Teszt |

Alpen Masters 2009 - Allrounderek

2009-10-26 , Írta: Peter Mayer, Ralf Schneiderés Gert Thöle, Képek: Markus Jahn, Jörg, Künste
Címkék:	alpen masters , 2009 , aprilia , shiver , suzuki , bandit , yamaha , diversion , triumph , bonneville

Felhőkbe burkolóznak a Dolomitok csipkéi, elered az eső, és fennáll a veszélye, hogy víztől átázott, elnehezült ruházattal fogunk visszaérni a völgybe. Mégsem aggódunk: aligha akad olyan motor, amellyel gondtalanabbul lehetne közlekedni ilyen nehéz körülmények között, mint a tesztünkben szereplő négy allrounderrel, az Aprilia SL750 Shiver GT-vel, a Suzuki Bandit 650-nel, a Yamaha XJ6 Diversionnel és Triumph Bonneville SE-vel. Ami persze nem azt jelenti, hogy ne tudnának ilyen-olyan szempontból meglepetést okozni.

hirdetés

Két perfekcionista japán, egy tüzes olasz és egy mértékletes brit modell adott találkát egymásnak ebben a kategóriában. A sötétkék és krémfehér színben pompázó, sok krómozott alkatrészt felvonultató Triumph olyan benyomást keltett, mintha valamiféle iskolai egyenruhába öltözött volna. Műszaki szempontból is abszolút tradicionális kivitelben lépett színre: léghűtéses motor, két hátsó rugóstag, szimpla tárcsafék elöl. Még a befecskendezőfúvókái is karburátoroknak voltak álcázva. Igazi retro bringa ABS-t, elektronikus gázkart és hasonlókat felvonultató, modern riválisokkal körülvéve.

Már az első hágóhoz vezető úton megfogalmazódott a tesztcsapat véleménye a négy gyártmány erősségeit és gyengéit illetően. Javarészt bőséges tapasztalatra épült, de jó adag előítélet is volt benne. A Triumph Bonneville SE-nek mindenesetre sikerült fölényesen rácáfolnia a vélelmezett negatívumokra. Hamar leküzdötte elindulás utáni kedvetlenségét, és ügyesen lavírozva teljesítette az első kanyarkombinációt. Balra sziklák, jobbra szakadék, mégis elegánsan átsiklott a köztük tátongó szűk résen, és minden különösebb ellenkezés nélkül hagyta átdönteni magát egyik oldalról a másikra. Így aztán igazán élvezetes lehet a motorozás!

És valóban az is. Szinte magától veszi szűkre a Bonnie az ívet az éles kanyarokban, és a kavicsos padkától egy tenyérnyire jár be egy balos kanyart a lejtőn, hogy elférjen az alulról érkező autóbusz. Mindezt teljes bedöntés mellett. A jelek szerint nincs olyan kanyar, még a legeldugottabb, legtechnikásabb és legravaszabb sem, amelyet ne tudna bevenni. Kezes viselkedése valóságos eufóriát vált ki az emberből. Annál intenzívebbet, minél nagyobb előítéletet táplált kezdetben az angol masinával szemben. Úgy tűnik, nagyon jól működik a gyakorlatban a lapos kormánynyak, a nagy tengelytáv és utánfutás, valamint a keskeny gumiabroncsok keveréke, nagyszerűen kiegészülve a tökéletesen beállított teleszkópvillával és a szinte makulátlan gázadási reakcióval.

	Aprilia SL 750 Shiver GT Kéthengeres Hengerűrtartalom: 750 cm3 Teljesítmény: 95 LE Nyomaték: 79 Nm Tömeg: 225 kg Terhelhetőség: 191 kg ABS Ár: érdeklődésre
Előnyök: gazdag felszereltség jelentős rugózási tartalék vezető és utas számára egyaránt kényelmes ülőhelyzet	Hátrányok: nyers, késleltetett gázfelvétel kissé pontatlan kormányreakció erős felállító nyomaték nem szabályoz optimálisan az ABS

