hirdetés
0000-00-00 , Írta: Motorrevü
Bookmark and Share

hirdetés

Könnyed kirándulók

Suzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 N


Észak-Magyarország bővelkedik szebbnél-szebb túraútvonalakban. Aki Budapestről indul egy kis délutáni motorozásra, húsz percen belül olyan helyen találhatja magát, ahol békés tempóban nézelődni, sőt megállni is érdemes, hogy ne múljanak túl gyorsan a laza gurulás pillanatai. Nem kell feltétlenül szabadságra menni némi kikapcsolódásért, ráadásul, egy-kétszáz kilométeres fordulóink alatt rájöhetünk, hogy a tét nélküli motorozás örömei nem kisebb értékűek, mint hevesen döngetni a szerpentineken, és várni, hogy végre eltűnjenek az érintetlen csíkok a gumik széléről, a lábtartó pedig elérje az aszfaltot.

Szóval elindulunk a városon át, csúcsforgalomban. Ideális terep egy naked bike-nak. A Suzukit és a Yamahát arra teremtették, hogy gazdáik a hétköznapokon se nyúljanak az autó slusszkulcsáért, ne tekintsék steril ceremóniának a motorozást, tolják ki inkább minden reggel kedvencüket a garázsból és azzal menjenek mindenhová, hiszen úgy gyorsabb. A 650-es Bandit újdonsága ellenére nagyon ismerős, könnyen találunk rajta kényelmet. A kilencvenes években éppen a hatszázas GSF-el kezdődött a csupaszok reneszánsza, legalábbis Európában. Az ezerkettes megjelenése egy kicsit elhalványította a szépreményű Bandit fényét, de azért így is nagyon sok fut belőle a mai napig. A konstrukció egészen az elmúlt őszig alapvetően nem változott. Addig a régi GSX-R-ek lég/olajhűtésű négyhengeresének leszármazottja volt a gép lelke, és a közel nyolcvan lőerő, illetve kétszáz kilométeres végsebesség ellen sem emelt kifogást senki. A váz és ergonómia, illetve küllemfinomítások után a régi blokkal is szakítania kellett a Suzukinak a környezetvédelmi normák szigorodása okán.

Suzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 N
A rusztikus Bandit szinte konzervatívan hat, elsősorban azért, mert még a hightech-től terhes mában is azokat az értékeket őrzi, amelyekkel annak idején sikeres lett. Koncepciója szerint a sikerhez bőven elég az acélcső bölcsőváz, a kereklámpa, a széles ülések és a vaskos kipufogó dob. Ezekkel nem válik a motoros találkozók látványosságává, de biztosan nem lesz mosolyfakasztóan elavult sem. Más kérdés, hogy ha igazán szűk helyeken bújunk át vele, jó lenne tömörebben ülni a nyergében, de a Suzukin minden a kényelemről szól.

Már a sokadik kereszteződésnél várakozunk, amikor feltűnik, milyen finoman jár a GSF ezüstös blokkja. Semmilyen zavaró mechanikus zörej nem érkezik a ritkán tagolt öntvények közül, pedig tesztmotorunk teljesen új, mondhatnánk nyers. Ennek ellenére sima forgása mellett könnyedén kapcsolható a váltója, egyszerűbb talán nem is lehetne. Nem kell sokat bíbelődni a Bandit vajpuha hidraulikus kuplungjával sem, hiszen minden nyomatékból történik egészen addig, amíg határozott gázmozdulattal elrugaszkodunk a következő lámpáig. Érdemes volt egy kicsit növelni a hengerűrtartalmat, mert a négyhengeres valamivel erősebb lett és ne feledjük, azon ritka konstrukciók egyike, melyet sportos felhangok nélkül, kifejezetten a Bandithez terveztek. A motorfék elég halovány, és a fékektől sem rándul meg a nyakunk, de legalább jól adagolhatók. A megcsúszás ellen tesztgépünket ABS védte, mely csak akkor avatkozik be, ha már tényleg szükséges.

 

Suzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 NSuzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 N

 

Tagolt ülés a Banditon                                             Új, injektoros blokk bordák nélkül

 

Suzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 NMost az FZ6-os megy elől. Ez a szürke fickó tud valamit. Mivel ő az erre az évre összesen tizenegy, hatszáz és ezer köbcentis tagból álló Fazer modellcsalád Benjáminja, eleinte nem sokat várok tőle. Ebben a kivitelben, mintha rá is akarna játszani a fapados érzésre. Legszívesebben minden este odatámasztanám a fal mellé, mint valami biciklit és így, vele együtt tüntetnék a ceremoniális motorozás ellen. Egyébként érdemes is lesz megszoknunk lassan azt a tendenciát, hogy az utcai motorok először egy csillogó, mindennel felszerelt, majd egyszerűbb, következésképpen olcsóbb változatban jelennek meg a forgalomban. 

Tehát ott kavarog előttem a pőre Yamaha, minden látványelem, illetve felesleges sallang nélkül, úgy ahogy 2004-ben megjelent. Míg a kis FZ-k rendre megújultak, a frissítés előtti széria alkalmas volt arra, hogy olcsóbb, 78 lóerőre fojtott alternatívája legyen a közel száz lóerős, nyomatékhizlalt testvérmodelleknek. Az FZ6-os ettől eltekintve teljesen olyan, mint amilyennek több ezren megismerték már a hazai motorosok közül, bizonyára az eladási sikerek miatt hagyták eredeti formájában. A Banditről átülve még egyszer találkozhatunk a hatalmas búvárórához hasonló műszeregységgel, melyen napfényben alig észrevehető, este viszont szép kék megvilágításban szaladgál a folyadékkristályos fordulatszámmérő. Továbbra is műremeknek számít a két öntvény-félből összecsavarozott alumíniumváz és esztétikai elem a kétlyukú kipufogó az ülés alatt, ha messziről nézzük. Közelről látszik rajta a műanyag borítás.

Suzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 N


A Yamaha összes dimenziója kisebb mint a Suzukié
. A helykihasználás annyira városbarát, hogy valószínűleg egy elcsúszás sem okoz akkora kárt a gépben, amitől használhatatlanná válna. De elesésről egyelőre szó sincs, mert az FZ6-os nagyon kezes. Vezetője sportosabban ül a nyeregben, felsőteste kissé előrébb dől, mint a Banditen. Én is gyakran váltok, mert a fordulatszám ingázás fekszik az YZF-R6-osból örökölt sportos blokknak. A legalsó fordulati tartományban nem érdemes próbálkozni, mert itt még levegőért kapkod, de hatezernél már erőteljesen tol a rövid löketű négyhengeres. Sok kritika érte a fékeket a modell története során, ezért a Yamaha az erősebb S2 verzión kicserélte őket. Azonban 78 lóerős tesztgépünk kétdugattyús dupla tárcsás első megoldását jobbnak érezzük mint a Banditét, igaz utóbbi még bejáratós volt, a fékeknek pedig kell jópár száz kilométer amíg összekopnak.




 

A cikk folytatódik, kérjük lapozz!
 
1 | 2

Aztán elhagyjuk a várost. A gépek hangja lassan változni kezd az autópálya kivezető szakaszán. A Suzuki egyenletesen termeli ki a benne rejlő tartalékokat. A váltó már régen hatodik fokozatban van, és azonos tempónál több száz fordulat választja el a GSF-et az FZ6-ostól. A Yamaha pörögni akar, váltója rövid fokozatokból áll, kissé keményen kapcsolható és a bovdenes kuplunghoz is több erő kell. A Bandit hatodikban, százharmincnál hallható lágy sziszegését valamelyest határozottabb motorhangra váltja, szakadatlanul tol, míg az FZ6-os rövid átmenet után üvöltésbe kezd legalább egy regiszterrel feljebb. A gázmarkolatok megérnének egy külön tanulmányt. A városban még nem volt ennyire nyilvánvaló, de nyílt úton mély benyomást kelt, hogy a Suzuki lötyögős és rendkívül könnyen mozduló gázkarja majdnem kétszer olyan hosszú úton jár mint a Yamaháé. Ez azt jelenti, hogy a Yamahát kihúzatva sokszor teljes gázt adunk. Valahol hétezres fordulat felett kezdjük érezni, hogy az erőtartalékok nem egészen ugyanazok, amit az erősebb változaton megszoktunk, de egyenletes gyorsításhoz ez is elegendő.

