A Mitas Magyarországon

Mitas történelem 2. rész



A Motorrevü előző számában egy lenyűgöző életrajzzal ismerkedhettek meg a Motorrevü olvasói. Az Olvasó szemei előtt mesébe illő sors bontakozott ki. Az egyszeri susztercsalád hetedik generációjában történt valami. Jött egy zseniális fiatalember, aki nagyot álmodott – és hát tett is érte. Tomaš Baťa céget alapított, pár év múlva a csőd szélén állt, majd jött a hihetetlen fordulat, jött a felemelkedés, jöttek a milliók. Egyik üzletágat követte a másik, felsorolni is nehéz lenne, mi mindennel foglalkozott
Pan Baťa (Baťa úr), volt ott erdőgazdálkodás, magasépítészet és útépítés, vegyipar és gumigyártás.
Ha kacskaringósan is, de egy gumitalpú cipővel indult a Mitas márka útja, amely még ma is európai gyártással büszkélkedhet – ez pedig rangot ad egy terméknek.
De mi a helyzet a márkával itthon? A történettel ismét visszarepülünk az időben, ezúttal a 80-as években landolunk Kelet-Magyarországon. Az országban még mindig zömmel Ladák, Skodák és Trabantok róják az utakat, a kevésbé tehetősek, vagy a praktikus gondolkodású vidéki emberek előszeretettel járnak Babettákkal, Simsonokkal, MZ-kel, Jawákkal, Pannóniákkal. Szó sincs biker kultuszról, freedomról és önkifejezésmódról, a motor olcsó és praktikus közlekedési eszköz.



Bár a méretek meg sem közelítik a dél-kelet ázsiai motor és mopedizációt, azért a motorizált kétkerekűek nagy szerepet játszanak a mobilitásban. Igaz, akkoriban még ezt sem így hívják, hanem úgy, hogy: közlekedés.
A nem éppen fiatal motorállomány alkatrészellátása jellemző a korra, vagyis – akadozó. A kopó alkatrészek jobbára „Iparcikk”, „Vegyes Iparcikk” és” Mezőgazdasági és Iparcikk” boltokban szerezhetők be – már ha vannak, a motor- és kerékpárgumik területén hasonló a kép. Valamivel jobb a helyzet a szocializmus sírásói, a maszekok világában, akik függenek a vásárlóktól, akkor is, ha egyébként jellemzően keresleti piac van Magyarországon.
Az ország középső részén az átlagosnál talán jobb a helyzet, több a pénz a különböző vállalkozásokra. Mezőgazdaság, szőlészet, bortermelés – majd később az olajszőkítés világa ez, talán hallottak olvasóink a híres Aranyháromszögről. Nem a Burma-Thaiföld-Vietnám határolta területre gondolunk, hanem a Kiskőrös-Kecel-Soltvadkert közrefogta Alföldre. A környék nem csak viszonylagos gazdagságáról, de az itt élők vállalkozó szelleméről is híres, az pedig tőkével karöltve a siker záloga.


Nehogy azt gondolják, hogy csak ügyeskedve lehet boldogulni, van példa az ellenkezőjére is, jó példa erre a soltvadkerti Motorker is, amely már a 90-es évek elejétől kezdve készséggel áll vevői rendelkezésére árucikkeivel. De kik is ezek a vevők és mik ezek az árucikkek? Ami a vevőket illeti, gyakorlatilag mindenki, akinek biciklije, vagy motorja van, ami az árucikkeket illeti, kell a gumi, a belső, a fék, az izzók, karok, láncok, pedálok a biciklikre, mopedekre, motorokra. Megy az üzlet, a rokonok dolgoznak reggeltől estig, nincs személyzeti osztály, marketing és könyvelési részleg, mindent feladatot maguk végeznek el.


A család több lábon áll, szőlészettel, bortermeléssel is foglalkozik. Nem a puccos-finnyás Nyugatnak termelnek, a hazai lakosság igényeit célozzák meg, a mennyiségi termelés a fő szempont. 1993-ban egy szerdai napon összeül a három tulajdonos, és bár békében, egyetértésben dolgoztak,
egyikük, Májer Sándor úgy dönt, kiszáll az üzletből, és saját céget indít. Gumikereskedelemmel akar foglalkozni. De hát jó üzlet ez vajon 1993-ban Magyarországon?

