Használtmotor-teszt KTM 990 SUPER DUKE

Adrenalinfüggő Provokátor





A KTM, 990 Super Duke-hoz készített Japánban játszódó egykori reklámfilmje mindent elárult. A konkurensek provokációja nem volt véletlen, de alaptalan sem. Őrült masinát dobtak az ezres nakedek piacára ami jobban hasonlított egy streetfighterre kinézete és viselkedése alapján is mint társai. Ahogy a csípős, ez se jön be mindenkinek, de akinek igen az falni fogja! Használtan még a házat sem kell eladni érte, hogy megszerezd.





Egy motor megítélése történhet valamilyen előre meghatározott, tudományos módszerek vagy objektív tényezők alapján, de mit sem ér az egész ha nem vesszük figyelembe az adott típus gyártójának szellemiségét és a modell filozófiáját. A KTM motorjain mindig is érezhető volt egyfajta radikalizmus és fanatizmus, nincs ez másképp a Super Duke esetében sem. Ezt megerősítette Göbölyös Zsolttal folytatott beszélgetésem is, akinek szavaiból átjött az eszme és megértettem mindent. De ne rohanjunk előre, kezdjünk a külsőségekkel. 2005-ben csodálhattuk meg először a széria érett verziót. A forma kissé szokatlan és radikális volt a Kiska Design védjegyévé vált, baltával hasított vonalaknak köszönhetően. Ami akkor megosztotta az embereket teszi időtlenné a Dukeot. Tervezésénél a KTM a supermotóiból indulhatott ki és éppen csak annyira hizlalta a formát és a súlyt, amennyire az 1000-es V2-es blokk körbeölelése megkívánta azt. Így eshetett meg, hogy az akkumulátor és elektromos egység hely hiányában száműzve lett a blokk elé, de ez a hiedelmekkel ellentétben problémát nem okoz. Érdemes megemlíteni a motor súlyát, hiszen (pláne abban az időben) az ezres nakedek között könnyűnek számított 184 kilós száraz tömegével. Mindezt úgy, hogy a kétcsövűnek ható ám valójában egy nagy egységet alkotó, sárvédőként is funkcionáló kipufogódobot, dupla falú rozsdamentes acélból készítették. Ennek súlya nagyságrendileg 11 kiló. A dupla fal mellett azért döntöttek, mert snassznak érezték volna, ha a kerék által felcsapott víz látványos füstfelhőként párolgott volna el a dobról. Csupán egy jó kipufogóval és a fölösleges cuccok leszerelésével 165-170 kilóig könnyíthető a gép. Ehhez társul a 120 lóerős teljesítmény.

Az első sorozatról hamar kiderült, hogy még a vártnál is radikálisabbra sikerült, futóműgeometriájára és karakterisztikájára a pengeéles sem a legtalálóbb szó. Őrült egy valami volt, ami nem a pályakezdő motorosoknak szólt. Tapasztalt emberek kezében azonban még a kissé csapkodós első futómű vagy az agresszív gázreakciók sem okoztak gondot csak rengeteg örömöt. A pozitívumok mellett azonban volt pár részlet ami nem mindenkinek jött be. Az egyik ilyen a pop-cornos doboznak is nevezett lámpamaszk, a másik a tank térfogata. A 15 literes tank 2,5 liter tartalékkal rendelkezett ez társult a rendeltetésszerű használatkor könnyedén jelentkező 8-9 literes (vagy ennél is nagyobb) fogyasztással. A tartalék állást jelző lámpa sűrűn látott vendég volt a műszeren. Természetesen túrázós, laza üzemmódban simán ellehet járni 6 liter körül is vele, csak legyen elég önuralma az embernek.


A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2018/2 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található!

 

Képek: KTM