Fotósuli IV. - Perspektíva, gyújtótávolság

A mélységélesség tanulmányozása után figyelmünket a gyújtótávolság és a perspektíva viszonyára koncentráljuk.





Vicces egy nép lehettek ezek a rómaiak. Egyszer egy nagy ivászat közben kitalálták, hogy mi lenne, ha bolondját járatnák a világgal, kiagyalnának egy sereg mondást, és ezt mind ráhagynák az utókorra, aki majd azt hiszi, hogy ezek milyen bölcs gondolatok és mindet megtanítaná a gyerekeinek.

f3,5; 1/320 sec; zoom 200 mm
Mintha a zöld fal előtt motoroznának - hosszú gyújtótávolság, vagyis nagy zoom

Ők maguk sem gondolták, hogy ez a tréfa milyen jól bejön. Ahhoz hasonló mondások – amit a rómaiak sententiae-nek neveznek – maradtak utánuk, mint hogy „nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk”, meg hogy „a barátság mindig drága”, vagy pedig: „a kocka el van vetve”. Meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbin a földművelők nagyot nevettek és nagy butaságnak tartották, van azonban egy mondás, amelyet most mi is előástunk, mert hasznosnak vélünk. Így hangzik: Repetitio est mater studiorum. Azt jelenti, hogy „Az ismétlés a tudás anyja.”

f5,6; 1/250 sec; zoom 160 mm
A hosszú gyujtótávolság remekül érzékelteti a Red Bull Romaniacs tumultusát

Fotózásról szóló sorozatunkban átrágtuk magunkat a mélységélesség témakörén, és bárki beláthatja, hogy ez bizony bonyolult egy dolog. Nem bocsátkoznánk ugyan ismétlésekbe – mint ahogy a mondás javasolja –, de segítünk az Olvasónak, hogy ellenőrizhesse, valójában érti-e az összefüggéseket. Amennyiben az alábbi kérdésekre nem tudja a választ, vagy nem biztos abban, hogy jó válaszokat adott, kérjük, lapozza fel a Fotósuli korábbi cikkeit!

– Melyik rekeszállás ad nagyobb mélységélességet, a f/2.8 vagy az f/11?

– Melyik gyújtótávolságú objektívvel (vagy melyik zoom értéknél) kapunk kisebb mélységélességet? A 10 mm-es nagy látószögűvel vagy pedig a 200 mm-es teleobjektívvel ugyanakkora rekeszátmérő esetén, ugyanakkora távolságból fotózva?

– Ugyanazzal az objektívvel, változatlan rekeszátmérő esetén közelebbről vagy távolabbról fotózva lesz nagyobb a kép mélységélessége?

Legutóbbi számunkban a gyújtótávolságról és annak a mélységélességgel való viszonyáról is írtunk, nem esett azonban arról szó, hogy a gyújtótávolság változtatása (zoomolás) a kép perspektíváját hogyan változtatja meg.

f8; 1/200 sec; zoom 200 mm
Jó példa a nagy zoom által összetömörített térre a prágai városkép

Hogy mi az a perspektíva? Pontos megfogalmazás szerint a térbeli tárgyak síkbeli ábrázolása. Számunkra most elegendő egy tapasztalatnak a nagyon leegyszerűsített változata: az, hogy egy tárgyat közelről nagyobbnak, messzebbről pedig kisebbnek látunk. Többek között ez teszi lehetővé, hogy egy kétdimenziós kép esetében is érezzük a tárgyak közötti térbeli távolságot. Ennek helyes megítélésében nagy szerepet játszanak életünk során szerzett tapasztalataink. Hozzávetőlegesen tudjuk, hogy egy fa mekkora, mekkora egy ember vagy éppenséggel egy motor. Ezek segítségével egy képen a tárgyak egymáshoz való távolságát azok méreteiből öntudatlanul saccolja meg agyunk. Ebbe a jól bevált, tapasztalati működésbe szól bele az objektív gyújtótávolságának variálása.

f11; 1/400 sec; zoom 10 mm
A kis gyújtótávolságú objektívek nem csak nagy mélységélességet adnak, de megnyújtják a teret

