Tartósteszt: BMW G 310 R

A G 310 R fordulópontot jelent a BMW motorkerékpár-gyártásában, ugyanis a kis naked bike az első modell, amely nem a berlini BMW-gyárban készül. Nézzük, mi történt az Indiában gyártott egyhengeressel a tartós teszt feléig.




A BMW világmotornak ígérte a G 310 R-t. Nemcsak azért, mert a kis egyhengerest elsősorban az ázsiai és dél-amerikai piacokra szánták, hanem azért is, mivel ez a G modell volt az első olyan BMW, amelyet nem a berlin-spandaui gyárban, hanem a joint-venture-partner TVS-nél gyártottak Indiában. Az olcsó munkaerőt biztosító helyszín kritikusai minden bizonnyal nevettek a markukba, amikor a bébi-BMW 2016 októberére tervezett indulása meghiúsult. A BMW máig sem nevezte meg konkrétan azt az alkatrészt, amelynek minőségbeli hiányosságai miatt jelentősen csúszott a megjelenés.



Ugyanebből az okból váratott magára ennyi ideig a Motorradnak szánt tartósteszt-motor is, a G 310 R csak 2017 májusában gurult be szerkesztőségünk mélygarázsába. Az újoncnak azonnal minden benyomást meg kellett erősítenie, amelyet a korábbi tesztmotorok hagytak bennünk. A maga 36 mért lóerejével az egyhengeres két lóerővel túlszárnyalta az ígéreteket. A mindössze 162 kilogrammos szöcske mindenekelőtt azonban játékos manőverezési készségével győzött meg bennünket. Hogy vajon ebben része volt-e az unortodox egyhengeres erőforrásnak? Hiszen tervezői 13 fokkal hátradöntötték, és ezzel a két vezérműtengely közelebb került a motor tömegközéppontjához. Ennek a koncepciónak köszönhetően a pakolhatósága is jobb lett. A kipufogókönyök közvetlenül hátramegy a hangtompítóhoz, letisztult megjelenést lehetővé téve ezáltal, előre került erőforrással és hosszú lengővillával.




A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2019/02 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.