Menetpróba: Suzuki Katana 1000

Ugyanaz történt, mint 40 éve: adott egy kifejezetten jó képességű, ám feltűnést kerülő Suzuki, aztán jön egy európai dizájner, ezúttal Rodolfo Frascoli, aki az alapanyagokat alig-alig piszkálja meg, csupán átrendezi a tányért, és a házi kosztból máris gourmet fogás lett.





Alaposan felbolygatta 40 éve a motoros világot. Az évek során igazi cultbike lett belőle, talán nincs is olyan motoros, aki ne ismerné. Most, a retro virágkorában, botorság lett volna a Suzukitól, ha nem használja ki a legendás név adta lehetőségeket. Azt azonban azonnal le kell szögeznünk, hogy az új Katana nem retro motorkerékpár, nem az őst másoló vintage replika. Van ugyan néhány dizájntrükk, ami miatt felizzanak az emberben az emlékek szikrái, mint az Mystic silver ezüst fényezés, vagy a tankra rásimuló fejidom főbb vonalai, a téglalap formájú fényszóró, a piros Katana logó, a két színű ülés, na meg a kandzsi felirat. Minden másban azonban a Suzuki sportos nakedbike-ján, a GSX-S1000-en alapul. Ha nagyon szigorúak akarunk lenni, nem más, mint egy gyári bodykit - és pontosan így volt ez 40 éve is.

A dalmát tengerparton tartott nemzetközi sajtótesztet alaposan átírta az időjárás. A szárazföld felől megérkezett a bora, jellegzetes felhősapkákat húzva a hegyek csúcsára. Az időjárásjelentés szerint komoly széllökésekre lehet számítani, ennek megfelelően le is zárták a parti útszakaszt a lakóautósok, a buszok és a motorosok elől. A büntetés 500 kuna, szóval kár rizikózni. Hátraarc és újratervezés után a Krk-szigetet vettük célba, hiszen a bora jellegzetessége, hogy ereje csökken a parttól távolodva. Ez be is igazolódott, így a nap második felében már semmi sem zavarta tesztünket.



Az őszi bemutatón leleplezett motor elsőre nekem picit csalódás volt. Mindamellett nem lehet mindig visszasírni azt, amihez a régi emlékek kapcsolódnak. Most, hogy volt időm alaposabban végigmazsolázni a részleteket, egyre jobban elkezdtem rajongani érte. Ami elsőre megfogott, azok a finom utalások voltak az ősre, mint a szögletes első fényszóró, csakhogy itt két egymásra helyezett ledes egység adja ki a formát. Csinos a jelzés értékű kis plexi, aki nagyobb szélvédelemre vágyik, az extrakatalógusban találhat az ősKatanáéra jobban hasonlítót. A hátsó lámpa már egyáltalán nem szeretne oldschool lenni, hátulról nézve a diódák két egymásnak háttal fordított bumeráng formát mutatnak, időnként a féklámpa vízszintes fénye köti őket össze.

A műanyag burkolat rafináltan összetett, a fejidomban kifejezetten a Katana számára fejlesztett műszerfalat találunk. A jobb kormánykapcsolóról állítható be a háttérvilágítás erőssége, illetve különböző megjelenítési módok közül választhatunk. Mindegyik esetében a központi téma az üzemanyagszint, illetve a fogyasztás, vagy hogy éppen még mennyi km-re elegendő a tankban lévő benzin, van hogy mindez egyszerre! Ez nem véletlen, hiszen a Katana dizájnba csak meglehetősen kicsi, 12 literes tank fért bele. Gondolom, a tervezők érezték, hogy a nagy teljesítmény mellett ez necces méret, így igyekeztek minden módon figyelmeztetni a tényre, ha tankolni kell.



Mutatós a hátsó lengővillára szerelt, különálló rendszámtartó egység. Ez a megoldás újdonság a Suzukinál, és az MV Agustáéval ellentétben nem kell attól tartani, hogy egykerekezés esetén elveszítenénk.

A kormány helyén sem az ős villaszárra csavarozott alucsutkáját, sem a GSX-S1000 kis ívű elemét nem találjuk. A tacskó kormány, amennyire nem helyén való a szemnek, annyira helyén van a kezeknek. Az alap felegyenesedett pozícióból jól előre lát a pilóta, és nem szélesíti indokolatlanul a motort, ám az elfordulási szöge lehetne egy kicsit nagyobb.

Ugyan a sportosság és a kényelem ritkán jár kéz a kézben, a Katanában egy fantasztikusan kényelmes, sportos naked bike-ot hoztak össze, amely extrém módon kíméletes a motoros hátsójához. Üléspozíciója egyenes, térdszöge nem szűkül le, a tank két oldalán pedig zseniálisan szerkesztett horpasz várja a térdeket. 162 cm-es testmagassággal a lábletétel éppen csak a csizma orra hegyét jelenti, bár gondolom, nem ez a testmagasság jellemzi majd a Katana fő vásárlókörét. Az ülésmagasság alapján ennek nem kellene feltétlen így lennie, de a kényelem feltétele a kicsit szélesebb nyereg, ami annyira kényelmes, hogy egy egész átmotorozott nap után úgy szálltam le a motorról, mintha egy métert sem gurultam volna.





A műanyagok alatt ugyanaz a váz, ugyanaz a masszív, hatalmas alumínium lengővilla és ugyanaz a futómű, amit a GSX-S1000-en is dicsértünk. Ugyanez a helyzet a blokkal. Alapját némileg módosítva a K5-ös GSX-R1000 erőforrása adja, csakúgy, mint a GSX-S1000-ét, de azért mégis jobban hangzik, hogy a Suzuki egyik legjobb ezres sportblokkja hajtja. A motorválasztás telitalálat az újkori Katana számára. Már a fordulatszám-tartomány alsó felében bőséges nyomatékkal kényeztet, ami annyit tesz, hogy komolyan ugrik a gázkar mozdulatára. Jól jön a nyomaték a kanyargós úton. A nyugodtabb középtartomány után 7000-es fordulattól mutatja meg, milyen a csúcsformája, azaz előtörnek belőle a GSX-R gének. Bár erről a sajtótájékoztatón nem meséltek, a nyers terhelésváltási reakciók enyhébb formában mutatkoztak, mint az a GSX-S-sel szerzett emlékeimben élt. Ennek köszönhetően a Katanát nyugodtabbnak érezni, de azért nem küszöbölték ki teljesen.

A kigyorsításokat – és az előzéseket – élvezetessé teszi, hogy a sebességfokozatok hosszúak, azaz nem kell azonnal pakolgatni felfelé. Ha viszont arra van kedvünk, hatodikban 50 km/h-val gond nélkül lehet motorozni. A bowdenes kuplungkarhoz kell egy kis kézerő, de gyorsan hozzászoktam, igaz a teszt során nem volt részünk hosszabb városi araszolgatásban. A váltót csak dicsérni tudom. Kicsi mozdulattal, halkan kattan a helyére az egyes, precízen vált, és ha kell, azonnal megtalálja az üres fokozatot. Egy dolog azonban megfordult a fejemben: ha már a Suzuki mércéjével mérve exkluzív modellről beszélünk, egy gyorsváltót igazán szerelhettek volna rá.





Rendszerint az első dolog, amit egy sportos motoron lecserélnek a tulajok, az a kipufogódob. A Katana négy az egybe gyári rendszerén át gyönyörűen megszólal a sornégyes zenéje. Nincs túltompítva, már a beindulás pillanatától férfias hangja van, de az igazán telt hangzás a fordulattal jön meg.

A Katana könnyedén kanyarodik, gyorsan kiérdemli vezetője bizalmát az idegen terepen, hála a motor relatív kis tömegének, az állítható Kayaba villáknak és hátsó rugóstagnak. A rugózó elemek gyárilag feszesre hangoltak, de egy pillanatra sem érezni kényelmetlenül keménynek. Az 1460 mm-es tengelytáv elég hosszú ahhoz, hogy ne legyen túlzottan izgága, tempósabb haladás során pedig kellő menetstabilitást jelent. Ebből a stabilitásból fékezéskor sem egyszerű kizökkenteni. A jelenlegi GSX-R-en is dolgozó Brembo monoblokk nyergek kezdetben inkább szelídnek tűnnek, de nagyobb erővel húzva a fékkart, egészen harapósak. Az extrém helyzetekre Bosch ABS-szel vértezték fel a Katanát, nem kikapcsolható, nincs kanyar ABS, de nincs is ezzel baj, sportosan későn avatkozik be.





 

Az egyetlen nem kötelező elektronikai segédlet a kipörgésgátló, amivel a túl hirtelen gázadások nem kívánatos következményeit védi ki a Suzuki. Három fokozata van, valamint negyedik lehetőségként ki lehet kapcsolni, ám a teljesítményt egyik fokozatban sem korlátozza. Használata egyértelmű a bal kormánykapcsolóról. A teszt elején szemerkélő esőben indultunk, az alapbeállítás a 3-as, ami nemcsak a nedves úton, de az időnként poros, homokos szakaszon is bizalmat sugárzóan őrködött a hátsó gumi felett. A kipörgésgátló még harmadik fokozatban is lágyan dolgozik, inkább csak a villogó sárga kontroll-lámpa jelezte, hogy munkálkodik, olyan finoman veszi vissza a gázt. Délután kipróbáltam az 1-es szintet is, ami egy enyhe csúszást megenged, míg felvezetőmotorosunk kicsit huligánkodott - az egykerekezéshez ki kell kapcsolni a TC-t.



 

Összegzés:

A Katanáért 400 000 forinttal kérnek többet, mint egy GSX-S1000-ért. Ugyan nincs extra teljesítmény, nincs megerősített felfüggesztés, nem csak látványra, de használat közben is mást ad pilótájának a két motor. Akinek elege van már abból, hogy állandóan a kormány fölé görnyedjen, egyenesen szeretne ülni, miközben a sportos motorozásról sem akar lemondani, és érez egy kis hajlamot a nosztalgiára, annak a Katana telitalálat.

Képek: Mező János