Fotósuli III.: A mélységélesség titka

Most már mindent megtudnak Olvasóink a mélységélesség titkairól. De jönnek az újabb fogalmak.





Hogy végképp elkeserítsük és totálisan összezavarjuk Olvasóinkat, folytatjuk a mélységélesség titkainak elemzését. A mélységélesség a vesszőparipánk. Komoly fotóskönyvek úgy említik a kérdést, hogy az amatőr fotózásban ritkán kerül elő, vagy egyáltalán nem foglalkoznak vele, de a professzionális alkotásokhoz elengedhetetlen a téma ismerete. Mi itt a Motorrevünél úgy gondoljuk, hogy nem csak a profi felhasználóknak kell ismerniük a témát, hanem a kicsit is igényes alkalmi, vagy hobbi fotósnak is. Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a profi és a hobbi fotós nem minőséget, vagy tudásbeli szinteket jelent, hiszen sok esetben a hobbi fotós ugyanolyan felkészült szakmailag, mint azok, akik fotózással keresik kenyerüket.



Tehát mélységélesség... Előző számunkban azt állítottuk, hogy a mélységélesség - a térnek az a szelete, amely a fotón élesnek látszik – függ az alkalmazott rekeszátmérőtől. Azt is állítottuk, hogy kis rekeszátmérő (pl. f11, f22) nagyobb, míg a nagy rekeszátmérő (pl. f2.8, f3.5) kisebb mélységélességet eredményez. Eddig ez sima ügy: nagy szám nagy, kis szám kis mélységélesség.

A fotózásban még nem igazán járatos Olvasó a következő állításunkkor markol majd a hajába: a mélységélesség függ az objektív gyújtótávolságától is.

A sikoly elhaltával megpróbáljuk megmagyarázni a dolgot, de ehhez ismét egy új fogalmat kell megismernünk, mégpedig a gyújtótávolság fogalmát. Persze a Kedves Olvasó, a büdös kölke annak idején nem figyelt oda fizika órán, ezért nem tudja, hogy mi is az a gyújtótávolság. Ezért megérdemelne egy jó nagy körmöst favonalzóval, vagy pedig egy kokit. A gyújtótávolság fogalmának tessék otthon utánanézni! Most elég legyen annyi, hogy a nagy gyújtótávolságú objektívek nagy nagyításúak, tehát a távol lévő tárgyakat közel hozzák, a kis gyújtótávolságúak pedig kevésbé nagyítanak, azaz kevésbé hozzák közel a tárgyakat. Nagyon kis gyújtótávolság esetén pedig távolabbinak is tűnhet egy tárgy, mint azt szabad szemmel látjuk.

f8, 1/25 sec, ISO 50

A felső képen 70 mm-es - kis tele - látószögű gyújtótávolságot alkalmaztunk. Az alsó kép ugyanonnan készült 400 mm-es gyújtótávolságú teleobjektívvel

f10, 1/200 sec, ISO 50

A legtöbb ma kapható fényképezőgépet változtatható gyújtótávolságú objektívvel látta el a gyár, vagy ha tükörreflexes gépről van szó, majdnem biztos, hogy ilyen objektív van rajta. Ezeket nevezik zoom objektívnek, a ráközelítést és távolítást pedig zoomolásnak. A zoom használatakor a nagyítás és kicsinyítés mellett még egy jelenség feltűnik, ez pedig a látószög változása. Kis gyújtótávolságnál - vagyis kis zoomnál, amikor minden olyan messzinek tűnik - azt vesszük észre, hogy a tér nagy szeletét belátjuk. Nagy zoomnál, vagyis amikor ráközelítünk egy témára, akkor pedig azt észleljük, hogy a térnek csak kis szeletét látjuk a keresőben. A nagy gyújtótávolságú állást telének, a kis gyújtótávolságú állást nagylátószögűnek nevezzük.

A mélységélesség tehát el nem ítélhető módon a gyújtótávolsággal is összefüggésben áll: kis gyújtótávolságnál (nagylátószög) nagy, nagy gyújtótávolságnál (tele állás) pedig kisebb mélységélességet kapunk eredményül.
És végül a kegyelemdöfés: a nyomorult mélységélesség még egy dologgal áll összefüggésben, és ez a fényképezendő tárgytól való távolság. Minél közelebbről fényképezünk, annál kisebb, minél messzebbről, annál nagyobb a kép mélységélessége.

f9, 1/160 sec, ISO 100
A szűk rekesz és a nagy látószög nagy mélységélességet ad. Táj és épületfotózáshoz ez az ideális

Bármilyen zavarosnak tűnik is a dolog, érdemes megérteni az összefüggéseket, mert annál tudatosabban fogjuk tudni majd megkomponálni képeinket. Ugyanakkor azt tanácsoljuk Olvasóinknak, hogy ne gyűlöljenek meg minket ezért a cikkért, és ne is erőlködjenek azon, hogy mindent egyszerre megjegyezzenek. Kezdjenek el a cikkben említett fogalmakkal játszani, próbálkozzanak különböző beállításokkal, és egyszerre csak azt veszik észre, hogy minden a helyére kerül. A cikket használják mankónak a próbálkozások során.