Vajon az új Intruder számíthat-e olyan sikerekre, mint nagyobb, erősebb elődje, mely erősen megosztotta a közvéleményt. Mi is az igazi lényege egy Intudernek?
Na figyelj! Először is: ez egy cruiser. Egy power cruiser. Érted? Nem soft chopper, nem joghurtosdoboz és nem túragép. Ez egy állat. Egy hatalmas, erős, agresszív állat. A lendület, a sebesség száguldó szobra. Nézd csak meg! Álló helyzetben is olyan, mintha rohanna. Hosszan elnyúlva tapad a talajra, belemélyeszti gumikarmait, és feltépi, amikor nekirugaszkodik a messzeségnek. Amikor ráülsz, előre dőlve megragadod szarvait acélkesztyűbe bújtatott kezeiddel, előre nyújtod lábaidat, úgy érzed, csupaizom bika hátán ülsz, amely elemi erővel röpít át a téren, megállíthatatlanul.
Üléspozíciója nem öregurasan kényelmes, nem sportos. Támadó. Érzed az erejét, pedig még be sem indítottad. Na, az még egy élmény, amikor meghallod a hangját! Tudod, kinek kell állandóan hangoskodnia? Akinek nincs elég ereje, és ezt kell lepleznie. Hát ennek nem kell. Hangja telt, mély, visszafogott, de érezni benne a kordában tartott erőt. Ettől remeg, rázkódik, amikor fel-alá járnak befőttesüveg méretű dugattyúi.
Ennek mindene nagy és erős. A kuplungkart kis kézzel el sem éred, de ha ujjhegyekkel bele tudsz is kapaszkodni, még be is kell húznod. A váltója hangosan csattanva veszi be az egyest. Jelzi, hogy itt masszív anyagok dolgoznak.
Várj egy kicsit, még ne rohanj! Élvezd, hogy érezheted a működését. Mert érezheted. Puhán, az erőforrás mélyről jönnek a lökések. A pokolba azokkal, amelyeknél azt sem tudod, jár-e a motor vagy sem! Gázt neki! És akkor nekilódul! Máris jöhet a kettes, hármas és így tovább. Kis fordulatról gyorsítva folyamatosan érzed az erejét. Puhán rázkódva tol előre minden érezhető robbanásával a másfél literes fémszív. Úgy érzed, hogy ennek a gyorsulásnak soha nem lesz vége. Lenyűgöző!
És mindezt a magabiztosság nyugalmával kapod. Úgy megy előre egyenesen, mintha húznák. Bombabiztosan. Szűk kanyarok? Hát még mindig nem érted? Ez nem arra való. Ennek egyenesen kell rohannia, vagy méltóságteljesen cirkálnia. Ahogy egy cápa siklik, amikor nem vadászik. Félelmetes nyugalommal, amelyben ott sejted a kirobbanó erőt. Akkor is, ha éppen nem mutatja. Ez a gép a végtelen egyeneseket, és a nyújtott íveket szereti. Mondtam már, ez nem sportgép, nem túramotor! Powercruiser. És száguldó sebességszobor.
De milyen is tárgyilagosan nézve? Megjelenését tekintve nagyon hasonló maradt 1800-as változatához, mindössze kisebb változtatásokat hajtottak végre rajta: valamivel szofisztikáltabb lett a sokak által bírált vödör-szerű fejidom a műszerfal kidomborodó részével, elhagyták a kissé „Orion” űrhajós fordulatszámmérőt, mindössze sebességmérőt kapott. A visszajelzők a tankpanelen foglalnak helyet, ezek a zárt bukósisakok látómezején kívülre esnek, így a vezető nehezen veszi észre, ha kint felejtette az indexet, és ösztönösen az üres visszajelzőt is inkább az óránál keresi. Megmaradt a hajlított végű, de mégis dragbar-szerű, széles kormány, a remek hátratekintést biztosító tükrökkel.
Elmaradt a hűtőt körülvevő műanyag idom, kismértékben változott a hengerek közötti légszűrőház mérete és formája. Gömbölydedebb lett a tank, megmaradt a „támadó jellegű” üléspozíció és a pazar helykínálat vezetőnek, utasnak egyaránt. A legszerencsésebb változtatásnak a 240 helyett 200 mm széles hátsó gumi alkalmazása bizonyult, melynek köszönhetően javult manőverezési képessége. Kevesebb energiával dönthető, bár a kívánt íven azért kell korrigálni menet közben, különösen akkor, ha taljhullámokon, bukkanókon kerül sor a manőverre. Bejáratás során, az első kilométerek alatt az egyest csak többedszeri kísérletre vette be, ez idővel megszűnt, a kettest azonban recsegve veszi. Ezen az segít, ha hosszabban kuplungol és váltás közben kicsit kivár a vezető. Hideg motornál alapjárat fölött tétovázva veszi a gázt, üzemmeleg állapotban azonban megfelelő aktivitással reagál a gázmarkolat parancsaira a két pillangószelepes, befecskendezéses erőforrás. Gázreakciói finomabbak, mint a korábbi változatnál, de kismértékű holtjáték továbbra is tapasztalható a hajtásláncban, amely lassú menet közbeni gázjátéknál a kardán, vagy a váltó kimeneti tengelyénél érezhető kopogással jár.
Ha jól emlékszem, valahol már egyszer le "hajóztam" ezt a bazi nagy motort, és a véleményemet fenntartom. Nekem túl nagy. Mondjuk nem is az enyém. . . .
Ha jól emlékszem, valahol már egyszer le "hajóztam" ezt a bazi nagy motort, és a véleményemet fenntartom. Nekem túl nagy. Mondjuk nem is az enyém. . . .