Menetpróba: Yamaha YZF-R125 és YZF-R3

Azért, hogy a nagy kedveltségnek örvendő YZF-R125 sikerét a
jövőre nézve is bebiztosítsák, a harmadik generációs modell átalakításánál szinte kő kövön nem maradt.






Rögtön az új 125-ös után most az YZF-R3-at is kipróbálhatjuk. Az YZF-R125-höz hasonlóan a nagyobb és erősebb R3-at is felfrissítették 2019-re, műszakilag pedig magasabb szintre emelték. Az erőforráshoz ugyanakkor nem nyúltak, ez továbbra is régi erényeivel hódít: az R3-ast az eddigiekhez hasonlóan most is a 321 cm3-es kéthengeres erőforrás hajtja. 42 lóerős teljesítménye fürge menetteljesítményeket eredményez a mindössze 167 kilogrammos motor esetében. Különösen akkor érzi úgy az ember, hogy szárnyakat kapott a sokkal erősebb YZF-R3, ha tesztelőnkhöz hasonlóan épp a 125-ösről ül át rá. A nyugodt járású erőforrás gyakorlatilag a kezdetektől nyomatékos, közepes fordulaton erősen tol, aztán pedig vidáman élvezkedik majdnem 11 000/min fordulatig. Ezzel a motor kétféle erényt is egyesít magában. Jó dolga van annak, aki nem szeret sebességet váltani, és ha a kanyarok nem szűkebbek, mint a híres Stilfser Jochon, akkor általában a hármas fokozat is elegendő alsó határnak.

Ezenkívül a fürge kéthengeres lelkesen pörög az öt számjegyű tartományban is. Ha sietni kell vagy valaki nagyon sportosan motorozik, akkor időnként még az országúton is meg lehet spórolni egy-egy sebességváltást. Ezenkívül a motor nagyon szépen veszi a gázt – bár azért kis fordulaton, például a városi poroszkálásnál nyugodtan lehetne valamivel lágyabb. Ennek javítását a mostani frissítés nem tartalmazta.

A Yamaha csak 2015-ben dobta piacra az YZF-R3-at, amely sportos modelljeinek kínálatában átmenetet képez a 125-ös és a nagyobb lökettérfogatú YZF-R6 és YZF-R1 között. Az optimalizált aerodinamikának köszönhető, hogy a 2019-es R3 az azonos motorteljesítmény ellenére gyorsabb, mint az elődje. Mostanra minden Yamaha szupersportgép ugyanezt az első idomot kapta meg (LED-es dupla fényszóró, központi légbeömlő, légrések a tank első részén), és megjelenésüket is összehangolták. Az YZF-R3 új idomai ugyanakkor nemcsak fiatalosabb külsőt adnak a motornak, hanem kilenc százalékkal csökkentik a légellenállást is, emellett a minimálisra csökkentik a turbulenciákat. Ennek következtében a végsebesség kb. 8 km/h-val megnőtt; az R3 rendíthetetlenül gyorsul majdnem 190 km/h-ig.

Az ergonómia terén is látunk kisebb sportos javításokat. Így a kormánycsutkák 22 mm-rel alacsonyabbra kerültek és két fokkal jobban kifelé állnak. A tank pedig két centiméterrel alacsonyabb, a térdek felett pedig pontosan 31,4 milliméterrel szélesebb, ami jobb kapcsolatot teremthet a motorral, és ezáltal jobban kontrollálható. Az ülésmagasság ugyanakkor nem változott, továbbra is mindössze 780 mm. Bár ez a gyakorlatlanok vagy alacsonyabb pilóták számára is könnyen vezethetővé teszi a motort, nem annyira összeegyeztethető viszont a sportos használattal. Az R3-as pilótája ugyanis mélyen és inkább passzívan ül, inkább benne a motorban, mintsem rajta. Az igazi versenyzők inkább magasabban ülnének, valamivel közelebb az első kerékhez. Nagyjából úgy, mint az YZFR125-ön, amely ebből a szempontból jóval radikálisabbra sikerült.

A fürge kéthengeres ennek ellenére lelkesen rohan végig a kanyarokon, miközben bámulatos pontossággal lövi be a kanyar kezdetét, ami mindenekelőtt a módosított futóműnek köszönhető. Az első kereket egy KYB márkájú 37 mm-es villa vezeti, amely az előző modellhez képest merevebb, és sportosabban csillapít. Hasonló a helyzet a rugóstaggal, ugyanis a lengéscsillapító rugója keményebb lett, így a csillapítás is feszesebbé vált. Az YZF-R3 biztosan, de nem kényelmetlenül fekszik az úton, és meglepő tempóval falja a kanyarokat. Az új Dunlop Sportmax GPR-300 is finoman harmonizál a Yamahával, szerencsére még azokon a nedves foltokon sem veszít sokat tapadásából, amelyek a kanyarok után váratlanul bukkannak fel. Ahogy később néhány gyors kör alatt egy kis versenypályán kiderül – a versenyzésre felkészített R3 ugyanis idén rajthoz áll az IDM SSP 300-as osztályában –, az R3 a nagyon késői visszaváltást pattogó első kerékkel nyugtázza. A fék is lehetne valamivel harapósabb, a nyomáspontja pedig stabilabb. De ezek már egy következő modell-update feladatai lehetnének.