Teszt | BMW K1200 LT - És felbukkan egy hajó

2000-11-16 , Írta: Motorrevü, Képek: Motorrevü

Szörnyû hideg van. A fedélzeti komputer számlapja mínusz négy Celsius-fokot mutat. De egy BMW K 1200-as nyergében ülök, az egyetlen olyan motoron, amely még ilyen idôben is képes jól bánni motorosával. Legmagasabbra állítva az elektromosan állítható szélvédôt, teljesen szélvédetten és légörvénymentesen utazunk. A többi BMW-motorral ellentétben az LT-nél a markolatfûtés szériatartozék, és még az ülés is fûthetô, ez viszont csak felárért.

A tempomat igazán érdekes játékszer. Fôleg akkor izgalmas, ha kanyargós úton hagyjuk rajta… A K 1200 LT tele van technikai csemegével. Zenérôl kazettás rádió gondoskodik: nyolc hangszóróval, felár ellenében hatszoros CD-váltóval. A fedélzeti komputer a környezet hômérsékletén kívül a pillanatnyi átlagfogyasztásról is tájékoztat, valamint arról, hogy meddig juthatunk ilyen fogyasztás mellett. A 24 literes tank csaknem 500 kilométerre elegendô.

Annak, aki ekkora utat akar megtenni egyszerre, kényelmesen kell ülnie. A puhán párnázott, nagyon ergonomikusan kialakított és magasságban könnyen állítható ülések akár porckorongsérülteknek is ajánlhatók terápiaként. Az utas kényelme még a pilótáét is felülmúlja, hisz még az ülés háttámlája is fûthetô.

Az összes zár egy kulccsal mûködik, a hátsó rugóstag állítókereke kihajtható az ülés alól. Nem kevesebb, mint 120 liternyi a rakodótér térfogata, és mivel a motor megengedett össztömege 600 (!) kiló, a Honda Gold Winghez hasonlóan az LT-t is ellátták tolatófokozattal. Üres fokozatban az idom bal oldalán elfordítjuk a megfelelô kapcsolót, megnyomjuk az önindítógombot, és enyhén megemelkedett alapjáraton 1,2 km/h-val tolatni kezd az óriás.

Minden luxus és a gép tömege ellenére az LT-vel motorozni is nagyon jól lehet. 202 km/h-s végsebessége mellett is biztos a nyomtartása, úthullámokon egy személlyel legfeljebb szemrebbenésnyire, két személlyel és megrakodva viszont egyáltalán nem inog meg. Súlyához képest országúton hihetetlenül engedelmesen veszi a kanyarokat, és 40 fokos dôlésszög-határa igazán húzós tempót tesz lehetôvé. Rossz útfelületen viszont ugyanazt a kellemetlen jelenséget produkálja, mint az azonos erôforrással készült K 1200 RS – fémes kattogások hallatszanak a hajtóegységbôl. Ez egyáltalán nem illik az LT amúgy tökéletes luxuskiviteléhez. Hegynek lefelé a fékek sem igazán meggyôzôek. Megrakodva, az elsô féket még satuval sem lehet az ABS kioldásáig vinni, a hátsó fék hatása pedig még ennél is gyengébb.

Annál jobb az erôforrás. 50 km/h-tól gyakorlatilag csak az ötödik fokozatot használjuk, már 2000-es fordulaton 100 Nm a nyomaték, és ezért csak ritkán használjuk ki a 8600-as felsô fordulatszámhatárt.

Összegezve, felszereltségben és kényelemben az LT könnyen felveszi a versenyt akár a márka luxuslimuzinjaival is. Mindemellett hihetetlenül élvezetes motorozást tesz lehetôvé, csupán a fékeket és az erôátviteli egységet kéne átdolgozni a szériagyártás megindulásáig.