Menetpróba: MV Agusta Dragster 800 RR

Az Euro4 mindegyik gyártónak fejfájást okozott, ám mostanra már az Euro5 a téma. A kisebb cégekre talán még inkább igaz ez, az MV komoly kihívásokkal nézett szembe. Ráadásul anyagi nehézségekkel is küzdött. Így aztán nem csoda, hogy késett az Euro4-es motor, amihez alaposan át kellett dolgozni a 800 cm3-es, sorhármas blokkot.




Az MV Agusta 2014-ben mutatta be a Dragster 800-at, mint a Brutale kicsinosított, felpiszkált változatát. Az alap streetfigher stílusú modellhez csakhamar RR változat is érkezett, amit viszonylag változatlanul gyártott egészen 2017-ig. A Brutale 800 RR 2017-es frissítéséhez (lásd tesztünket a Motorrevü 2018/8-as számában) hasonlóan 2018-ra a Dragster 800 RR-t is átdolgozták, ami már első ránézésre szembeötlő.



A hátsó rész változott meg a legradikálisabban, de átformálták az ülést, ami természetesen azt is jelenti, hogy megkapta az eszméletlenül látványos ülés alatti rést, amit a Brutalén is imádtunk, valamint a rendszámtáblatartót. Észrevehető a változás az elején is, hiszen teljesen új a fényszóró és ledesek lettek az irányjelzők, ahogy a hátsó lámpa is.

A blokk módosítása lényegében megegyezik a Brutalééval, azaz a 798 cm3-es soros háromhengeres 140 lóerőt teljesít 13 100-as fordulaton, nyomatéka 86 Nm 10 000/min-nál. A miheztartás végett annyit megjegyeznék, hogy a még nem Euro4-es alap Dragster 800 125 LE-t tudott, míg az Euro3-as RR változat hasonlóan 140-et. A mérnöki munka nagyszerűsége, hogy mind a motorzajt, mind a kibocsátást sikeresen visszaszorították közel a felére ‒ teljesítményvesztés nélkül.


A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2019/01 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.
Képek: Mező János