Harley-Davidson Sportster 1200 Roadster

A Dark Custom családot 2008-ban indította a Harley, a vásárlók új generációját célozva meg.  A minimalista, nyers, szabadon értelmezhető modellek közül a legkedveltebb a  Forty-Eight és az Iron 883. A Roadsterrel – ha lehet – ezt tovább fokozták.  Ez már nem a jó öreg Sporty. Sokkal több annál.





Minél tovább nézem, annál inkább tetszik. A Harley–Davidson Sportster család legfiatalabb tagja egy szikár, mondhatni sovány, agresszív stílusú, léghűtéses V kettes. Komoly feladatot kapott: szerezze vissza az egykori hot-rod image-t, amely az eredeti Sportster sorozatot lengte körül 1957-es bemutatásakor.  A Harley jól ráérzett, hogy egy sikeres Roadster legfontosabb jellemzője nem a tuningblokk, nem a versenyváz, sokkal inkább az alacsonyra letolt kormány, a mogyorótank és a család legkurtább sárvédője lesz, a lámpától lámpáig gyorsulós hangulathoz pedig manapság már elengedhetetlen a fordított teló. Az elöl 19-es, hátul 18-as öntött alukerekek eltolt küllőzése kifejezetten izgalmasra sikerült. Az ülés a régi motoros­dzsekiket idézi keresztbordáival, ügyesen váltogatott perforált és sima felületeivel. A műanyag nagyon kevés, de minimálisra szorították a krómrészleteket is. A kipufogódobok is csak a fekete, áttört hővédő lemezek alól csillognak ki.

 

Motorok Tesztek galériája Harley-Davidson Sportster 1200 Roadster (2016)
Kattintson a képre a galériához!


Műszerfalával is kilóg a többi Sportster közül. A középső mutatós műszer a Roadster esetében fordulatszámmérő, a többieknél ez sebességmérő. A tempó a kis LCD-ről követhető, itt a fokozatkijelző, a kilométer-számláló és még egyszer a fordulatszám digitálisan. Ki hogy szereti. Kár, hogy napfényben nehezen olvasható. A tükrök viszont amellett, hogy szépek, példásan jól használhatóak is.


A leeresztett kormányhoz sportosan előredől a motoros – legalábbis a Harley-sztenderdhez képest. Legyen szó a kormánytávolságról, a lábtartók elhelyezéséről vagy az ülés kialakításáról, de idetartozik a fék- és kuplungkar vagy a két kormánykapcsoló is, praktikusabb, ha a Roadster pilótája legalábbis átlagos férfimérettel rendelkezik, de az sem baj, ha nagyobb.

 

Motorok Tesztek galériája Harley-Davidson Sportster 1200 Roadster (2016)


A Roadster a legsportosabb Sportster, annyira azért mégsem, hogy csuklóízületeink visítva tiltakoznának egyórás városi araszolás után. A lábtartó épp ott van, ahol leraknám a földre a lábam, jobban esne, ha egy kicsit hátrébb tolták volna. Szélesen kinyúlnak, emiatt kicsit terpeszteni kell, no meg szokni, hogy ne a fémcsonkon tapossunk, főleg jobb oldalon. De ezen hamar túlteszi magát az ember, főleg, ha gyakran látja magát kirakatüvegben: a motor-pilóta összkép tökéletesen roadsteres.


A külső után a hang az, ami a legkívánatosabbá teszi ezt a motort. Szép, öblös, V2-es morgás.
A Roadster (betűkódja szerint XL 1200CX) ugyanazt az erőforrást kapta, mint családjának többi tagja. Idén jubileumot ülünk, 1986 óta, azaz éppen 30 éve, hogy EVO blokkal szerelik a Sportstereket. A gumiágyazású, 1202 cm3-es, V2-es Evolution legfontosabb adata a 97 Nm-es nyomatékcsúcs 4250/min-nál. És pont ez az, amiről ez a motor szól.

 

Motorok Tesztek galériája Harley-Davidson Sportster 1200 Roadster (2016)

A fordulatszámkorlát 6000-nél húzódik, de nincs szükség arra, hogy agyonpörgessük, hiszen 3000-es fordulaton már 110-zel hasítunk, miközben elégedetten horkantgat a motor. A korán felszabaduló nyomaték és a hosszú áttétel kombinációjának van egy nagyon kellemes hozadéka, semmi sem kényszerít vad sebességváltásokra még akkor sem, ha nem lazán cruisolni, sokkal inkább dinamikusan szeretnénk közlekedni a sportos Sportsterrel. A harley-zás csúcsa mégis az, ha 2000-3000/min közötti fordulatszám-tartományban tartjuk a motort.


