Vörös ördögök - Ducati Múzeum

Via Antonio Cavalieri Ducati 3, ez a dallamosan hangzó utcanév Bolognában sok motor rajongónak a világ közepét, egy örök zarándokhelyet jelent, itt található ugyanis a vörös ördögök lakóhelye a Ducati gyár és múzeum.





A Ducati gyár nem a külsejével hódít. Kívül inkább elhasznált, mint ultramodern, az emeletnyi magas vörös logó egyértelműen helyre teszi az ide érkezőt: a szentély kapujában áll. Ez a kapu valójában egy sorompó, ami percenként nyílva engedi be az érkező dolgozókat és kifelé a ponyvás teherautókat, akik a szűk utca miatt csak igen körülményesen tudnak kifordulni a gyárkapun. Igen ez Olaszország.

 

Kattintson a képre a galériához!


Kicsit illúzióromboló a sok luxus Audi látványa, amivel a felsővezetők érkeznek a reggeli meetingre. Mióta a német Volkswagen csoport rátette a kezét a Ducatira a céges autók is rögtön Audira cserélődtek. Csak nehogy a motorgyártásba is beleszóljanak! A gyárépületek nagy része üresen pusztul, ezek falát óriási molinó csík takarja. Ez amolyan „akikre büszkék vagyunk” jelleggel a gyár történetét mutatja be, neves személyiségek képeivel. Bent nyugalom és béke van. Nem mozognak a szállítószalagok, nem számol vissza az óra dolgozók feje felett, a motorok fix állványokon készülnek. Tekintélyes méretű asszonyságok szerelik össze a motorblokkokat, rádiót hallgatva. A fő és vezérműtengelyt leszámítva minden a beszállítóktól érkezik a gyárba. Az összerakott blokk egy szárazpróbán megy át mire a vázba kerül. A munkaállomások végén a tesztkabinban, a fékpadon nyúzzák a gépeket. A csomagolásnál a burkolt motorok idomait külön adják a géphez, ezeket majd a dealer szereli föl mielőtt a motort kirakja az üzletében.

 

galéria Ducati Múzeum, Bologna
Igen sportosnak számított az 1959-ben kifejlesztett 125-ös,
egyhengeres motorblokk, amihez hasonlót a legendás Mariannába
is beépítettek. Ilyen blokkal épített versenymotorok domináltak
az Olasz bajnokságokon az ötvenes-hatvanas években. A designt
akkoriban egyszerűen elintézték, a kézzel festett rajtszám és logó
tökéletesen megfelelt

A múzeum igazi csemege a rajongóknak. Itt megtalálható az 1926-os gyáralapítás relikviáitól kezdve az elmúlt évek világbajnok verseny motorokig bezárólag, szinte minden. Kezdetben a Ducati testvérek kondenzátorokat gyártottak rádiókhoz, aztán bővült a paletta többféle műszaki cikkel, pl. mozigép, villanyborotva és fényképezőgép, ezek már mind Ducati logóval, természetesen. A világháború teljesen elpusztította a gyárat, de talpra álltak és 1946-ban már egy kis mopeddel rukkoltak elő a neve: Cucciolo. Az 50 köbcentis blokkot biciklivázba építették, ennek ellenére nagy sikere volt. Ezt követték a nagyobb testvérek, a Marianna és a technikai újítások sora, mint a Desmo vezérlés kitalálása.

 

galéria Ducati Múzeum, Bologna
A bakelit korszakot idézi a Ducati villanyborotva. Egy ilyen termék
napjainkban is eladható lenne a Ducati névvel, talán kissé modernebb
designnal.  A Ducati logós fényképezőgép talán a legfurcsább
látvány. A kidolgozását látva komoly minőséget képviselhetett
akkoriban, ma már a gyűjtők féltett kincse egy ilyen különleges darab

Olyan versenyzők értek el nagy sikereket  Ducati motorokon, mint Paul Smart, Mike Hailwood a hetvenes években vagy Noriyuki Haga, Carlos Checa és Casey Stoner napjainkban. Ezekről a fontos állomásokról a múzeumban mind látható tervrajz, motorblokk, de leginkább eredeti motorok. Mindezt testközelből lehet nézegetni, elmerengeni közben az ötvenes hatvanas évek technikáján, vagy az akkori motorosok bátorságán, akik ezekkel a gépekkel versenyeztek vagy akár világrekordokat állítottak fel. A kör alakú belső térben időrenden láthatók a motorok a kezdeti néhány darab után, a nyolcvanas-kilencvenes éveknél már sűrűn élére állítva fértek csak el világbajnok versenygépek. A gyár és a múzeum kicsit olyan, mint a zarándokoknak Mekka. Akik ennek a márkának az elkötelezettjei, netán tulajdonosai egyszer az életben el kell látogatniuk ide, a vörös ördögök Mekkájába.

 

Mike Hailwood legendás „tompaszögű” kéthengerese, amivel
verhetetlen volt a 200 mérföldes versenyen Imolában és 1978-ban,
a Man-szigeti TT-n


Az 1946-os biciklivázas mikro motor, a Cucciolo. Ötven köbcentije
ellenére ezzel anno versenyeztek is és nem mellesleg ez volt az
első komoly márkája a Ducati-gyárnak