Az országban gumihiány van, a Taurus 1990-óta a csőd szélén áll, több ezer embert bocsátottak el a szocialista nagyipar büszkeségétől. Aki megteheti, külföldre utazik gumiért, mondjuk Csehországba Barumért, aki nem teheti meg, az várja, hogy mikor érkezik meg az áru az Iparcikkbe. Ha megjön is, észnél kell lenni, mert pillanatok alatt elkapkodják a készletet. Hát ilyen üzletből kár lenne kimaradni.
1993-ban Sándor megkeresi a csehországi Barumot és szerződést kötnek, az új cég, a Gumaker lesz a Barum hazai partnere. A szerződés nem kizárólagos, Sándor nem is szeretne az lenni. A munkát egy 80 m2-es garázsban kezdik.
Az első évben kizárólag kerékpárgumikkal foglalkoznak, meglepő vákuum van a hazai piacon. A beérkező mennyiséget szinte azonnal megveszik, pedig egy-egy szállítmány 5000 darabot – Barumot, Rubenát, Mitast - jelent. Egy évvel később Sándor és szűkebb családja, vagyis a Gumaker beszáll a motorkerékpár gumi üzletbe, 1994-től rendre érkeznek a szállítmányok. Bár az országban egyre több japán gép szaladgál - e cikk írója akkoriban rendszeresen bámult órákon át egy Kawasaki LTD440-et a Podmaniczky utca egyik kirakatában – a motorok zömét még az ésszerű, gyakorlatias típusok teszik ki, Simsonok, Jawák, MZ-k. Az igények szolidak, kutyának sem kellenek a fura, modern profilok, két szempont érvényesül, tartós legyen, és olcsó.



A Gumaker életében egyik szorgos nap követi a másikat. Ha szállítmány érkezik, az ügyvezető igazgató ugyanúgy pakolja a gumikat, mint a marketinges vagy a hálózat menedzser – annál is inkább, mert ilyen titulusok nem léteznek, továbbra is mindenki csinál mindent. A reklám, marketing tevékenység – ha egyáltalán van ilyen - ekkoriban jóval egyszerűbben zajlik, mint manapság. Ha egy motoron, kerékpáron a mintának már nyoma sincs, akkor a tulajdonos elmegy a kereskedésbe, és vesz egyet. A ’90-es években vidéken inkább a kíniak jelentenek konkurenciát, mint a neves nyugati gyártók, de a Gumakernek fontos az ár-érték arány, maradnak inkább a bevált partnereknél.
2000-től a céget már a Csepeli Vas és Fémművek területén, egy 400 m2-es raktár mellett találjuk meg. Azt, hogy a Gumaker stabil lábakon áll, mi sem jelzi jobban, mint hogy 2012-ben 1000 m2-re kell bővíteniük a raktár területét. 2015-ben tovább bővült a Gumaker profilja, kerti gépekhez, utánfutókhoz való, valamint ipari méretű abroncsokkal.


Néhány alkalmazott kivételével továbbra is családi keretek között működik a cég. Az utóbbi évek fejleményei közé tartozik, hogy 2014-től Sava abroncsokat is forgalmaztak, bár azt tudni kell, hogy a Savát a Mitas anyacége 2012-ben felvásárolta. Hogy melyik vállalat mikor kit vásárol fel, azt nem kell feltétlenül tudnunk, azt azonban nem árt, hogy 2016-tól a Rubena, 2017-től pedig a Sava márkanév is megszűnik, a kutatási tapasztalatokat és a gyártási kapacitást a konszern a Mitas márkanév alatt kamatoztatja.
A Gumaker lassan de biztosan tovább bővül. A Mitas név erősödésével egyre több féle motorgumit árulnak, a viszonteladói hálózat egyre bővül, lassan eléri az ezres nagyságrendet.
És ha jön egy szállítmány, az ügyvezető, a marketinges és a személyzetis nekilát, és a kollégákkal vállvetve rakodják a gumikat.
(Folytatjuk)