KTM 1190 Adventure - Utána marad a depresszió

Eddig már sokszor írtunk a KTM 1190 Adventure-ről, arról viszont még nem esett szó, hogyan alakítja át a személyiséget – és hogyan hagy maga után fájdalmas ürességet.





A pszichológusok nemsokára egy új jelenséggel fognak találkozni, amelyet kellő tudományos háttér híján egyelőre poszt-KTM-depressziónak hívhatunk. Ezt KTM-tesztmotor visszaadása után érzi a motoros, a világot színtelennek látja, deszaturálódik az őszi erdő, általános unottság, érdektelenség lesz úrrá az emberen, egyedül egy szín, a narancssárga, ami érdeklődést vált ki.

 

Motorok KTM 1190 Adventure

 

A kialakulására egyszerű a magyarázat: a KTM 1190 Adventure piszkosul jó motor. Nem is akarom ezt nagyon bizonygatni, ez nem vélemény, hanem tény. Ez az aktuális AlpenMasters-győztes, és ezzel a címmel nehéz vitatkozni – az Alpok útjain maga mögé utasította a BMW R 1200 GS Adventure-t, az S 1000 R-t, a Yamaha MT-09-et és az FJR1300-at is. Vagyis a KTM a hegyek között – tehát hazai pályán – megverte a legjobb naked motorokat, odapörkölt a túragépek etalonjának, sőt, a világ leghíresebb nagy túraenduróját is maga mögé utasította. Ha nem lenne világos, ez azt jelenti, hogy a 1190 Adventure-rel a KTM felzárkózott az elithez, és míg a 990-es változat egy szűk kör rajongott eszköze volt, ma már nem kell keményvonalas fanatikusnak lenni, hogy az eddigi bármilyen motorunkat boldogan cseréljük le egy KTM-re. A 1190 Adventure nem tagadja meg a márka sportorientált szellemiségét, az elektronikusan állítható futómű például minden fokozatában a skála keményebb felén jár, ami itt street, az máshol sportnak is elmenne. Az is egyértelmű üzenet, hogy elölre 19-es, hátulra 17-es kerék került – a 990 Adventure még 21-18 párosítással készült, most már ehhez a 1190 Adventure R-t kell megvásárolni –, amelyekre a Continental külön gumit fejlesztett: az első olyan enduróabroncs, ami elviseli a tartósan 250 km/h-s tempót.

 

Motorok Tesztek galériája KTM 1190 Adventure

 

A KTM minden milliméteréből árad, hogy nagyon gyorsan lehet vele menni, ráadásul nem csak egyenesben – és szinte nincs olyan egysége, amibe ne rejtettek volna el legalább egy csipetnyi okosságot. A térhálós csőváz merev, érzésre nem is lenne indokolt a villa mögött megbúvó kormánylengés-csillapító, ám a KTM gondolt a terepezőkre is: amikor a V2-es brutális nyomatéka rászabadul a hátsó kerékre, és az elkönnyülő első kerék egy fűben megbúvó követ vagy facsonkot fog, kellemetlen meglepetéstől menti majd meg a pilótát. A kuplung is trükkös, a lágy rugóknak köszönhetően egy ujjal is kezelhető, miközben egy önzáró rendszer biztosítja – mialatt erős motorfékre a biztonság kedvéért megcsúszik, nehogy keresztbe álljon az óvatlan sofőr. De tényleg bármihez nyúlunk, a legfejlettebb megoldások köszönnek vissza: lassításnál integrált rendszer segít, az első kereket fékezve az automatika finoman adagolja mellé a nyomást a hátsó tárcsára – fordítva viszont önállóan működik. A mozdulatainkat kikapcsolható ABS felügyeli, sőt, akár a kanyar-ABS néven elhíresült MSC-t is megrendelhetjük hozzá, annál pedig jelenleg nincs biztonságosabb blokkolásgátló. Az elektronikus gázkar és a kipörgésgátló is a legjobbak közé tartozik, nagyon finom az összhang a gáz és a gyorsulás között – utcán tényleg a street üzem a legpraktikusabb, a sport csak a lendületes kanyargás élményéhez tesz hozzá, míg az ezek alatt található langyosabb üzemmódokra csak terepen vagy egy kimerítő nap végén lehet szükség.