Most, hogy minden méréstől és objektivitástól mentesen emocionális győztesnek hirdettük ki a Triumph-ot, engedtessék meg, hogy szót ejtsünk a hátrányairól is. Példának okáért a csekély hátsó rugóút (106 mm) és a kemény párnázatú ülés generálta szerény kényelemről, amiről magunk is meggyőződhettünk a Pordoi rázós útjain. Vagy a 865 köbcentis, 67 lóerős motor és a 227 kilogrammos tömeg kölcsönhatásából fakadó soványka menetteljesítményekről. Szintén a negatívumok közé sorolandó a Bonneville korlátozott bedönthetősége, ami a Sella Ronda- vagy a Falzarego-hágó síkos útjain még elmegy, abszolút értelemben véve azonban nem elégíti ki az igényeket.

A Suzuki Bandit 650 és a Yamaha XJ6 Fazer sokkal előnyösebb képet mutat a fenti szempontokból. 56 cm3-rel nagyobb motorjának köszönhetően ha csak minimális előnnyel is, de a Suzuki vitte el a pálmát az allrounderek hajtóműveinek értékelésében. Főleg azon gyakorlat alkalmával, amikor kettesben 15 százalékos emelkedőt kellett leküzdeniük a motoroknak két személy terhe alatt. Itt jobbnak bizonyult a riválisainál anélkül, hogy emiatt fölényes előnyre tett volna szert velük szemben az összesítésben. Az említett feladat teljesítéséhez mind kis, mind közepes fordulaton nagy nyomatékra van szükség, amihez többnyire jó kiindulási alapot szolgáltatnak az allrounderek. Az már más kérdés, hogy nem mindegyik tud élni a lehetőséggel. A Yamaha és a Suzuki azért, mert nagyon kicsi a hengerűrtartalma, az Aprilia a beállítása miatt, a Triumph pedig azért, mert sokat feláldozott a temperamentumából a környezeti összeférhetőség oltárán.

	Suzuki Bandit 650 Négyhengeres Hengerűrtartalom: 656 cm3 Teljesítmény: 86 LE Nyomaték: 62 Nm Tömeg: 248 kg Terhelhetőség: 207 kg ABS Ár: 2 098 000 Ft
Előnyök: a leggazdagabb felszereltség ebben a kategóriában összességében a legjobb motor magas szintű menettulajdonságok	Hátrányok: nagy tömeg kissé indirekt kormány

A fenti okok miatt sokkal nagyobb súllyal esnek latba az Alpok útjain az allrounderek menettulajdonságai. E tekintetben pedig messze az XJ6 a legjobb a négy gyártmány közül. Egyedül ez képes hasonlóan megédesíteni a kanyargást, mint a Triumph Bonneville. Kényelmes testtartásban, remek kilátást élvezve lehet birtokba venni vele a szerpentineket, annál is inkább, mert szemernyi kifogás sem érheti a viselkedését. Minden porcikáját a motorozás maradandó, mélyen bensőséges élvezetének szolgálatába állítja. Ez az élvezet egyébként még a tizedik hágó és egy adott napon megtett 500. kilométer után sem hagy alább, és vetekszik a szupersportmotorok nyújtotta vezetési élménnyel. Csupán egy záloga van az önfeledt örömnek, nevezetesen az, hogy egyedül üljön az ember az XJ6-on, ha ugyanis másodmagával van úton, akkor túlterheltté válik a rugózás, lomha lesz a kormányreakció és gyakrabban ér teljesítőképessége határára a futómű.

	Yamaha XJ6 Diversion Négyhengeres Hengerűrtartalom: 600 cm3 Teljesítmény: 78 LE Nyomaték: 60 Nm Tömeg: 220 kg Terhelhetőség: 180 kg ABS Ár: 2 268 000 Ft
Előnyök: messze a legjobb futómű minden szempontból meggyőző motor több mint 400 km-es hatótávolság az Apriliáéval vetekedő komfort	Hátrányok: teher alatt erőteljesen korlátozott a bedönthetősége kevés csomagszállítási lehetőség

