Baleset-megelőzés A jogosítvány elvétele

Jogosítványt szerezni ma már gyorsan is lehet. Amilyen pörgős azonban a megszerzéshez vezető folyamat, olyan váratlanul lehet ezt az okmányt elveszíteni is. Lássuk, mit kell tennünk, ha azt szeretnénk, hogy ez a kis plasztikkártya mindig a mienk maradjon!


Szöveg: Kondorné, dr. Kollár Zsuzsanna


Az ellenőrzésre jogosult szerv nevében eljáró személy az eljárása során a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha

a) a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti veszélyeztetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 234. §], közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset okozása [Btk. 235. § (2) bekezdés], járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), illetve járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) bűncselekményt követett el,

b) a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését véglegessé vált döntésével elrendelte,

c) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.

Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.


A fent idézett rendelkezések alkalmazására tehát már akkor sor kerül, amikor a baleset még éppen csak bekövetkezett, az ittas vezető még éppen csak lebukott, a vezetői engedély meghamisításának gyanúja még éppen csak felmerült stb., egyszóval azonnali intézkedésről van szó. Ilyenkor még nem a fenti jogsértések elbírálásáról, csak gyanújuk felmerüléséről beszélünk, ezért a vezetői engedély helyszíni elvételére nem is lehet felkészülni. A helyszínre kiérkező rendőr nem mérlegelhet, amikor intézkedik, a fenti körülmények esetén köteles elvenni a jogosítványt. A jogosítványt ilyenkor a közlekedési igazgatási hatóságnak küldik meg. A jogosítvány hiányában az érintett értelemszerűen már nem vezethet, van azonban még egy intézkedés, amely a helyszíni elvételt követi, és a vezetési jogosultság ideiglenes elveszítését adminisztratív értelemben is deklarálja. Ez pedig a következő:

A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúti közlekedésben járművezetőként történő részvételét annak,

a) aki az előzőekben idézett § a) vagy c) pontjában meghatározott jogsértés elkövetésével magalapozottan gyanúsítható (vagyis meghatározott bűncselekménnyel gyanúsítható),

b) aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak nem felel meg, illetve járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan, vagy

d) akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényben foglaltak szerint, az abban meghatározott ponthatár elérése vagy meghaladása miatt vissza kell vonni.

Akitől tehát a vezetői engedélyt a helyszínen az előbbi bűncselekmények gyanúja miatt elvették ‒ vagy ha a szünetelésnek a fentiekben megjelölt más oka van ‒, annak okmányát automatikusan vissza is vonják, vagyis ilyenkor nincs mérlegelési joga a közlekedési hatóságnak.

Ha a vezetői engedélyt bűncselekmény gyanúja miatt vették el a helyszínen, majd vonták vissza, akkor a szünetelés főszabály szerint egészen a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart. A helyszínen vagy az eljáró hatóság által elvett vezetői engedélyt csak a közlekedési igazgatási hatóság adhatja vissza.

A jogszabály azonban lehetőséget ad bizonyos szerveknek a méltányosság gyakorlására. A büntetőeljárás megindulása esetén ugyanis a vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóságnak a jogerős befejezés előtt vissza kell adnia vádemelést megelőzően az ügyben eljáró ügyészség, a vádemelést követően az ügyben eljáró bíróság értesítése alapján. Ilyenkor a közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszaadásának és a vezetési jogosultság szünetelésének megszűnését a nyilvántartásba bejegyzi, és ezekről az értesítést küldő hatóságot tájékoztatja. Ez a két szerv van abban a helyzetben, hogy mérlegelje a bűncselekményhez vezető KRESZ-szabályszegés súlyát, a vezetői múltat (az érintett mennyire számít tapasztalt vezetőnek, volt-e már szabálysértési vagy büntetőügye stb.) és azt, hogy a büntetőeljárás megerősíti vagy gyengíti azt a gyanút, ami miatt a vezetői engedélyt visszavonták. Amennyiben valaki hosszú évek óta vezet balesetmentesen, és/vagy a szabályszegése nem alapvető jellegű, esetleg a büntetőeljárás eredményeként a felelőssége nem állapítható meg, akkor jogosítványát már a jogerős befejezés előtt is visszakaphatja.


Térjünk ki egy kicsit a büntetőpontrendszerre!

Aki az idevonatkozó törvény vagy kormányrendelet által meghatározott bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést követ el, és azért jogerősen elmarasztalják, azzal szemben a jogszabály által meghatározott büntetőpont alkalmazására automatikusan sor kerül. Nem állapítható meg azonban büntetőpont a jogszabályban meghatározott bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén, akkor, ha a bíróság vagy szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazott.

A szabályszegésekhez rendelhető pontok száma a következő:

a) gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 9,

b) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11,

c) szabálysértés elkövetése esetén 1‒8,

d) a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén 1‒9 pont.

A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.

A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 13-at elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.

Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó három napon belül értesíti az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (vagyis a közlekedési igazgatási hatóságot), amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja.