Összehasonlító teszt: BMW R nineT (Option 719) és Honda CB1000R

Személyiségteremtő erejük van a színeknek. A CB1000R-nek és az R nineT-nek ráadásul eleganciát is kölcsönöznek. A Honda ezüstösen fénylik a rajta lévő alumíniumfelületek hatására, a BMW aranyos színezetet kap a mart alkatrészeitől. Lássuk, melyik tündököl jobban kettejük közül!



Mindjárt lebukik a nap a Garda-tavat övező hegyek mögött, utolsó sugarait indítja útnak a föld irányába. Még mielőtt célba érnének, szépen megcsillannak a tóparton ácsingózó BMW R nineT és Honda CB1000R testén. Fénylő fátylat terít rájuk az óaranyba hajló őszi napsütés, épp a megfelelő helyeken hangsúlyozva ki alakjukat.

Visszaverik a fénysugarakat, mintha legalábbis világítanának. Nem holmi különleges fényezés áll a jelenség hátterében, pusztán arról van szó, hogy tükröznek fémfelületeik. Bőven akad belőlük a 2013 óta kapható, időközben egész retró modellcsalád jelképévé vált R nineT-n. Tapintásra pedig aztán végképp nincs párjuk a fémeknek.

Jó pár éve része már a BMW kínálatának az R nineT. Eleve nagyon szép motorkerékpár, ám új Option 719 modellváltozata láttán még jobban kikerekedik az ember szeme, még vastagabb sugárban kezd ömleni a nyála a gyönyörűségtől. Az „Option 719” kifejezést az egyedi, különleges darabok megjelölésére használja a német gyártó.



A tesztmotor esetében konkrétan arra utal, hogy számos mart alkatrész díszíti a külsejét. Ilyenek a szelep- és a motorfedél, az állítható trepnik, valamint az üléstartó konzolok – valamennyi aranysárga színűre van eloxálva. Már pusztán az is kivételes esztétikai élményt jelent, ha egyszerűen csak végigjáratja rajtuk a tekintetét az ember.

De még mielőtt végleg leesne, és nagyot koppanna a földön az álla az ámulattól, némileg lehűti lelkesedését az árcédulára vetett fürkésző pillantás. Meglehetősen nagy összeg, 6 486 900 Ft szerepel rajta, ebből csak az említett mart alkatrészek és a különleges fényezés 1 123 600 Ft-ot tesz ki. Látható, hogy nem olcsó mulatság az Option 719.



A Honda ugyan mellőzi a hasonlóan exkluzív részleteket, de azért az ő külseje sem mindent egyedül a funkciónak rendel alá. Alumínium öltözteti rajta a hűtők oldalát, a legszűrőházat, a motort, a hengerfejet és a lánckeréktartót – mintegy a szép formájú egyágú lengővilla kiegészítéseként. Kevesebb a fém, mint a BMW-n, de következetesen, jó stílusérzékkel van felhasználva.

Mit sem érne azonban a sok szép részlet, ha bármilyen téren is csorbát szenvedne e korszerű café racerek funkcionalitása. Szerencsére e szempontból is gazdájuk kedvére tesznek. A BMW-n elég megnyomni hozzá az önindító gombját, és megvárni, hogy megszólaljon a léghűtéses kéthengeres a két csőben végződő Akrapovič dob tolmácsolásában.

Míg a bajor huszár erőteljes hangja már-már a békés együttélést veszélyezteti, addig a visszafogott akusztikájú Honda minden igyekezetével annak megmentésén munkálkodik. Garantáltan nem veri fel a környező házak lakóit, amikor a rövid, de vaskos dobot szócsőnek használva feléled álmából az indítógomb megnyomására.



Más szempontból is nagyon diszkrét, előzékeny a CB1000R. Finom gázadási reakció jellemzi 11,6:1 sűrítési viszonyú, 145 LE teljesítményű, 998 köbcentis motorját. Szó szerint provokálni kell az elektromos gázkarral, hogy egyáltalán bármiféle nyugtalanságot szítson a futóműben. Igazi kezes bárány a Honda, amely azért, ha kell, farkas is tud lenni.

A BMW váltójának működtetéséhez szükséges erőkifejtésből arra lehet következtetni, hogy sokkal jobban ínyére vannak az R nineT-nek a határozott parancsok, mint a tétova használat. Ugyan most már nem hallható fémes koppanás az egyes fokozat behívásakor, ám az érzékletes kapcsolás most sem tartozik az erősségei közé.

Azt sem szereti, ha durván bánnak a gázkarral. Olyankor berázkódik az egész hajtáslánca – a váltótól a kardántengelyen át egészen a hátsó kerékig. Tele van élettel, és folyamatos konfrontálódást igényel a motorja. A Honda cseppet sem tolakszik az előtérbe, kettejük közül egyértelműen ő követel magának kevesebb figyelmet.



Mint azt gyanítani lehet, megvan a motoros és a bokszermotor közötti intenzív együttműködés sajátos varázsa. Egyfelől alaposan igénybe veszi az embert, másfelől viszont sokat ad is neki cserébe. Főleg olyankor, amikor hegynek felfelé, kanyarból kigyorsítva számot ad tekintélyes nyomatékáról a 12:1 sűrítési arányú flat twin.

