Magyar Túra: Pilis

A magyar motoros túrázók számára Dobogókő annyira evidens, mint a négyütem. A Budakalász‒Dobogókő közti 1111-es számú szent út olyan komoly motoros forgalommal dicsekedhet, hogy még figyelmeztető táblákkal is végigrakták, miszerint autósok és motorosok figyeljenek egymásra.




Túraútvonal:Tinnye–Pilisjászfalu–Piliscsév–Leányvár–Kesztölc–Klastrompuszta–Kesztölc–Esztergom–Pilisszentlélek–Dobogókő–Pilisszentkereszt–Pilisszántó–Pilisszentkereszt–Csobánka–Pilisborosjenő–Pilisvörösvár–Piliscsaba–Tinnye

Túra hossza: kb. 110 km
Ajánlott időtartam: 1 nap


Filmtörténeti emlékhely: az Egri csillagok forgatására építették, de a Rab ember fiai, Gyula vitéz télen-nyáron, az Angyalbőrben, sőt a Magyar vándor egyes jeleneteit is itt vették fel

Ezúttal Tinnye irányából érkeztünk. Régi kedvencem a Pilisjászfalu felé vezető, 10 éve felújított kacskaringós szakasz. Sajnos mostanra a ráeresztett teherautó-forgalom miatt igencsak töredezett, ottjártunkkor is épp javították. A nyomasztó hétköznapi forgalomtól Kesztölc, majd Klastrompuszta irányába menekültünk. Vegyes minőségű aszfalton élveztük a jóleső magányt, mikor átrontott előttünk egy szarvas ünő, figyelmeztetésül, hogy mégsem vagyunk annyira egyedül.


Száraz időben bármilyen motorral megközelíthető az egri vár másolata Pilisborosjenő felől. Csobánka irányából inkább csak az offroadosok induljanak

A klastrompusztai kolostorrom meglátogatása már régóta tervben volt. Itt született az egyetlen magyar gyökerű szerzetesrend, a Pálos rend. Történt ugyanis, hogy Özséb atya a tatárjárás elől a pilisi rengetegbe menekült kicsit elmélkedni. Ahogy éppen gondolatait tisztítva virrasztott, csodás látomásban volt része. A fák között apró lángocskák tűntek fel, amelyek aztán fénylő lángpallossá olvadtak össze, és megszólalt az égi hang, ami szerint dicséretes ötlet lenne a pilisi remetéket egy közös szerzetesrendbe összegyűjteni. Özséb látomására meg is alapították a rendet, és megépítették a klastrompusztai Szent Kereszt kolostort. A pálosok nyomára máshol is rábukkanhatunk a Pilisben.


A kesztölci kőbányából kitermelt mészkő volt a korabeli mészégetők, a meszes tótok nyersanyaga

Nyugatról kerülve a röghegységet, Esztergom irányából kanyarodunk rá a motorosok zarándokútjára. A várost ezúttal kihagyjuk, a Suzuki-gyárnál levágva az utat indultunk Dobogókő felé. Az északi oldalon felfelé kapaszkodva egyre kanyargósabbra válik az út. A rend utáni kutatásunk itt újabb kitérővel jár, kacskaringós kis utacskán érkezünk meg Pilisszentlélekre. Az isten háta mögötti, aprócska település az elmúlt évben azoknak is ismerős lehet, akik még soha sem jártak erre, csak ők Pajkaszegnek hívják. És igen, itt van Teca kocsmája is „A mi kis falunk” sorozatból, valószínűleg hamarosan épp olyan turistalátványosság lesz, mint az Üvegtigris Tinnyén. A templomtól szalad felfelé az aszfaltozott út a másik pálos kolostorrom felé, ami a falu feletti dombon található, nagyjából egy kilométere. És ha már a hírességeknél tartunk, a pajkaszegi tanítónő, Udvaros Dorottya, a rendőr, Szabó Győző és a polgármester, Csuja Imre mellett azért megfordult itt még pár magyar „celeb”, köztük IV. Béla, IV. László, Károly Róbert és Nagy Lajos is.

Pilisszentlélek közút szempontjából zsákfalu, erdészeti utak szempontjából azonban nem az, csak sajnos ezek alapvetően nem a motorosokat szolgálják. Ha a Hoffmann-kunyhót (mára Hoffmann-vadászház) szeretnénk meglátogatni, akkor bemehetünk a nyitott sorompó alatt, míg a T elágazásban jobbra tartva végül a Dobogókő előtti nagy kanyarban bukkanunk ki. Ha az erdészeti útra nem megyünk rá, akkor visszafordulva a 1111-esen hamarosan egy kék korlátos hídon keresztül motorozunk át. Motorról lehet, hogy észre sem veszi az ember, pedig érdemes itt egy kicsit megállni, a völgy felett húzódó 70 éves viadukt olyan, mintha a fák lombkoronáján lebegne.



