Technika Versenymotor-építés, 10. rész

Ebben a cikkben egy rövidke ismertetőt tartok a karos koordinálta mérőről, amivel megmértük a belső égésű KTM-blokkunk legfontosabb méreteit.



Szöveg és képek: Tímári Attila

Ismerős utakon

Vannak alkatrészeink, amelyeket a szervezőség biztosít számunkra. Ezek a blokk, kerék és fékalkatrészek, amikről különböző szintű dokumentumokat biztosítanak a számunkra. Ahogyan két éve, úgy idén is egy 3D szkennerrel készített modellt adtak a motorblokkról. Ahogy a képen látható, a modell alapján inkább közelítést tudunk adni méretekről, mintsem pontos értékeket. 3D szkennelésnél elsőnek egy pontfelhőt generál a szkenner programja, ami annak a felbontásától függően lesz sűrűbb vagy ritkább. Ebben a formában a gördülékeny munkához nagyon erős számítógépre van szükség, hogy kezelni tudja a pontfelhőt. Az egyszerűsítés végett a pontokból felületeket tudunk generálni, aminek egy kisebb méretű és bonyolultságú, de már könnyen kezelhető modellt kapunk, mint ahogyan a képen is látszik. Ez a modell olcsóbb szkennerek esetében kevés területen hasznosítható, úgy, mint az esetünkben. Arra viszont tökéletes, hogy volumetrikusan mennyi helyet is foglal majd el a blokk.


Koordinálta mérés ‒ alapok

A vázat azonban ez alapján nem tudjuk megtervezni, szükségünk van a felfogatási pontok pontos elhelyezkedésére. Mi se lenne precízebb erre a célra, mint egy karos koordinálta mérő. De hogy mi ez és hogyan működik?

A karos mérőműszer egy 6 szabadsági fokból álló „robotkar”, amit emberi erővel könnyen tudunk mozgatni. A műszer végén egy kis kerámiagolyó található. A teljes rendszer mereven van rögzítve egy masszív gépalapra, ezért a kar méretéből adódóan nem lehet bármekkora alkatrészt megmérni vele. Úgy ahogy fixen van rögzítve a teljes mérő rendszer, a mérendő alkatrészt is szintén stabilan kell rögzíteni. Ez azért fontos, mert a mérés elején definiálni kell egy koordinálta rendszert, amihez képest mérünk mindent. Koordinálta mérés esetében egyszerű geometriákban tudunk gondolkodni, mint például sík, félkör, kör, kúp, henger, ellipszis, egyenes, pont. Ezek közül az esetünkben elég volt a sík és kör használata arra, hogy meghatározzuk a blokk felfogatási pontjait, valamint a lánckerék tengely és váltó tengely pontos elhelyezkedését. Az egész mérésben az a legérdekesebb, hogy mindezeket pontok méréséből határozza meg a program. Vegyünk például egy síkot. A síkhoz legkevesebb 3 pontra van szükségünk. Ezekhez a pontokhoz a kar végén található kerámiagolyót odaérintjük a mérendő sík egy-egy-egy tetszőleges pontjához és felvesszük azt a pontot. A mérés befejezéséhez le kell zárnunk azt, úgy hogy a mért oldaltól eltávolodva nyomunk egy piros gombot a karon. Ezzel korrigáltuk a pontok helyzetét, mivel a szoftver csak a gömb közepét ismeri, de mivel megadtuk neki, hogy melyik irányból mértünk, így az ellenkező távolságba a gömb átmérőjének a felével eltolja a síkot. Minél több pontból vesszük fel az adott geometriát, annál pontosabban tudunk mérni. Tapasztalatunkból adódóan a pontos mérés alapjai a kellő türelem, a jól átgondolt mérési folyamat és esetünkben még Sándor Roland, aki mindig tudott segíteni, amikor elakadtunk.


Helyzetjelentés

Időközben elkészültünk az elektromos motor állványával és készül a belső égésű motoré is. Az elektromos motorhoz sikerült kölcsönbe kapnunk motorvezérlőt és egyéb kiegészítőket, amit Gerendás Szabolcsnak köszönhetünk. Ezek felhasználásával egy próba kábelköteget legyártottunk és már csak egy hajszál választ el attól, hogy megforgassuk a motorunkat. Izgatottan állunk a következő hetek előtt és őszintén remélem, hogy sikerélményekről írhatok a következő cikkben.