Bármilyen fokozatban legyen is a váltó, 2000-es percenkénti fordulattól élénken nyugtázza a gázkar mozdulatait. Mindaddig nagy elszánással lendíti előre az R nineT-t, amíg 6100-as percenkénti fordulaton rendelkezésre nem áll 114 Nm maximális forgatónyomatéka. Nagyon kellemes élmény, főleg akkor, ha szereti az ember a kéthengereseket.

A Honda négyhengeres motorja sem veti meg a kis fordulatot, bársonyos finomsággal veszi fel a gázt a legalsó régióban. Ha viszont csutkagázt húz a pilóta, vad orkán helyett csak langyos szellő az eredmény. A dologban egyértelműen a hosszabb végáttétel a ludas, bár azért érzésre valamivel többet is ki lehetett volna hozni az egészből.

8250 ford./percnél 104 Nm-t ad le a Honda motorja. Nem rossz érték, csupán az a gond, hogy a biztató kezdet után, 4000 és 6000 fordulat között van egy nagy horpadás a nyomatékgörbén. Pont abban a tartományban, amely meghatározó jelentőségű a mindennapos használat szempontjából. Magyarán, pörögnie kell a Hondának, ha lépést akar tartani a BMW-vel.

Akkor feszíti meg igazán az izmait, és bújik elő belőle a báránybőrbe bújtatott farkas, amikor elhagyja a 6000-es jelzést a fordulatszámmérő mutatója. Innentől kezdve ütemesen fokozza a csapásszámot egészen a névleges teljesítménnyel párosuló 10 500-as fordulatig. Kétségtelen, hogy a pörgetésnek is megvan a maga vonzereje.

Igen ám, de még a fordulatszám feltétlen hívei sem szokták ennyire kihúzatni a motort, előbb hívják be az egyes fokozatokat. A BMW bezzeg a legkisebb köztes kigyorsítások alkalmával is tőkét kovácsol nagy nyomatékából, vagyis többet tartózkodik az ideális fordulatszám-tartományban. Hengerszámtól függetlenül előnyösebb a nyomatékkarakterisztikája.

Szerencsére azonban nem csak hegynek felfelé vezető szerpentinek vannak. A legmagasabb pont után mindig lejteni kezd az út. Lejtőn pedig háttérbe szorul a motor erőkifejtése, és ki tudja játszani ütőkártyáit a CB1000R. Hogy mivel? Bombabiztos irányíthatóságot garantáló stabil, kényelmes és érzékletes reakciójú futóművével, amely bearanyozza a kanyargást.

Egyszerűen jól érzi magát az ember a Honda hátán. Mesterien érti a módját a japán gyártó, hogyan lehet a jármű szerves részévé tenni az embert. Kényelmes az ülés és a térdszög, jól kézre áll a széles kormány. Ilyen ergonómiával egyáltalán nem gond lekövetni az íveket. Egyedül a kormány magasabb kicsit a kelleténél, ami tompítja az első keréktől kapott visszajelzést.

A BMW-nél több jut belőle a motorosnak, annak ellenére is, hogy cseppet sem ideálisan, furán hajlik hátra a kormánya. De még ezzel együtt is sportosabb rajta az üléspozíció. Meg fárasztóbb is. Hiába a 12-féleképpen állítható trepnik, nagyon be kell hajlítani a térdeket, és sokkal szűkebb határok között tudja változtatni testhelyzetét az ember.

Szenvednie azért természetesen senkinek sem kell az R nineT hátán, de kétségtelen, hogy az általa nyújtott menetkényelem nem vetekedhet a Hondáéval. Ugyanez mondható el a japán motorkerékpár irányíthatóságáról és az útfelület egyenetlenségeit szorgosan letapogató futóművéről is. A BMW-nek feszesebbek, ezért kevésbé komfortosak, de pontosabb visszajelzést adnak a rugózóelemei.

Alapvetően mindkét gyártmány megbízható útitárs. A BMW favágós, a Honda kifinomult stílusban az. Mint az a ponttáblázatból is kitűnik, igazán nagy, lényegi különbségek nincsenek közöttük. Leszámítva persze azt a tényt, hogy a 4 329 000 Ft-os Honda 2 157 900 Ft-tal olcsóbb a BMW-nél. Még utóbbi teljesen „fapados” alapkiviteléhez képest is 833 000 Ft a különbség.

Lebukott a nap a hegyek mögött, sötétbe borult a két fénylő csillag. De csak ránézésre, mert egyébként továbbra is ott fénylenek az emlékezetünkben. Igazából egyéni ízlés kérdése, kinek melyik tetszik jobban: a nyomatékos bokszermotor vagy a pörgős négyhengeres. Nagyjából olyan ez, mintha ezüst és arany között kellene dönteni.


Végeredmény

Honda CB1000R

Több téren is jeleskedik a Honda, értékes dizájnelemekkel fűszerezi pörgős, előzékeny természetét. Egyedül a motorja vérszegény kissé az országúti motorozás szempontjából meghatározó fordulatszám-tartományban.

BMW R nineT (Option 719)

Aligha lesz gondja az R nineT-nek a második hellyel. Emocionalitásból és vezetési élményből építkezik a DNA-ja. Motorja és mindennapos használata némi kompromisszumkészséget, megvásárlása vaskos pénztárcát igényel.