Dobogókőn mindig áll fenn pár motor a parkolóban, így már csak miattuk is érdemes kicsit megállni itt, beszélgetni, de ha teszünk néhány lépést gyalog, akkor a turistaház mögé sétálva az ország egyik legszebb panorámája – a Dunakanyar és a környező hegyek ‒ tárul elénk. Hétköznap lévén a parkoló melletti büfé sajnos zárva volt, így a limonádét most kihagytuk. Menetközben jött az ötlet, hogy van itt még egy pálos emlék, tegyünk egy kis kitérőt Pilisszántó felé. 2000-ben találtak itt egy titokzatos vésetekkel ellátott követ a régi temetőben, amelyet Páros Keresztes Kőnek neveztek el, mivel egyesek szerint ez Özséb sírkövének egy darabja. A kő elég érdekes helyre került. A falu templomának padlója – épp a templom közepén – 2002-ben beomlott, és alatta egy mesterséges járatrendszert találtak. A keresztes kő jelenleg ebben az üveglappal lefedett üregben látható – ha éppen nyitva van a templom ajtaja.



A 1111-es útra visszatérve futunk be a szubalpesi klímával büszkélkedő Csobánkára – itt valahogy mindig pár fokkal hidegebb van, mint máshol. A szép kis falut elhagyva inkább naivságból, mint vakmerőségből a faluvége tábla után balra lekanyarodtunk, hiszen útvonaltervezőnk szerint erre is mehetünk Pilisborosjenő felé. A kezdetben jól karbantartott, apróköves földút egy látványos kőfejtő mellett halad el. Itt már elő kellett venni a navigációt, hogy kiderüljön, az ötös útelágazásból melyiken kellene továbbhaladnunk. Egyre nagyobb kiálló kövek között kellett manőverezni, később mély keréknyommal szabdalt, aztán sártengerrel cifrázott, hol emelkedő, hol meredeken lejtő következett. Az 5 kilométeres táv jó fél órát vett igénybe, főleg, hogy időnként karvastagságú, útra dőlt ágakat kellett félrehúzni. A túraendurósok garantáltan élvezni fogják, mindenki más azonban fontolja meg, hogy melyik irányból indít támadást az egri vár másolata ellen. Megközelíthető Pilisborosjenő felől is, mi arra távoztunk, és lényegében sztrádának bizonyult az ide vezető szakaszhoz képest. Ha a könnyebbik utat választják, a főutcán végigmotorozva a falu széléről induló földúton kell egy darabon haladni. Balra lesz a Kevélyhegyi levendulamező ‒ június végétől csodaszép látvány. Úgy fél kilométer múlva balra a Teve-szikla, majd kb. még egyszer ennyi után figyelni kell, hogy ne szalasszuk el a balra leágazó utat.


Csobánka, Margitliget. A Dera-patak partján épült XIX. századi kastély volt tüdőszanatórium, árvaház, gyógypedagógiai intézet. Sajnos nem lehet látogatni

Az egri vár másolatát az 1960-as években építették a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagok forgatásához. A csatajelenetek során a fából készült részek többször is leégtek, majd rögtön újjáépítették. Mára már csak a kőfalak maradtak, de így is nagyon romantikus helyszín egy jó szalonnasütéshez, de akár itt is lehet éjszakázni a csillagok alatt.

Szállás- és étteremajánló:

Erdő mélyén: Hoffmann-kunyhó, Pilismarót és Pilisszentlélek között, www.hunting.parkerdo.hu

Jurtaszállás: Dobogókőn a Zsindelyes vendégház mellett, 8 fős jurtákban, www.dobogokojurta.hu

Pilis lábánál: Malomdűlő Farmház, Pilisborosjenő, Malomdűlő 1., www.malomdulofarmhaz.com

Édesszájúaknak: Hilda cukrászda,Pilisszentkereszt, Fő út 28. Dobogókői limonádé: Matyi büfé (parkoló mellett)

Olcsón meleget: Tölgyfa-presszó Kesztölc, Klastrompusztán, www.klastrompuszta.hu

Gyors kávéra: Teca kocsmája Pajkaszegen – azaz Pilisszentléleken

Kesztölc határában a magyarországi szénbányászat utolsó nagy balesetének, a lencsehegyi bányarobbanásnak állítottak emléket
Képek: Égő Kata