És ez egy cseppet sem lehetetlen, 25 km/h-tól 105 km/h-ig mindig van olyan fokozat, hogy beleessünk ebbe a tartományba. Hiszem, hogy egy amerikai V2-esen komoly hiányérzetünk lenne rezgések nélkül, de amíg a V2-es dohogása átjárja testünket, addig a lábtartón és a markolaton alig érezhető a vibráció.


A váltó kicsit nehézkes, de jól működik. A fokozatokat precízen, határozott kattanással veszi. Nem kapcsoltam hamis ürest a teszt alatt, azonban nem is mindig sikerül elsőre eltalálni. A kuplungoláshoz pár éve már kevesebb erő kell, ennek ellenére ujjainkat még mindig komolyan igénybe veszi az 1200-as Sportster, ezért jobban tesszük, ha bölcs előrelátással a még guruló motoron váltjuk az N-t a piros lámpához közeledve. Lóerőértékeket nem ad meg a H–D (korábbi mérések alapján kb. 68 LE lehet a csúcs), de a gyorsulás édesen kéjes a V2-es klasszikus szinkópája kíséretében. A végsebesség furcsa kérdés egy mindenféle szélvédelmet nélkülöző roadster esetében. 130-nál már komoly száguldásérzetünk van, és itt persze koránt sincs vége, erős izomzatúaknak a 190 km/h is menni fog. Nyugodt használat mellett akár 4 liter alá is leszorítható a fogyasztása, ami a Forty-Eight 7,9 literesénél jóval használhatóbb méretű, 12,5 literes tankkal 250 km feletti hatótávot tesz lehetővé.

 


A Roadster értékei között kiemelkedik a futómű, melyben főszerepet kap a H–D-modellek körében ritkaságszámba menő 43 mm-es fordított villa és az állítható előfeszítésű két hátsó rugóstag. A rugóutak megnőttek a Forty-Eighthez képest, hátul majdnem a duplájára. Feszes karaktere megmaradt, de ez már nem a 48 farcsonttörő keménysége. Az első és a hátsó rugózás nagyon jól összehangolt, az átlagos minőségű úton beleköthetetlen.

 

Motorok Tesztek galériája Harley-Davidson Sportster 1200 Roadster (2016)


A nagy kormányelfordulási szög segít, hogy könnyedén átfurakodjunk a kocsisorok között. Gyors irányváltásokhoz elengedhetetlen egy-egy erősebb nyomás a kormányon, ám a Harley 259 kilós tömege ellenére kifejezetten fürge kis gépként viselkedik. Nem elhanyagolható tény, hogy a motor szabad magasságát is ügyesen kisakkozták, épp eléggé magas az alja, hogy biztonságos és szórakoztató maradjon a gép a kanyargós úton is. Nagyobb tempóval is szépen követi az íveket, amihez a gondosan választott – valójában direkt a Harley-nak fejlesztett – Dunlop gumik nagyon szépen asszisztálnak.

 

Motorok Tesztek galériája Harley-Davidson Sportster 1200 Roadster (2016)

Fékrendszer szempontjából is érkezett komoly upgrade: a dupla tárcsafék. Az összes többi egytárcsás Sporihoz képest ez érezhe­tően határozottabban lassít. A kétdugattyús féknyergek úszó, 300 mm-es tárcsákat szorítanak. Hatása kezdetben elég progresszív, az ereje meggyőző. A hátsó fék ezzel szemben puhább, a visszajelzés itt kicsit kevés, de nem kell aggódni, az ABS segít, hogy nehogy túlfékezzük magunkat.


A felszereltség felsorolása nem lenne teljes, ha nem említenénk meg a kulcs nélküli indítást.
Ez ugyan nem újdonság, a nagy túragépek után a 48 is az apró távirányítóval érkezett, amit elegendő a zsebben tartani. Amint a motorhoz érünk, pittyen egyet, és már indítható is.


Az 1200 Roadster nemcsak a legsportosabb Sportster, de a legdrágább is. Alapszínben 4 283 307 Ft-ról indul, a kéttónusú modellért majd 200 000 Ft-tal többet kell lerakni. Ennek ellenére korántsem számít túlzónak ebben a kategóriában, hiszen a szintén 1200-as Triumph Thruxton 4 250 000 Ft-ról, a BMW R ninewT 4 916 000 Ft-ról indul.
Kinek ajánlanánk? Mindenkinek, aki mindig is szeretett volna egy Harley-t, de pont hogy nem akart egy Harley-t – eddig. A Roadster nagyon karakteres motor, miközben a kezelhetőségével sincs semmi gond. Hozza az ígért lámpától lámpáig fílinget – és ezzel az egyik legrégebbi motorcsalád még jó időre bebiztosítja helyét.