Így alakul át a dohánypiac

Irány a füstmentes jövő!


 

„Remélem, egy nap már nem adunk el többé cigarettát” – ezzel a kijelentésével lepte meg a közvéleményt néhány éve egy lapinterjúban André Calantzopoulos, a Philip Morris vezérigazgatója, amely azóta a cég Twitter-üzeneteiben is visszaköszön. Meghökkentő terv a világ egyik legnagyobb dohányipari csoportjának első emberétől, ám az iparág globális folyamatai alapján már nem is annyira mellbevágó.

A szektor bevételének 89 százalékát ugyan a cigaretta adja, aminek bár az összege az áremelkedéssel növekszik, a darabszám világszerte évről évre csökken. Az Euromonitor adatai szerint 2017-ben 1,4 százalékkal kevesebb cigarettát füstöltek el, ahogyan a „kátrányos dohányt” szívók száma is egyre kisebb a fejlett világban.

Törnek előre ugyanis – a cigarettát kiváltó – nikotintartalmú füstmentes alternatívák. A Smoke-Free World Alapítvány elemzésében globálisan ugyan még kicsi a részarányuk a teljes nikotin „ecoszisztémában”. A felszín alatt azonban látványos a piaci hódításuk: sok az új szabadalom, még ha elterjedtségükben nagyok is a regionális különbségek.

Melyek is ezek?  Az egyik az e-cigaretta, aminek az értékesítése 51 (!) százalékot nőtt 2017-ben. Az „egységnyi szálra” átszámítva pedig 37 százalékos volt az emelkedés – szintén az Euromonitor szerint. Ennek két típusát különböztetjük meg: a zárt rendszerű e-cigarettánál a fogyasztó előre töltött, azonnali használatra kész eszközt kap. A „nyílt rendszerűnél” a tartályt a fogyasztó tölti fel folyadékkal. Itt nagyobb a variációs lehetőség, de vélhetően ez a választási szabadság, illetve az ebből adódó veszélyes kombinációk okozták az Egyesült Államokban a rejtélyes haláleseteket és megbetegedéseket.




Szintén füstmentes alternatíva az úgynevezett heat-not-burn technológia, amikor   a dohányt egy készülék felhevíti, égés nem történik, hanem dohány- és nikotinpárát szív be a fogyasztó. Skandináviában gyakori és az Egyesült Államokban is terjed a snus, amely az íny és az ajak közé helyezhető dohány és itt is füstmentesen történik a nikotin fogyasztása.

Ahogy bővül a nikotintartalmú termékek kínálata, úgy fogy a hagyományos cigarettát szívók száma. Svédországban a lakosság  7 százaléka cigarettázik, de már 20 százalék fogyaszt snust. Az Egyesült Királyság szintén EU-s átlag alatti, 17 százalék dohányzik, sok egykori füstölő az e-cigaretta felé mozdult.

Miért fontos ez a folyamat? Az iparág angol varázsszava a „harm reduction”, azaz a kárcsökkentés, ami rezonál a füstölők igényeire. A cigarettázók 80 százaléka – felméréstől függően – szeretne leszokni, 55 százalékuk már megpróbálta, de csak 6 százalékának sikerült megszabadulnia káros szenvedélyétől. Akinek nem sikerül, az nyitott a kevéssé káros alternatívákra, de elvárja, hogy ehhez találjon választékot. A nagy dohánygyárak is ennek megfelelően fejlesztenek és megjelentek a piacon új kisebb szereplők is. A füstmentes alternatívák pedig lényegesen kevesebb káros anyagot tartalmazhatnak és ezzel csökkenthetik a korábbi cigarettázók egészségi kockázatát.

Eltűnhet a dohányfüst a világból? Ami elképzelhetetlennek tűnt, a trendet nézve valamikor akár be is következhet.

Ne felejtsük el, hogy mindegyik alternatív technológia káros az egészségre, a nikotin pedig függőséget okoz. Aki nullára szeretné csökkenteni a kockázatot, az teljesen szokjon le. Ha pedig még nem vett kezébe dohányterméket, ne is tegye.

Karácsony Zoltán