A Cross Czetka Sportszelet

Az ERMI névvel nem először találkoznak olvasóink a Motorrevü oldalain. Első alkalommal még egy kategóriát is teremtett. Az egy dolog, hogy kitalálta a street-board tracker nevet (így egyben), de gyártott hozzá egy motort is, ami hogy-hogy nem, egy street-board tracker lett. Ebből rögtön látszott, hogy az ERMI név mögött megbúvó motorépítő nem egyszerű eset.


Erre csak ráerősített következő bemutatott munkájával, a Hubert Auriol-féle BMW-vel, de illúzióinkat, a gyors gyógyulásba vetett hitünket ezen újabb alkotása, a Cross Czetka Sportszelet ingatta meg végképp. A név hallatán először mi magunk is a telefon után nyúltunk, bár ERMI nyugodtnak tűnt, és elmagyarázta a név eredetét, a mögötte húzódó elméletet is. Ha figyelmesen hallgatta az ember, összeállt egy sajátos, mindazonáltal logikus gondolatrendszer, így az interjú hátralévő részében hátradőlhettünk, igaz, nyugtalanságunk nem szűnt meg teljesen.

Nézzük, mi vitte rá ezt az embert, hogy Cross Czetka Sportszeletet építsen? Először is az előzményeket kell megértenünk.
Pár évvel ezelőtt egy alutankos Yamaha XT 500-as boldog tulajdonosa volt, amelyet eladott. Azóta megbánta tettét, hiszen ma már nagyságrenddel több pénzért lehet csak hasonlót venni. ERMI egyszerűen nem számolt ezzel az új őrülettel, amely elsősorban a belvárosokban harapódzik el. Szakállnövesztéssel kezdődik, egy speciális istenhit, a deusizmus kialakulásával folytatódik (v.ö.: deus ex machina), és cuki-trendi motorvásárlással (v.ö.: scrambler, cafe racer) folytatódik. A folyamat lefutása villámgyors, arról még nincsenek pontos információk, hogy meddig tart a kialakult állapot. Becslések szerint jó esetben életfogytig, rosszabb esetben a következő hóbortig.

Szóval, az XT... a formáját egyszerűen imádta ERMI, még akkor is, ha túlságosan egyhengeresnek találta, ugyanis ő Big Twin-hívő. Azon morfondírozott már jó ideje, hogy lehetne a kettőt kombinálni - mármint egy nagy V2-est és az XT500 formáját -, kezelhető méretekkel persze.
Így jutott el oda, hogy egy, az általa csak Sportszeletnek nevezett Sportsterből kellene valami hasonlót építeni. Valami hasonlót, mondtuk az imént, hiszen a scrambler szót nem használhatjuk e motor kapcsán, az enduró pedig nem fedné le pontosan a motor sajátosságait. E tilalommal ERMI a main stream iránti ellenszenvét, de legalábbis fenntartásait fejezné ki.

Egy mannheimi kirándulás során meglett hát a donorként szolgáló Spori, ERMI nekilátott, hogy megvalósítsa a fejében lévő képet, amelyhez a Hang adja a szóbeli instrukciókat. Az ő építéseire amúgy is jellemző, hogy nem csinál skicceket, még kevésbé pontos terveket, ő fejből építi meg a motorjait. Ehhez a képhez nemcsak az XT500, de a cseh majdnem világbajnok krosszozó Jaroslav Falta Czetka 980-asa is alapul szolgált a csodaszép aranyszínű első kerékagyával, és ahogy ERMI mondja, ytong tégla méretű ülésével. A mester semmi radikális disznóságot nem követett el, nem vágta meg a motor vázát, a kormánynyakat is épen hagyta. Viszont pirosra festette a vázat, előre 21 colos fűzött kereket tett, hátra 18 colos, szintén fűzöttet, és a scrambl... hűűű, majdnem kimondtuk, a hogyishívják kinézethez illő, közvetlenül az alsó kormánykiflihez felhozott, nagy szabad kerékmagasságot adó alumínium sárhányót készített. Hasonlóképpen járt el a hátsó sárvédő esetében is. Egy scram... egy mianeve enduróhoz illően a hátsó részt Progressiv Suspension gyártmányú rugóstagokkal emelte ki, amelyek szép, terepes formát adnak a motornak, cserébe betonkemények. Az összképhez nagyban hozzájárulnak a magasra húzott, egyenesen futó és kétoldalra kihozott Supertrapp kipufogók. Itt hadd említsük meg a mester büszkeségét, jelesül azt a tényt, hogy a Spori hátsó hengerének a csövét baloldalra vezette ki, ami nem kevés számolgatással és kísérletezéssel járt.

A Sporik hagyományosan csepp formájú tankját az építő egy régi Suzuki enduró tankjára cserélte ki, amelyet előtte azonban szét kellett vágni, le kellett kezelni a belsejét és újra össze kellett hegeszteni. A kérdésre, hogy ki lett-e öntve műanyaggal, egy megvető pillantás volt a válasz. A sajátos fejidom a mester ölében, pontosabban térdein készült, mármint hogy kézben tartva, ott kalapálta ki. Az ülés szándékosan mellőz mindenféle esztétikumot, viszont nagy és kényelmes.
A széles körű alkatrész-támogatásnak és a fejben már kész koncepciónak köszönhetően a motor három hét alatt készült el.



Az építő Külön köszönetet mond a Szlaby testvéreknek az alkatrészekért, segítségükért, és Nagy Richárdnak az ülésért, valamint egy szerénységünk miatt meg nem nevezhető jóságos, aranyszívű, fantasztikus embernek a rugóstagokért.
Végezetül hadd védekezzünk, a motor fura neve nem tőlünk származik. ERMI mester a Sportstereket előszeretettel nevezi Sportszeletnek, egyik motorépítő barátja pedig egy alkalommal lekrosszcetkázta az éppen elkészült művet, így lett a becsületes neve Cross Czetka Sportszelet. Tudjuk, hogy fura, de ha ERMI olyan építő lenne, aki másmilyen nevet adna motorjának, akkor a motorja is másmilyen - és valószínűleg sokkal unalmasabb - lenne.

Képek: Mező János