Alapvetően a Bandit 650 is igyekszik megkönnyíteni a motoros dolgát, méghozzá nem akármilyen mértékben. Ugyanakkor kétségtelen, hogy sokkal gyakrabban kell korrigálni rajta a fékezés és az irányváltások időzítését, valamint ezekkel összefüggésben a kanyarvételi ívet és a bedöntést, mint a Yamahánál, amely többnyire mindent elsőre jól csinál. Az előnytelen menettulajdonságok részben a gyárilag szerelt, kissé már avítt Bridgestone BT 011F/BT 020R gumiknak tudhatók be, vélhetően költségbeli megfontolásból döntött mellettük a Suzuki. Természetesen a 18 kilóval nagyobb tömeg is érezteti a hatását. A magyarázat kézenfekvő: ugyanazt a futóművet kapta a 650-es Bandit, mint az 1250 köbcentis változat.

De vajon mi a helyzet a félidomba öltöztetett, kecses Aprilia Shiver GT-vel? Az olasz szépség ugyanúgy megérdemel egy külön fejezetet, mint a Triumph Bonneville. Mégpedig azért, mert sok szempontból épp az angol modell ellentéte. Kellően erős és robbanékony a hajtásáról gondoskodó, 750 köbcentis V2-es, bőséges rugózási és csillapítási tartalék van a futóművében, és egészen jól bedönthető. Csak nincs meg benne az a kellem, ami a Bonnie-ban. Olyan hirtelen veszi fel a gázt a motorja, hogy minden egyes alkalommal becsóvál miatta kanyarban. Egyébként más körülmények között sem egyszerű a gázkar használata.

	Triumph Bonneville SE Kéthengeres Hengerűrtartalom: 865 cm3 Teljesítmény: 67 LE Nyomaték: 69 Nm Tömeg: 227 kg Terhelhetőség: 203 kg Ár: 3 100 000 Ft
Előnyök: remek irányíthatóság egyenletes teljesítménykifejtés finom gázfelvétel	Hátrányok: rövid hátsó rugóút kevés tartalékkal csekély bedönthetőség a kelleténél 10 LE-vel kisebb teljesítmény nem rendelhető ABS

Attól függően, milyen éppen a Shiver hangulata, vagy nagy késéssel, vagy óriási vehemenciával reagál a markolat eltekerésére, sokszor az egyik jelenség szüli a másikat. Amikor ugyanis azt tapasztalja a pilóta, hogy semmi sem történik a sarkantyúzásra, még nagyobb gázt ad, ami adott esetben a motor hirtelen megugrását idézi elő. Itt bizony kellemetlen formában jut kifejezésre az, ami a „ride by wire” rendszer lényege, vagyis hogy elektronikus úton jutnak el a jelek a gázkartól a fojtószelepekig. Mivel egyúttal túlságosan érzékeny is az Aprilia kormánya, ezért futóműve előnytelenül reagál a talajhullámokra, továbbá egészen addig nehezen jár a fékkarja, amíg a fékbetétek érintkezésbe nem lépnek a tárcsával, folyamatosan meg kell küzdenie a motorosnak a finom gázfelvételért, az ideális ívért és a hatékony lassításért. Az igazat megvallva igencsak terhes dolog az olasz modell állandó makacskodása, és nem méltó egy motorhoz. Ilyet legfeljebb a saját gyerekeinek hajlandó elnézni az ember.

Kíváncsi, hogy 2009-ben melyik motor nyerte az Allrounder kategóriát?

1/2 oldal Kérjük lapozzon a folytatáshoz

1/2

Közösség |

Hozzászólások

XJ FOREVER !

Egyértelműen az XJ!

Értem én, hogy kell az idom, mert hosszú távon fárasztó a menetszél, de mint mondtam akkor teljes idom, hogy ne legyen olyan felmás szerzet. AMúgy, igen a Triumph is kéne, a hangjáért.

Ezek közül bármelyik jöhetne a garázsomba! A Triumph különösen...

Kell rá egy kicsi idom! Főleg ott "fej" környékén! Jó a "tép a szél" érzés, de csak egy rövid ideig. . . .

Kéne: XJ6 teljes idommal, vagy Bandit így...a Diversion és az összes ilyen fél-idomos gép, hát nekem nem igazán tetszik. Kissé gnóm és aránytalanul nagy lesz a motor első/felső része.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >