Így szerezzünk nőt Indiában

A Royal Enfield 1901-ben mutatta be első motorkerékpárját Nagy-Britanniában, a Bullet pedig 56 éve gördül le a futószalagról Indiában, ahol a Royal Enfieldnek immár éppúgy kultusza van, mint a bollywoodi álomgyár filmjeinek. Vajon hogy csinálják?





 

A Royal Enfield Classic 500-as egyhengerese vígan pöfög. „A barátaim irigyelnek” – árulja el az indiai újságíró, Varoon P. Anand, aki épp egy új Royal Enfield Classic Chrome-mal indul útnak. Csak próbaképpen. Ami miatt különösen izgatott: „A Royal Enfield igazi mítosz.” A legenda pedig újjászületik napjainkban.

 

galéria Royal Enfield-gyárlátogatás
Kattintson a képre a galériához!

Az indiai motorkerékpár-márka ugyanis évekig csak tengődött. Az okok sokfélék. A régi, osztott blokkos Enfield beceneve „Royal Oilfield” volt, az állandó olajfolyásra utalva. Az eredetileg brit egyhengeres az 1930-as évektől szinte változatlan formában, jobb oldalon elhelyezett váltóval készült. A legrégebben gyártott motorkerékpár tradíciójával minőségi problémák álltak szemben. Megmaradt viszont hűséges rajongótábora, amely továbbra is örömét lelte a motor lendtömegében és forgatónyomatékában, de épphogy biztosította a cég túlélését.

 

A régi gyár Chennaiban: évente kereken 70 000 Royal Enfieldet
gyártanak itt. 2012-ben új üzemet építenek

 

Azóta sok minden megváltozott. A motor és a váltó immár egy egységet képez, és a hajtómű már teljesíti az európai károsanyagkibocsátási szabványokat. A két gyújtógyertya Indiában sokat reklámozott kötelező elem. A váltókar már 2005 óta a bal oldalon van, és a motort a berúgókar mellett már önindítóval is életre lehet kelteni. Az 500-as változat üzemanyag-ellátását ráadásul elektronikus befecskendezés biztosítja. A Classicot 2009-ben mutatták be Indiában. A motor telitalálatnak bizonyult: „Immár az eladásaink 40 százalékát teszi ki” – mondja Venki Padmanabhan, aki 2011 januárjától vezeti a Royal Enfield céget. Az Indiában eladott Enfieldek összesen 90 százalékát az olcsóbb 350-es, karburátoros, 20 lóerős modellek teszik ki. A Classic 350-re a vevőknek nyolc hónapot kell várniuk, mivel a gyártás egyelőre nem éri utol a keresletet.

 

Történelem

A Royal Enfield márkát 1893-ban alapították Nagy-Britanniában. Akkoriban a cég kerékpárokat és fegyvereket gyártott. Ezekből az időkből származik a precizitást ígérő „Made like a gun” szlogen (úgy készült, mint egy fegyver). 1901-ben gyártották az első motorkerékpárt, de csak 1933-ban mutatták be a Bullet (golyó) elnevezésű 250 cm³-es motort. 1939-ben a Royal Enfield egy 125-ös kétüteművel jelent meg: a Flying Flea (repülő bolha) a DKW 100 RT 25 cm³-rel megnövelt lökettérfogatú másolata volt, amelyet a második világháború alatt menetkészen, ejtőernyővel dobtak le a bevetés helyszínére. Két indiai üzletember 1949-ben megkezdte a Royal Enfield importálását Indiába.

 

galéria Royal Enfield-gyárlátogatás
1939 Flying Flea és 1933 Bullet 350


Az első alkatrészeket 1955-ben szerelték össze Madrasban, hamarosan az első kész motorkerékpárok követték őket. Nagy- Britanniában a Royal Enfield 1970-ben beszüntette a tevékenységét, utolsó modelljük, az Interceptor 736 cm³-es, 52 lóerős, soros kéthengeres erőforrással készült. Indiában ugyanakkor egyre többet adtak el a 350-es Bulletből, exportra pedig 500 cm³- re növelték a lökettérfogatát. Az Eicher Motors cégcsoport, amely teherautókat, buszokat és váltókat gyártott, 1994-ben vette át az Enfield Indiát. 1999-ben a név jogai is a Royal Enfieldhez kerültek Indiába. 2007-ig a Bulletet osztott blokkal gyártották, a motor és a váltó külön egységet alkotott. www.royalenfield.com