 

Suzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 NSuzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 N

 

A kipufogó megoldása helyet spórol, de fűt                               Dögös, karóraszerű műszerfal


Suzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 N A monoton kivezető szakasz után az új 2-es úton haladunk. Aki járt már erre, biztosan várta a Vác fölött található kanyarkombinációkat. Amikor nem kacsint szembe minden forduló után egy kamion, egészen élvezetes itt a motorozás. Sajnos ritka pillanatok ezek, de az aszfalt makulátlan állapota megér egy-két próbát. A Yamaha eddig sem keltett hamis benyomást, úgy szeli át a kanyarokat mintha két méretosztállyal kisebb motoron ülnénk. Ilyenkor az érzékekre ható karaktere igazán jó szolgálatot tesz és remek hangok hagyják el a kipufogóját. Az első futómű kilóg a sportos összetevők sorából, fékezéskor bólint és nem állítható. A Suzuki is az egyszerűbb, komfortorientált megoldások híve, de a GSF-en elől is állítható a rugó előfeszítése ami utassal túrázva segít megtartani a rugózási tulajdonságait.


Apropó utas.
Az ember nem lehet önző, jut eszünkbe, miután lekanyarodtunk Nógrád település felé. A kis falu hegyekkel határolt medencében fekszik. Meredek dombon fekvő várromjától remekül látható a Börzsöny, így ideális a romantikus kiruccanásokhoz. Az utas mindkét motoron élvezni fogja a kalandot, a Suzuki ülése kicsit élesebben formált, a kapaszkodó hátul van, ami egy idő után fárasztó lehet. A Yamaha oldalra szerelte a fogódzókat, de nem ártott volna valamivel szélesebb ívet választani nekik, mert így a hátul ülő a feneke alatt talál fogást. A lábtartók szintje ideális a nem túl magas növésűeknek ezért az biztos, hogy a nyugodt délutáni kalandok szép emléket hagynak a vezetőben és utasában egyaránt akár a Suzuki Bandit, akár a Yamaha FZ6 nyergében telnek el.

Suzuki GSF 650 Bandit, Yamaha FZ6 N



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >

 Suzuki GSF650 Bandit 2005-

Suzuki GSF650 Bandit

údaje

Hengerűrtartalom: 656 cm3

Max. teljesítmény: 77,5 LE (57 KW) 10100/min-nál

Max. forgatónyomaték: 59,2 Nm 7800/min-nál

Fék elöl: 290 mm-es dupla tárcsafék, 2 dugattyús féknyereg

Fék hátul: 240 mm-es tárcsafék, 2 dugattyús féknyereg

Gumi elöl: 120/70-ZR17

Gumi hátul: 160/55-ZR17

Tengelytáv: 1440 mm

Hossz: 2130 mm

Végsebeség: 207 km/h

Suzuki
Kiadja a Media City Magyarország Kft. | 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. | Tel: 225-2390
MediaCity Magyarország Kft.
CHIP Online / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / IPM


Legnépszerűbb motorok: Honda CBR 125 R Aprilia RS 50 Yamaha YZF-R1 2009 Aprilia RS 125 Yamaha XT 660 Z Ténéré Aprilia SR 50 LC - 1997 Suzuki DL650 V-Strom Honda XL700V Transalp Honda CB600F Hornet 2005- Aprilia SR 50 DiTech Factory R Suzuki SV650 2003- Honda CBF 600 S 2008- Yamaha TDM850 1996- Yamaha Vmax 2009- Suzuki GSR 600 Yamaha YZF-R125 Suzuki GSX-R1000 K9 Yamaha XV535 Virago Kawasaki Ninja 250 R Suzuki GSX 1300 R Hayabusa 2008- Honda CBF500 Suzuki DR-Z 400 SM 2005 Honda CBR1000RR Fire Blade 2009 Yamaha XT1200Z Super Ténéré Kawasaki ER-6n Kawasaki Z750 2008 Honda VFR 800 2003- KTM 1190 RC8 R 2009 Honda VTX 1800 BMW R 1200 GS 2010 Suzuki GSX-R600 2006-2007 Kawasaki ZX-10R Triumph Tiger 1050 Moto Guzzi V7 Classic 2008 Honda CBF125 2009 BMW S 1000 RR 2010 Suzuki Intruder C 1800 R Yamaha XJ6 Diversion 2009 Honda Hornet 600 Kawasaki ER-6n 2009 Suzuki GSX-R 600 K8 MV Agusta F4 Derbi Senda DRD Pro SM / Enduro Yamaha SR125 1997- Honda CBR600RR 2005-2006 Yamaha XJ6 2009 Honda VTR250 2009 Kawasaki KLR650 / R Suzuki B-King KTM 990 Supermoto T 2009
És ezt olvasta már?Bezár