A különböző gyújtótávolságok – vagyis látószög – más hatást jelenítenek meg az elkészült fotókon.
Vegyük például a következő, elénk táruló látványt. Előtérben egy motor, mögötte és a gazdája. Mögöttük folyópart kanyarog, a folyó túloldalán pedig hegyoldal magasodik. Ha ezt a látványt a motorostól mondjuk 50 m távolságból, kis gyújtótávolságú objektívvel (vagy kis zoom állással, nagy látószöggel) fotózzuk le, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a képen a motoros messze áll tőlünk és még messzebb a motorja. Ráadásul a motor távolabb áll a folyótól, mint a valóságban, és a mögötte lévő hegyoldal csak kis dombnak látszik csupán, olyan messzire került.

f5,6; 1/250 sec; zoom 10 mm
A kis gyújtótávolság a párhuzamos vonalakat erősen összetartónak ábrázolják, különösen felfelé döntött gépállásnál

Ha ugyanazon a helyen állva egy 200 mm-es teleobjektívvel (vagy nagy zoommal) készítjük el ugyanazt a felvételt, akkor azt fogjuk látni, hogy a motoros az orrunk előtt áll, közvetlenül a motorja mellett, majd' beleesnek a folyóba, és az egész hátteret a hegyoldal tölti ki, mintha közvetlenül annak lábainál állnának. A különbséget a gyújtótávolság megváltozása jelenti. A kis gyújtótávolságú objektív (vagy kis zoom állás) a térben egymás mögött lévő tárgyakat egymástól távolabbinak, vagyis a fotóshoz közelieket jóval nagyobbaknak, a távolabbiakat pedig jóval kisebbnek mutatja, mint azt szabad szemmel tapasztaljuk.

f8; 1/250 sec; zoom 160 mm
A nagy zoom miatt a lovasok szinte a falak előtt állnak...

A nagy gyújtótávolságú teleobjektívek hatása pontosan ezzel ellenkező, a távol lévő tárgyakat is felnagyítja, vagyis közelebb hozza, ettől a térben egymás mögött lévő tárgyak egymáshoz való távolsága a képen kisebbnek tűnik, mint a valóságban. Más szóval a teleobjektív a teret „összenyomja”, míg a nagy látószögű széthúzza. E tulajdonságokkal érdekes képi hatások, akár effektek érhetők el. Legjobb példa erre a nagy látószögű objektívekkel közvetlen közelről készített, megnyúlt, nagy orrú portréképek, amelyek már inkább karikatúra számba mennek.

f5,6; 1/400 sec; zoom 24 mm
... míg kis zoommal készített felvételen minden távoli

A nagy látószögű objektíveknek van még egy jellegzetes tulajdonságuk, ez pedig a perspektivikus torzítás, amely akkor jelentkezik, ha például egy épületet fotózunk felfelé billentett géppel. A fotón az épület párhuzamos falai ekkor fölfelé erősen összetartóak lesznek. A megoldás az lenne ilyenkor – már ha van rá megfelelő tér –, ha messzebbről, nagyobb gyújtótávolsággal készítenénk el a képet.

Ugyanezen okból kifolyólag nem túl szerencsés választás nagy látószögű (kis gyújtótávolság) objektívvel készíteni portréképet, mert az torzítja a fotóalany arcvonásait. 50 mm-es objektívnél kisebb gyújtótávolság nem alkalmas e célra, a legkedveltebb portréobjektívek gyújtótávolsága 100 mm körüli.

TIPPEK

Használjunk nagy gyújtótávolságot (nagy zoomot), ha
– sűrű tömeget szeretnénk megjeleníteni,
– ha érdekes geometriai mintákat akarunk „egymásra rakni”,
– együtt akarunk embert, tárgyat, tájrészletet ábrázolni,
– bármilyen, egymástól mélységben távol lévő képelemeket akarunk összesűríteni.

Használjunk kis gyújtótávolságot (kis zoomot), ha
– valaminek a különállóságát akarjuk kiemelni,
– ha nagy távolságot, akár egyedülállóságot, magányt akarunk kifejezni,
– végtelen teret akarunk megjeleníteni,
– szándékosan torzítani akarjuk a hozzánk közelebb eső képelemeket,
– bármilyen, egymáshoz mélységben közelebb álló tárgyakat akarunk széthúzni.