Derbi Mulhacén Café 125 - Ráérsz szivi?

Egy scrambler sportos kiegészítőkkel, csibész rosszfiú, jól szabott ruhák, csinos lányok – latin hangulat 125 köbcentibe sűrítve. Ránézésre csábító, elmehetek vele?





Különös meglepetés a Derbi igényessége. Nálunk, ahol a fiatalok torkán simán lenyomják a kritikán aluli menzakaját és teljesen természetes jelenség a flegma eladó, szokatlan ez a fajta kidolgozottság. Az odáig rendben, hogy szemből a Ducati Monster jutott eszünkbe, de például nem is kell nagyon hunyorogni, hogy bizonyos részletekről a Bimota ugorjon be; ez pedig elég komoly bók szinte bármilyen motornak, nemhogy egy 125-ösnek.

Motorok Derbi Mulhacén Café 125
"Valahogy add be anyádnak, hogy tízre nem érsz haza" - csupa ízléses részlet,
legalábbis ami a motort illeti

Szépek az Y-küllős felnik, a műanyagok minőségiek, az első sárvédőn kezdődő, a kis szélterelőn keresztül a tankon átfutó piros csíkoktól pedig biztosan összefut a nyál a szájban. Még az sem zavar, hogy csak matrica. És csak ez után jönnek a részletek. A hátsó fék pedálja angolnaként kígyózik, a lengővillát sem tudták le egy zárszelvénnyel. Felesleges túlmagyarázni, optikailag nagyon egyben van a motor. Ráülve meg is lepődök, hogy milyen kis pici. Szemre sokkal nagyobbnak tűnt. És mennyire nincs súlya!

Motorok Derbi Mulhacén Café 125
A tankon végigfutó dekorcsík a lényeg

Noha 120 kiló, lényegesen kevesebbnek érződik; már sokan előtték a bicikli hasonlatot, de ez tényleg olyan, mintha egy mountain bike-ra ülnék fel. Az ülés, a széles, endúró stílusú kormány és a törzs vonalában elhelyezett lábtartók kényelmes testhelyzetet adnak ki, de mégis van benne valami, ami rosszalkodásra csábít.
A 124,2 köbcentis DOHC blokk ismerős lehet, ugyanez dolgozik a már tesztelt Derbi Terra Adventure-ben és a GPZ-ben is. Alul picit gyengéledik, majd hat-hétezres fordulaton elkezd magához térni. 15 lóerős csúcsteljesítményét 9250-es fordulaton adja le, majd tízezer körül szépen elfogy a lendület, és jöhet a következő fokozat. Igazából hármas, négyes és ötös fokozatban a legjobb használni, a hatos picit overdrive jellegű. Kilencven fölött elfogy a szusz, sajnos ennyire elég a A1-es korlátozáshoz igazított teljesítmény.

Motorok Derbi Mulhacén Café 125
Szép, harmonikus, arányos

A futómű hangolása inkább kényelmes scrambleres, mint sportos, vagyis a kátyúkat szépen kivasalja. Szerencse, hogy az igényesség nem ért véget a formatervnél és a fordított első telókat a Paioli szállítja. Az útról érkező visszajelzések pontosak, szépen érezzük a motor határait – ha valamelyik kerék picit megcsúszik, már előre érezni, könnyen korrigálhatjuk a hibát. Mégsem ez a legjobb része a latin csikónak, hanem a fékek. Szép nagy tárcsák, radiálisan felfogatott első nyereg, fémfonatos fékcső – ezek bizony biztonságosan túltervezett darabok. Ha eltekintünk a pulzálásától – ami a forgalmazó szerint a betétek bekopásával elmúlik – tökéletes. A lassítás álomkönnyű játék, pillanatnyi kedvünktől függ, hogy keresztbe érkezünk meg, vagy stopiezva az első keréken.

Ahogy Dunakeszi határában koppanásig csavartam a gázt, végig az járt a fejemben, hogy tizenhat évesen mekkora király lettem volna egy ilyennel; majdnem elsikkadt, hogy egy formás rohangálós motor életkortól függetlenül vagány. A Derbi Mulhacén Café kihozza az emberből a digót, a jó értelemben vett piperkőc ficsúrságot – és ki ne szeretne szép ruhában szép lányoknak csapni a szelet?