Menetpróba: Kawasaki W800 Street

Valamit megérinthet az ember tudatalattijában. Hogy az arányai teszik-e, vagy egy-egy formai megoldás hat-e ránk, nehéz megmondani. Tény, kevés motor kap ennyire egyöntetű tetszésnyilvánítást.




A frászt hozta rám ez a W800. Merthogy tetszik nekem ez a motorbicikli. Úristen, csak nem leszek trendi? – futott át az agyamon. Odaszaladtam a tükörhöz − borosta, már-már szakáll… Itt valamit tenni kell! Ennél hosszabb nem lehet! Oké, a haj még a régi – már ami maradt –, könnyebbültem meg – ez meg rövidebb nem lehet! Szerencsére a sörért nem vagyok annyira oda, jó nekem a barna Kozel, az még nem kézműves. Oké, talán nincs nagy baj… de akkor mi ez az izé a Kawasaki W800-zal?



Megpróbáltam felidézni, mikor tapasztaltam magamon először a tünetet. Hmmm… tavalyelőtt már biztosan megvolt, előtte is... Nézzük csak, a W800-at 2011-től 2016-ig gyártották, aztán jött két év szünet, idéntől ismét van. Ha jól emlékszem, már az elejétől tetszett ez a motor nekem, idén meg is örültem, hogy van ismét a kínálatban. Elődjét, a W650-est 1998-ban mutatták be és a következő évtől volt kapható, engem is meglepett, hogy mennyire bejön nekem, mert az idő tájt még nagy biker életet éltünk és a Harley volt az isten. Végképp akkor nyugodtam meg, amikor eszembe jutott, hogy már az Estrella is tetszett, pedig az 1992-ben került az üzletekbe – igaz, én csak évekkel később fedeztem fel magamnak −, hol volt még akkor a retróőrület.



A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2019/09 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.
Képek: Mező János, Égő Kata