Menetpróba: Triumph Speed Twin

Power naked, modern classics, neo-roadster. Felejtsük most el a salesesek marketingszövegét! Ez a Triumph képes arra, hogy elsőrangú klasszikus motorkerékpárként megörvendeztesse szívünket.



Speed Twin. Mondjuk ki szépen még egyszer: Speed Twin. Na, leesett? Oké, még nem. Na persze, a hasonló név ellenére a Speed Twinnek elsőre semmi köze a Speed Triple nevű Triumph-ikonhoz. Sem megjelenésében, sem műszaki szempontból. Hogyan is lehetne? Hiszen a britek a 24 éves gyártási időszak és számtalan fejlődési fok során extrém mértékben radikalizálták és érlelték országúti versenymotorrá a Speedyt. Bár még mindig elég hétköznapi génnel rendelkezik, amit számos összehasonlító teszten is bizonyított, de igazából túl sok – túl sok a jóból.

Most mondjuk ki még egyszer: Speed Twin, és képzeljük magunk elé az ős-Speedyt, amely a T 300 B modellmegjelöléssel lett ismert. Na, ezzel vajon közelebb kerültünk a dologhoz? Műszakilag és a látvány szempontjából? Hiszen mindkét modell esetében egy egyszerű, letisztult motort látunk. Régen és most. Nem többet és nem kevesebbet. Pont. Persze, hogy a 2019-es Speed Twin nem a régi, 1994-es Speed Triple remake-je. Nem akar, nem is kell, és persze nem is szabad annak lennie. De az alapfilozófia stimmel. Egy letisztult, klasszikus vonalvezetésű roadster. Bár a klasszikus itt nem régimódit vagy hasonlót jelent – inkább egyenes vonalút, barokkos túlzásoktól menteset.

Az alap a Thruxton R, amelyről a Speed Twin a vázát és az erőforrást kapta – bár sok mindent jelentősen módosítva, amivel összesen tíz kilogrammnyi tömeget spóroltak. Magán az erőforráson 2,5 kilogrammot sikerült fogni, többek között egy könnyebb főtengelynek és több magnézium alkatrésznek köszönhetően. A csepp formájú 14,5 literes tank alatt a lenyűgöző, 1200 köbcentis soros kéthengeres dominál, amelyet már a Thruxton R-ből ismerünk. A Triumph HP Bonneville-nek nevezi ezt a motorgenerációt, ahol a HP jelentése High Performance: 97 lóerő 6750/min-nél, 112 Nm 4950/min-nél. Ez bőven elég ahhoz, hogy igazán élvezetesen lehessen vele motorozni.



Ahova csak nézünk, mindenütt tetszetős dolgokkal találkozunk. Sárvédők, oldaldeklibetétek, vagy pillangószelepház-fedelek selymesre mart alumíniumból, Monza gyorszárral ellátott tankbetöltő (alatta viszont hagyományos csavaros sapka). Hát igen, a régi iskola. A Speed Twin – tudatosan vagy sem – nagy elődöket idéz meg, ennek ellenére teljesen önálló és egyedi modell.

Egy Kawasaki Z900 pilótájának éppúgy tetszeni fog, mint egy Yamaha XJR-rajongónak. Értjük, hogy az angol motorműhely milyen célcsoportnak szánja a modellt: ők minden bizonnyal azokra a Street Twin-tulajdonosokra gondolnak, akik 900-as Bonnie-motorjuk után akarnak továbblépni. Tehát olyan Triumph-rajongókra, akik belekóstoltak a jóba és továbbra is klasszikus modellel szeretnének motorozni, csak éppen valamivel erősebb hajtóművel a fenekük alatt. Ez igaz is lehet, bár mi máshol is sejtenénk potenciált – például a fent említett XJR-tulajdonosoknál. A tipikus 1200-as Bandit-pilótának is megtetszhet a 100 lóerős ligában játszó kéthengeres.



Első pillantásra látszik, hogyan ül majd rajta az ember: nem görcsösen, hanem lazán és könnyedén. Próbáljuk csak ki! Igazunk volt, jóleső érzés. Kényelmes ülés, karcsú derék, jó térdszög. Bár felegyenesedve kell ülni rajta, de sportos, aktív testtartásban lehet vezetni. Úgy, ahogy nagyon sokan szeretnek motorozni. Kezeink maguktól rátalálnak a lapos hajlítású kormányra, amelyet a Speed Triple alkatrészraktárából húztak elő. Össze sem hasonlítható a Thruxton R-rel, amelynek kormánycsutkái szabályszerűen kinyújtották a pilóta testét, és ez hosszabb távon igen fárasztóvá vált.

Az adatokat szép és letisztult kerek órákról olvashatjuk le, amelyeket a Thruxtonról már ismerünk. A digitális műszerek terén a lehető legszükségesebbre szorítkoztak, és úgy sejtjük, a tipikus Speed Twin-vásárló nem is vár el többet, amikor egyszerűen csak motorozni akar. Elegendő, ha az olyan szokásos dolgokról kap felvilágosítást, mint a megtett út, az átlagos fogyasztás és a maradék hatótávolság, ezeken túl a bal oldali kormányvégről gombnyomással választhat a három menetprogram (rain, road, sport) közül.

Szerencsére benne van a kulcs. Elfordítom, a világítás is tetszik. A zöld N lámpa beindítja a fejemben lévő automatizmust. Kuplungot behúzni, indítógomb, és máris hallgathatom a 270 fokos kéthengeres telt basszusát a karcsú kialakítású kettő-a-kettőbe kipufogóból. Nem tolakodó, de mindig jelen van. Ilyennek kell lennie egy motorkerékpárnak.

A Motorrad tartóstesztjén a Thruxton R radiális rögzítésű Brembo féke állandóan vándorló nyomásponttal bosszantott bennünket. A Speed Twin is Brembót kapott előre, de axiálisan felszerelt nyergekkel. Hátulról egy Nissin fék járul hozzá a lassuláshoz. Reméljük, hogy az új modellt nem érinti ez a zavaró probléma, és állandó marad majd a nyomáspontja.



A KYB rugózóelemekkel ellátott futómű (amelyeknek csak hátul állítható az előfeszítése) jóval egyszerűbb, mint az Öhlinsszel és jókora Showa Big Piston fordított villával felfegyverzett Thruxtoné. Most komolyan, próbáljuk csak elképzelni, hogy hány potenciális Speed Twin-pilóta áll neki az állítgatásnak. Nem jobb, ha megbízhatunk egy gyári alapbeállításban, és aztán egyszerűen csak motorozunk? A gyárilag felszerelt sportos Pirelli Diablo Rosso 3 gumiabroncsok azt mutatják, hogy a Triumph embereinek értelmezése szerint ezt éppoly gyorsan, mint amennyire bedöntve megtehetjük.

És hogy hogy megy? Erre még egy kicsit várnunk kell, mert egyelőre csak álló-, ülő- és hangpróbán vehettünk részt, de hamarosan menettapasztalatainkról is beszámolunk. Az első példányok már megérkeztek Magyarországra is, a Speed Twin ára 4 490 000 forinttól indul, míg a mutatós kétszínű fényezésért további forintokat kell majd adnunk.


Összegzés

Motor, tank, ülés, sárvédők – képeskönyvbe illő motorkerékpár. A Speed Twin elképesztően leegyszerűsítettnek tűnik, és pontosan ez az erőssége. 1200 cm3, majdnem 100 lóerő, valamivel több mint 200 kilogramm – ezekkel a sarokszámokkal minden olyan potenciális vásárlónál otthonra találhat, aki élvezni szeretné a rövid és hosszú országúti kanyarokat.