 

Motorok Tesztek galériája KTM 1190 Adventure

 

Mégis a legjobb az egészben, hogy az alapcsomag is tökéletes, nem az elektronika alakítja életveszélyes bohóckodásunkat biztonságos motorozássá – ha mindent kilövünk, sem ugrunk fejest az azonnali halálba. A 1190 Adventure ugyanis kezes. Piszkosul precíz, éles, de kezes. A KTM 1190 másik erénye, hogy egyáltalán nem zavaró ez az ezernyi apró figyelmesség. Számít-e, hogy hengerenként két különböző méretű gyertya dolgozik? Nem, de az viszont feltűnő, mennyire finoman lehet vele egyesben gázzal és kuplunggal araszolni a kocsisorok között, aztán pedig milyen vehemenciával forog bele a kettes a tiltásba. Minden úgy működik rajta, hogy az emberben fel sem merül, hogy ez a fajta tökéletesség túlmutat a természet határain. A mellbeverő szembesítésre akkor kerül sor, amikor átül egy 650-es V-Stromra – arra a motorra, amely 2005-ben és 2006-ban az AlpenMasters győztese volt –, és az első kanyarban csak a jószerencse menti meg attól, hogy fék és futómű híján az árokból kelljen összeszedni.

 

Motorok Tesztek galériája KTM 1190 Adventure

 

Emellett a fölényesség mellett pedig rengeteg olyan finom, végiggondolt apróságot vonultat fel a motor, amiről általában szó sem esik. Ilyen például az elektromos rendszer átgondoltsága. Ha például a helyzetjelző kiesik, a féklámpa veszi át a szerepét, ha a féklámpa száll el, a hátsó indexek villognak helyette. A motor szervizintervalluma 15 000 kilométer – vagyis tényleg hosszú útra szánják őket, és nem kell hatezrenként a szervizbe rohangálni. Extraként lehet hozzá rendelni egy olyan modult, ami segítségével műholdkapcsolaton keresztül kiolvashatja a szerviz a hibakódot, sőt, távvezérléssel segíthetnek megjavítani a motort, ha egyszer valóban az isten háta mögött történne a baj.

 

Motorok Tesztek galériája KTM 1190 Adventure

 

A 150 lóerős blokknak papírforma szerint elmebajnak kéne lennie, a KTM viszont eljutott oda, hogy ezt csak éppen elég erősnek érezzük. Alacsony fordulaton enyhén rángat, de kis gázzal, finoman kuplungolva a legdurvább dugóban is elaraszolhatunk. A középső fordulatszám-tartományban kellemesen erős, elég finoman csavarni a gázon, és magunk mögött hagyjuk a forgalmat. Hétezer fölé forgatva viszont elkezd nagyon erős lenni – mire elérjük, már biztosan nagyon gyorsan megyünk. De ami a fontos: nem ver ki tőle a frász, mint a közeli hozzátartozóinkat, akik soha nem fogják elhinni, hogy ez mennyire természetes üzem egy ilyen motornál. Nincs rettegés, csak elképesztő erőfölény.

 

Motorok Tesztek galériája KTM 1190 Adventure

 

A KTM 1190 Adventure egyébként nem érződik tökéletes motornak. A testhelyzet mondjuk nagyon jó, de az ülésen érződik, hogy hosszú távon már nem megfelelő – egyből érdemes megvenni hozzá a komfortülést –, a szélvédő pedig 183 centihez minden állásban rossz. Olyannyira, hogy 140-nél már annyira rázza a fejet a szél, hogy a táj teljesen elmosódik. Ez nemcsak kellemetlen, hanem balesetveszélyes is. Tehát érdemes megvenni hozzá a túraplexit is. Alapáron 4,4 millióért mérik a 1190-et, de jól felszerelve már majdnem hatmillió, az összes elérhető jóval megpakolva pedig 6,7 milliót kell letenni az asztalra.

 

Motorok Tesztek galériája KTM 1190 Adventure