Tiszta alappal - Felület-előkészítés szemcseszórással

Gyűlöli a folyton eltömődő csiszolópapírt? Elege van a drótkefézésből? Végeláthatatlan maszatolásnak érzi a vegyszeres festékeltávolítást? A fémtiszta felület eléréséhez fájdalommentes út is vezet, ez a szemcseszórás.





Benjamin Chew Tilghman nevét imába foglalják a fényezőmesterek. Az amerikai katonától és feltalálótól származik a szemcseszórás első hivatalos leírása. A legenda szerint mikor Tilghman a sivatagban szolgált, rendszerint kedvenc időtöltésének hódolt, azaz figyelte, ahogy a szél hordja a homokot. Tette mindezt a biztonságot adó ablak mögül, és mérhetetlenül bosszantotta, hogy a sivatagi homok bemattítja az üveget. A bosszúságból ötlet lett, majd szabadalom, ami meghozta az elismerést és nem mellékesen a gazdagságot a leszerelt katonának. Történt mindez több mint 140 éve.

galéria Felület-elõkészítés szemcseszórással

A technológia azóta sokat fejlődött, de alapelve most is ugyanaz: közel azonos szemcseméretű, szórható anyagokkal bombázzák a kezelendő felületet, amelyeket nagynyomású vízzel, levegővel vagy centrifugával gyorsítanak fel nagy sebességre. A szemcsék, tömegüknek és a kezdő sebességüknek megfelelően kisebb-nagyobb mikroszkopikus darabokat szakítanak le abból az anyagból, amelynek nekicsapódnak.

Manapság a legelterjedtebb technológia a sűrített levegős megoldás, amit sokan tévesen még most is homokszórásnak hívnak. Régebben valóban használták szóróanyagnak a homokot is, de ezt betiltották, mivel nagyon súlyos betegséget, szilikózist okozott. A régi homokszóró mesterek közül sokak haltak bele, vagy odalett a fél tüdejük, mert a szilícium-oxid nem ürül ki a szervezetből, hanem örökre lerakódik. A homok helyett manapság korundot, azaz Al2O3-at használnak, de fémreszelékkel, üveggyönggyel, söréttel, sőt még növényi eredetű szemcsékkel is végzik a műveletet.

galéria Felület-elõkészítés szemcseszórássalgaléria Felület-elõkészítés szemcseszórássalgaléria Felület-elõkészítés szemcseszórással
Balra: a korund az alumínium-oxid egyik ásványi változata. Középen:
üveggyönggyel selyemfényű felület érhető el. Jobbra: az acélszemcse az
egyik leggyorsabb megoldás

A szakember dönti el, hogy a kezelendő anyag milyen jellegű és méretű (0,8–2 mm) szemcsét igényel, valamint a fúvatás maximális sebességét (rendszerint 3-6 bar nyomású levegőt használnak). Más kell alumínium, más acél felülethez, de arra is kíváncsi lesz a jó mester, hogy az eljárás után mi a tervünk a munkadarabbal, azt fényeztetni, műanyagoztatni, eloxáltatni vagy krómoztatni szeretnénk-e. Szemcseszórt felületen fényes króm már nem, csak matt króm alakítható ki. A fényes króm csiszolást és polírozást igényel.

A szemcseszórással fémtiszta felületet kapunk, azaz megszabadítjuk az alkatrészt a rozsdától, festékmaradványoktól, hegesztési salakanyagoktól és egyéb szennyeződésektől, de emellett az is nagy előnye, hogy érdessé teszi a felszínt, amihez sokkal jobban tapad a festék. Az eljárással a durva felület (pl. öntvény) finomabbá tehető, míg az alumínium és rozsdamentes acél tárgyak fényes, karcolódásra hajlomos felszíne selymesen matt felületté alakítható.

Nem szabad azonban elfeledkezni a szemcsék koptató hatásáról! Számolni kell azzal, hogy a kezelt felület átlagosan 20-60 mikrométerrel vékonyabb lesz, ami általában nem okoz problémát. Nem ajánlatos azonban 1 mm-nél vékonyabb lemezeket így tisztítani, mert azok meghullámosodhatnak, vetemedhetnek, de akár át is lyukadhatnak. A kényes felületekre is érdemes odafigyelni, a csapágyházat dugózzuk le, a menetes furatokba tekerjünk olyan csavart, amelyre nem lesz később szükségünk, illetve a kiálló menetes szárakra tekerjünk alufóliát. 

Az elkészült munkadarab rendkívül érzékeny, homogén szürke felszínén még az ujjlenyomat is meglátszik. Ez azért van, mert az érdes felület nagyon aktív, a levegő oxigénjével és víztartalmával pillanatok alatt reagál, vakrozsda alakulhat ki, ezért az előkészített felületet a lehető legrövidebb idő alatt le kell festeni, különben eddigi munkánk könnyen kárba mehet.

A szemcseszórás nem olcsó mulatság (nagy az áramigénye, drága a szóróanyag), de nincs versenyképes alternatívája, mivel a kémiai eljárásokkal szemben nem marad hátra a későbbi felületbevonást befolyásoló vegyi anyag, és jól tapadó érdes felületet eredményez, ami a korrózió elleni védelem és végső soron a szép fényezés előfeltétele.