 

galéria Royal Enfield-gyárlátogatás
2004 Bullet 500 és 1965 Interceptor

A Chennai melletti Thiruvottiyurban lévő régi gyárban mindössze 200 fő intézi az eladásokat, illetve felelős a designért és a fejlesztésekért. Nagyjából 1500 alkalmazott készíti a motorokat a hét hat napján, éjjel-nappal, három műszakban. A csarnokok tisztára vannak söpörve, a szakszervezeti munkásoknak több fi x munkaszünet jár, és a gyári ebédlőben étkeznek. Robotok és gépek helyett a kézi munkát részesítik előnyben. Összeszerelés után a motorokat egy segédvázba helyezik, majd kipróbálják, mielőtt teherviselő elemként belehelyeznék őket a feketére fényezett vázakba. A lemezből készült darabok, mint például a sárvédő és a tank, krómozva vagy kézi fényezéssel készülnek. A finom vonalakat a tankra Jaya és testvére, Kishore Kumar festi ecsettel. Az alkatrészek 70 százaléka, a váztól kezdve a kerekeken át a rugózóelemekig, indiai beszállítóktól származik. Csak az elektronikus befecskendezés jön a Keihintől Japánból és az akkumulátorok Olaszországból. Két futószalagon készülnek a 350-es és az 500-as motorkerékpárok, amelyek a végső összeszerelés után egy mérőpadra kerülnek, majd egy pilóta megjáratja őket egy tesztpályán, ahol még egyszer ellenőrzi az erőforrást és a futóművet.

 

galéria Royal Enfield-gyárlátogatás

 

A 2010-es 52 574 motorkerékpár után 2011-ben több mint 70 000 darab készült el, de ezzel ki is merült a régi gyár kapacitása. 2011 szeptemberében ezért a vállalkozás területet vásárolt a bővüléshez. A Chennaiban lévő új üzem, ahol 2013 tavaszára tervezik a gyártás megindítását, évi 150 000 motorkerékpár gyártására alkalmas, és 200 000 négyzetméteres alapterületével ötször akkora, mint a régi gyár. „A Daimler és a Nissan a szomszédunk” – dicsekszik az Enfield értékesítési vezetője, Shaji Koshy. Elsőként a fényezés és a végső összeszerelés kerül át az új csarnokokba, az erőforrás továbbra is Thiruvottiyurban készül majd.


A váz és a kerekek éppúgy indiai
beszállítóktól származnak, mint az
összes alkatrész 70 százaléka


Az új, korszerű gyárhoz egy múzeumot is építettek. A Royal Enfield marketingje ugyanis működik: az indiaiak milliói által nézett Bollywood-filmekben szereplő szépségek előszeretettel mutogatják magukat Royal Enfieldek hátsó ülésein, a reklámkampányok egyértelműen a fiatal férfiakat célozzák meg. Például a „Leave Home” szlogennel, ami magyarul azt jelenti, hogy tessék végre elhagyni a szülői házat. Mindezt az a kijelentés is erősíti, mely szerint „Csak a nők három százalékának van olyan barátja, aki még a szüleinél lakik, 88 százalékuknak olyan, aki egyedül él.” Egy olyan országban, ahol a házasságok még a szülők akarata szerint köttetnek, ez igazi kalandokat ígér. Aki Royal Enfielddel motorozik, az más, mint a Hondát és Bajajt vezető pilóták ezrei. Indiában is egyre többen akarnak különbözni másoktól, kitűnni a tömegből. Ehhez a szabadság, az utazás is hozzátartozik. „Az irodai munkát végző indiaiak akár 16 órát is dolgoznak egy nap” – meséli Padmanabhan. A Royal Enfieldet szabadidős szórakozásként adják el. Ez új találmánynak számít Indiában, ahol a családfő gyakran az egész családot szállítja motorján.

 

Egy utolsó teszt a próbaút előtt:
a tükröket és az indexeket már
beburkolták a szállításhoz

 

„Túrákat kínálunk, emellett Indiában 200 Enfield-klub működik, amelyek egyenként 20-700 tagot számlálnak” – mondja Koshy. A hangzatos nevekkel illetett túrákról, mint például a „Himalája-odisszea” vagy a sivatagi „Rann of Kutch”, amelyeket szerelő és orvos is kísér, videó készül, amelyet feltöltenek az internetre. Évente egyszer a rajongók hatalmas partit rendeznek Goában.

 

Biztos kézzel: a Royal Enfield
tankjának összes díszcsíkját
Jaya és testvére, Kishore Kumar festi

 

„Így adjuk el a motorokat ” – árulja el Padmanabhan. Hiszen mítosz ide vagy oda, a több mint 185 kilogrammos egyhengeres motorok Indiában, ahol 100 kilogrammos, 100 köbcentis robogókkal találkozik az ember, igazán férfi as darabnak számítanak.

 

Kézi munka: munkások szerelik össze,
itt még nem találkoztunk robotokkal


A 2011 szeptemberében bemutatott Classic 500 Chrome változata átszámolva 620 000 forintba kerül Új-Delhiben. Változtatások: újrahangolt befecskendezés, 18 helyett 19 colos első kerék. Bár a módosított tengelyfelfogatás a villán nagyobb utánfutást eredményezett, minden problémát, mint például a nagyobb sebességnél tanúsított instabil egyenesfutást, nem sikerült vele megoldani. Aminek egyébként amúgy sincs túl nagy szerepe India katasztrofális útjain, ahol tehenek kószálnak és káosz uralkodik. „Igyekszünk javítani a minőségen és a manőverezőképességen” – állítja.

