Hat éven át, 1994-tõl mostanáig az R 1100 R képviselte a BMW-t a naked bike-ok felsõházában.
Az ifjú titán, amely átveszi a helyét, az R 1150 R, közel sem elõdjének kiretusált és feltupírozott klónja. A hatsebességes váltó és az erõforrás az R 1150 GS-bõl származik, ezzel 45 cm3-rel és 5 lóerõvel szárnyalja túl õsét.
Viszont, ellentétben a GS-sel, az R nem overdrive-ként áttételezett hatodik sebességfokozatot kapott. A futómûvet szemlélve a BMW Telelever új, filigrán térhálós hosszanti tartója ötlik szembe. Emellett a rugóstagokat elöl/hátul teljesen áthangolták, új Brembo-fékeket szereltek fel, majd az egész arzenált dinamikus és funkcionális vonalvezetésû, mindamellett tetszetõs ruhába öltöztették.
A változtatásokkal, akár a GS-nél, most is telibe találtak. A négyszelepes bokszer már 3000 alatt mohón fogadja a gázparancsokat, hogy aztán 4000 fölött erõteljesen, dörmögve és ellenállhatatlanul törjön elõre. Egyenletesen húz egészen a 7500-as piros sávig, de ha úgy adódik, az se baj, ha 2000 alá esik a fordulatszám. A 3000-es fordulat környékén ellenben nem érezte magát igazán jól a tesztpéldány. Enyhén nyitott gázzal, egyenletesen haladva a BMW befecskendezõs bokszereitõl ismert rángatás volt érezhetõ, de szerencsére kizárólag 3000-nél. Aztán 4500-nál egy másik zavaró jelenség lépett fel: itt rezgéseket kezdett kibocsátani a motor, de azokat pedig kizárólag itt.
Hogy az új lengõkar kisebb tömegének vagy az elsõ rugóstag módosított hangolásának köszönhetõ, az nem igazán derült ki, de tény, hogy az új Telelever még a réginél is finomabban dolgozik. Szinte minden egyenetlenséget kivasal, amivel utcán csak találkozhatunk, emellett nagyon pontos visszajelzéseket ad. Ugyanez elmondható a hátsó rugózás kapcsán is: a nagyon progresszíven emelkedõ csillapítóerõnek köszönhetõen még a durva felfagyásokat is szinte kisimítja a Paralever. Akinek minden öröme a száguldás, az talán egy kissé lágynak fogja találni a nyomófokozatot, de a legtöbben mégis elégedetten csettintenek majd afölötti megelégedettségükben, hogy milyen jól eltalálták az egyensúlyt a kényelem és a sportosság között.
Bár némi erõre van szükég a BMW futómûvével való kanyarodáshoz, ám nagyon pontosan követi az ívet. Hullámos felületû kanyarokban, ahol még a legjobb teleszkópvilla is makrancoskodik, a Telelever nyugodtan dolgozik tovább, és fékezés közben is megmarad a teljes tartaléka. Ha már a fékezésnél tartunk: a Brembo új fejlesztése pár grammal könnyebb, harapós, kellemesen, pontosan adagolható és még sportos tartalékai is maradnak. A tesztgépen még nem volt felszerelve a BMW integrál ABS-e, de a szériában azt is lehet majd kapni.
Az új nyereg sajnos már nem állítható magasságú, és akinek hosszú a lába, annak kicsit be kell hajlítani, de ez az ára a bõséges szabadmagasságnak. Az utas kényelmes ülésre találhat, viszont rendes kapaszkodókat hiába is keresne.
Árban az R kedvezôbb mint a GS, legalább olyan élvezetes vele motorozni, és mivel alacsonyabb építésû, bánni is sokkal könynyebb vele.
Maradok a külsőségeknél: az a lándzsa szerű idom a tank alatt, na az nem kellett volna rá.