Menetpróba: Honda CBR650R

A motorválasztás gyakran kompromisszumokkal jár. A 2019-es Honda CBR650R pont ezt a kényszert igyekszik megszüntetni. A Honda a sportos beállítottságú pilótáknak kínál gépet, anélkül, hogy veszélybe sodornák a praktikumot vagy a kényelmet. Vajon sikerült?



A Honda sportos középosztályát képviselő darabja CBR650F néven látta meg a napvilágot 2014-ben. Ekkor még a paletta része volt a vérbeli szupersportmodell, a CBR600RR is, ugyanakkor még élénken élt a motorosok emlékeiben a CBR600F4-es, ami azóta is a használtpiac egyik sztárja. Ezt a hiányt igyekeztek betömni a kényelmesebb, kisebb fordulaton járó, alacsonyabb teljesítményű 650-essel. A CBR650F 2017-ben esett át kisebb frissítésen, majd eljött 2019, és elvesztette az F-et, kapott helyére egy R-t, amivel nem csak a modell neve lett agresszívebb.



Figyu, ez nem ezres?

Az új Honda CBR650R optikailag lényegesen közelebb áll a nagy Fireblade-hez, mint előde. Olyannyira, hogy első ránézésre pont úgy néz ki! Tiszta vonalak, tüzes kiállás, elöl két, keskenyen metszett, dupla ledes csíklámpával − nagyon morcos. Elsősorban az alsó idom kivágása fedi fel magát a 650-est, ami látni engedi a kipufogó-leömlők csodaszép vonalát, ami még az 1970-es CB400F Super Sportra utal vissza. A burkolat nem mondható teljes idomnak, a blokkot nem takarja el szemünk elől. Van is mit csodálni rajta. Magnéziumszínű a szelepfedél és kétoldalt a motordekli. Alapvetően nem szeretem a karbonutánzatot, de a CBR első idomában található betétek esetében a japánok tökélyre fejlesztették a szénszálmintás műanyagot.



A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2019/09 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.

 


Képek: Mező János