Magazin: 12 éves az Oldtimer Show

Kézműves, vintage, oldschool - napjaink trendi hívószavai, sok esetben felületes tartalommal, reklámfogásként használva. Ha azonban komolyabban is érdekelné a múlt a technikatörténet és a járműdizájn tükrében, az Oldtimer Show jó program lehet.




Az elmúlt évek jellemző divatja nosztalgián alapul. Huszonnyolcas kerekű, szabadonfutó nélküli, állandó hajtású fixie-k, történelmi hajviseletek, kastélyfalak festményeiről ismerős szakállzatok világában élünk, ezek egy része semmi más, mint múló divat, jött, eltűnik, és húsz-harminc év múlva kis változtatásokkal ismét divatba jön. De ha valaki tényleg kíváncsi a múltra, legalábbis annak egy szeletére, amely a járműgyártásban, közlekedésben nyilvánul meg, annak jó program lehet egy járműtörténeti kiállítás. Például, az április 13-15. között megrendezésre kerülő Oldtimer Show.

Nem új keletű az esemény, 2018-ban tizenkettedik alkalommal rendezi meg megálmodója, Kiss Tamás.



Az ötlet a kétezres évek legelején körvonalazódott, amikor Kiss Tamás, egykori aktív offroados elhatározta, hogy teremkrosszversenyt szervez Békéscsabán. A 2003-ban első ízben megrendezett esemény hatalmas izgalmakat hozott az amúgy kissé álmos város életébe. Másfél éves előkészület előzte meg a bemutatkozót, ez alatt a rendező és baráti köre kitalálták, majd megtervezték, végül pedig legyártották a teremkrossz elengedhetetlen tárgyi eszközeit, a mesterséges terepakadályokat.
2003-ban indult a hazánkban, pláne egy vidéki városban akkoriban még igencsak szokatlan show. A sötét sportcsarnokban feldübörögnek a motorok, füst, villódzó fényeffektusok, dinamikus zene, fény, és indul a verseny. A lelátókon ámulva tátja száját a nép, érzik a benzin szagát, hallják a motorokat, a lánc csattogását, az elrugaszkodáskor, talajfogáskor recsegő-ropogó ugratók, akadályok hangját… a lelátók magasságában repkedő motorosok látványa hihetetlen akkoriban. A nyomvonal elhagyja a csarnokot, majd visszatér, 150 m-es alagúton száguldanak a versenyzők, az alagutakban elhelyezett kamerák képét a kivetítőkön nézhetik a nézők. Az előkészületek sem voltak a megszokottak, a 2000-es évek legelején a menekülttáborból toborzott fekete bőrű munkások lapátolják a havat – akkoriban ez másfajta szenzáció volt, mint manapság lenne, az már biztos. A sikeres teremkrosszversenyt ősszel egy autókiállítás, az Autó-Motor Show követi, melyen kiegészítő programként már feltűnnek 100 évnél idősebb veterán járművek is ‒ körvonalazódik a későbbi Oldtimer Show. 2007-től a város új vezetése nem támogatta már az addig rendszeresen megrendezett eseményt, a teremkrosszversenyt, így a szervező új utakat keresve ambícióinak, Budapest felé kezdett kacsingatni.



Ismerősei figyelmébe ajánlották a Budaörs határában, az autópálya mellett álló új épületkomplexumot, az AutoExpo M1-et. A tulajdonosnak tetszett az ötlet, hogy kiállításként veterán járműveket mutassanak be a közönségnek. Az első Oldtimer Show-t alapos kutatómunka előzte meg, a rendező sorra kereste fel a különböző magángyűjtemények tulajdonosait, hogy minden addiginál érdekesebb járműparkot mutathasson be. Olyan gépek kerültek elő, amikről addig fogalma sem volt az átlagembernek. Az egyik legérdekesebb jármű egy 1898-as Panhard-Levassor volt, amely megjárta a világ leghíresebb veteránversenyét, a London‒Brightont, amelyen csak 1904 előtt gyártott járművek vehetnek részt, de volt itt a hazai közönség előtt meglehetősen ismeretlennek számító Laurin & Klement motorkerékpár is. Az első Oldtimer Show üzletileg nem lett sikeres, az első nap mindössze 200 jegyet adtak el. Igaz, a második napra ez megtízszereződött, a harmadik napra pedig telt házas lett az esemény, óriási dugót okozva a környéken. Médiavisszhangja vegyes volt, a hazai sajtó részben méltatta, részben kritizálta, a nemzetközi sajtó elismerően nyilatkozott róla. A következő évben egy támogató révén a SYMA Csarnokba került a rendezvény, és végre üzletileg is nyereségessé vált. Ebben szerepet játszott, hogy a rendező szigorúan megválogatta, milyen járműveket állít ki. A kiállított autók, motorok között nem szerepeltek hazai gyártásúak, de még KGST-modellek sem, kizárólag nyugati gépeket láthatott a közönség. Hazai gyártású járműveket a harmadik, SYMA-ban rendezett Oldtimer Show-n mutattak be először.



2011-ig a Vasúttörténeti Parkban létezett egy Oldtimer Expo nevű rendezvény, amelyet 2012-re már nem rendeztek meg, így a park vezetősége megkereste Kiss Tamást a kérdéssel, nem akarná-e az Oldtimer Show-t hozzájuk vinni. A megkeresést egy tíz évre szóló szerződés követte, az Oldtimer Show-nak azóta (2013-tól) a Vasúttörténeti Park ad otthont. Már a második évtől bevonta a rendezvény helyszínébe a Víztorony Parkot, a kiállítási terület mára így mintegy 10 hektárra rúg, lehetővé téve, hogy színvonalas társrendezvényekkel növelje az esemény vonzerejét. Állandó társeseménynek mondható a katonai járművek kiállítása, ahol pár éve egy legendás harckocsi, egy Tigris-replika is ki lett állítva. Társrendezvény a Kalandjárók is, amely tulajdonképpen egy lakóautó-kiállítás, valamint a Veterán Találkozó, ahová regisztrációt követő mérlegelés után nyerhet meghívást a jelentkező. Ezeken kívüli látnivalók még a tematikusan bemutatott traktorok, stabilmotorok, gőzgépek, mozdonyok is.







A szervező külön figyelmet fordít arra, hogy az Oldtimer Show családi eseményként, programként is vonzó legyen, a legkisebbeket állatsimogató, kézműves programok, madárház és nekik szervezett programok várják. A 2018-as év különlegessége, hogy az eddiginél több külföldi kiállító érkezik eddig Magyarországon nem látott járműritkaságokkal.
Képek: Mike Tamás, Kiss Tamás