 

ROYAL ENFIELD CLASSIC - Régi stílus, vadonatúj motor:
a 27 lóerős Royal Enfield Classic Chrome 2011 szeptemberében
jelent meg az indiai piacon. Gondosan megtervezték a jól ismert
helyzetjelző lámpákkalés egyszemélyes nyereggel


A Royal Enfield további sikeressége érdekében új motorkerékpárokat is terveznek. Egy új vázzal ellátott café racert az ígéretekhez híven már idén kihoztak. További híresztelések kaptak szárnyra 700 cm3-es motorokról és egy dízelváltozatról. Padmanabhan szerint biztos: „Meg akarjuk őrizni az örökséget. Az Enfieldnek fenn kell maradnia.“

 

„Fontos a klasszikus stílus, de a műszaki megoldásoknál korszerűnek kell lennünk”
Siddhartha Lal az Eicher Motorsnak, a Royal Enfield anyavállalatának vezetője és társtulajdonosa. 2001-től 2004-ig a Royal Enfield vezetőjeként dolgozott
Hogyan képzelik el egy olyan hagyományokkal teli márka jövőjét, mint a Royal Enfield?galéria Royal Enfield-gyárlátogatás
A Royal Enfield a világ legrégebbi, máig működő motorkerékpárgyártója. Ugyanakkor az utóbbi 10-15 évet nagyon nehezen élte túl a cég. 2001-ben, amikor már csak 20 000 motorkerékpárt állítottunk elő, az volt az alapvető kérdés, hogy vajon miért vesznek olyan kevesen Royal Enfieldet, és vajon hogyan tudnánk ezen változtatni. Először az volt a cél, hogy elérjünk egy minimális színvonalat, ami a gyártást, a szervizt és a minőséget illeti. Ami igazán nagyot lendített a helyzetünkön, az az új Bullet volt, amely 2008-ban került piacra, és sok vásárlónknak tetszett. Ugyanakkor az új hajtóművünk bevezetése is jól sikerült, és ez már az Euro 3-as előírásokat is teljesítette. Ezzel sok minden megváltozott. Az Enfield vállalkozásként már nem a szakadék szélén táncol, hanem sikeresen működik. Befektetünk a jövőbe, legyen szó új motorkerékpárokról, új motorplatformról vagy a jobb kiszállításról. Minden előrelépés mellett azonban a Royal Enfi eldnek a hagyományokra is gondolnia kell. Fontos a klasszikus külső, a technológiának azonban korszerűnek kell lennie. De azért sosem fogunk szupersportgépeket gyártani. A Royal Enfield az olyan motorkerékpárok mintapéldánya, amelyeket könnyű vezetni és kezelni, emellett élvezetet is nyújtanak.

Milyen motorokat készít most a Royal Enfield?
Jelenleg 350 és 500 cm3-es erőforrásokat gyártunk a három család, a Bullet, a Thunderbird és a Classic számára. Ugyanerre a platformra tervezünk egy café racert. A jövőben bővíteni szeretnénk a kínálatot, de még nincs konkrét döntés. Jelenleg arra koncentrálunk, hogy a meglévő kínálat minőségét javítsuk.  Hány motorkerékpárt gyártanak és adnak el, és milyen piacokon? 2010-ben 53 000 motorkerékpárt gyártottunk, ezt a számot 2011-ben már szeptemberben elértük, és év végéig több mint 70 000 motor készült el. Jelenleg havonta 6500-7000 motorkerékpárt állítunk elő, egy motorra 6-8 hónapot kell várni. Motorjaink 95 százalékát Indiában adjuk el, a maradék 5 százalék kerül Nagy-Britanniába, az Egyesült Államokba, Német-, Francia- és Olaszországba. 2015-ig szeretnénk az export arányát 15 százalékra növelni. 2013-ban az új gyárban 150 000-re növelnénk a darabszámot, ami a jelenlegi kapacitás duplája. Ezenkívül olyan tartozékokat is kínálunk, mint a sisak vagy a dzseki.

Indiában a Royal Enfield szabadidős szórakozásként hirdeti a motorozást. Hogyan működik ez?
A legtöbb indiai azért vesz motort, hogy munkába járjon vele. Ezt egy Royal Enfielddel is meg lehet tenni, hiszen praktikus motor. Ezenkívül nyolcféle nagy túrát kínálunk, például a Himalájába és Radzsasztánba, emellett kisebb kirándulások százait szervezzük. A fejlett országokban a Royal Enfield egy tetszetős városi motor lehetne, amely jól néz ki, keveset fogyaszt és olcsó.

Hogy értékelik az Eicher Motorson belül a Royal Enfieldet?
Az Eicher-csoport forgalma 2010-ben több mint egymilliárd dollár volt. Ebből 10-15 százalékot tesz ki a Royal Enfield, jelenleg azonban 50 százalékos forgalomnövekedése nagyobb ütemű, mint a teherautó- és buszgyártási üzletágé, ahol 30 százalékos a növekedés. Mi hiszünk a Royal Enfieldben rejlő lehetőségekben.