CSAK CSINÁLJÁTOK MEG! - Yamaha T7

Yamaha T7. Az exkluzívan csak a Motorradnak kipróbálásra felajánlott prototípus képezi az alapját a Yamaha XT660Z Ténéré legitim utódjának. Első benyomásunk: kiváló potenciál, nagyon élvezetes motor.





Kilencvenkilenc. Ülésmagasság, centiméterben. Ez még a nagy túraendurókhoz szokott, 187 cm magas pilótát is zavarba hozhatja. Legalábbis ha - mint most - egy kissé lejtős, keskeny úton kell megfordulni vele. A rossz oldalról nekikezdve (kínos, kezdő hiba) egy pillanatra elvesztem az egyensúlyt, és a motor mintha lassított felvételen nézném, oldalra dől. Ellentartok, de hiába. Egy könnyű sportendurót még meg tudnék tartani, de a 175 kilogrammos (legalábbis ezt állítják) Yamaha T7 végül teljesen elfekszik. Mivel egy egyedülálló prototípusról van szó, egy olyan motorról, amelyet eddig csak nagyon kevesen próbálhattak ki, kétszeresen is kínos a dolog. Pedig a terepen és az országúton minden olyan jól ment! Kiváló ergonómia, jóindulatú motorkarakterisztika, egy kalandenduróhoz képest már-már nevetséges súly - mindez már rögtön elindulás után bizalmat kelt az idegen motorban. 1555 milliméteres tengelytávjával stabilan és a vezetési hibákat megbocsátva száguld a szétszabdalt ösvényeken, jól adagolható erővel kapaszkodik felfelé laza talajú, meredek emelkedőkön, kanyargós, keskeny aszfaltcsíkokon pedig játékos könnyedséggel kígyózik tova. Csúcs! Az endurósok életében viszont bármikor előfordulhatnak malőrök, és a Yamaha ki is hangsúlyozza, hogy a kalandozásra és sportolásra kihegyezett koncepciómotornak ezt jól is kell bírnia. Szerencsére a váltókart gyorsan sikerül visszahajlítani, folytatódhat tovább az exkluzív próbaút. Megnyugtató megjegyzés minden 187 centis és annál kisebb pilótának: az örökségének megfelelően minden bizonnyal a büszke Ténéré jelzőt is magáénak tudható T7 biztosan nem ilyen radikális ülésmagassággal kerül majd piacra. A prototípust raligépként alakították ki, az első kereket egy finom, a Yamaha 450-es WR modelljeiből ismert villa vezeti, hátul szintén ultrasportos rugóstag csillapít. A rugóutak sokkal hosszabbak, mint a normál túraenduróknál, de egy közútra engedélyezett változatnál is legalább 240 milliméter kellene elöl és 220 hátul. Az offroadozáshoz keskeny kontúrokkal kialakított toronymagas ülés esetében semmiféle komfortról nem beszélhetnénk a kevésbé kalandos túrákon, ezért az ülésmagasság várhatóan 90 centiméter alatt lesz.

De pontosan itt kezdődik a találgatás: vajon milyen lesz a végleges motor? Egy radikális kéthengeres sportenduró vagy inkább egy offroadozásra alkalmas, de nem túlságosan erre kihegyezett középkategóriás túragép? Talán az arany középutat választják, és egy robusztus világjáró motort alkotnak, amelynek nem kell feltétlenül még egy utas és egy telepakolt koffer- és topcase-készlet súlyát is elbírnia. A Yamaha crossoverének, a Tracer 700-nak például szintén csak 171 kilogramm a terhelhetősége, a tömege pedig 200 kiló alatt marad. Bár csak akkor, ha nagyon megerőltetik magukat, de az új T7 Ténéré is lehetne ilyen könnyű. A raliszerű prototípussal ellentétben azonban inkább az olcsóbb tömeggyártásra kell majd szavazniuk. A kékre eloxált alumínium kerékaggyal büszkélkedő filigrán endurókerekek helyett valószínűleg hagyományos drótküllős kerekekkel szerelik majd fel, a könnyű alumíniumtank helyett pedig minden bizonnyal acél- vagy műanyag tankot találunk majd rajta. Ha túrázásra is alkalmas - legalább 400 kilométeres - hatótávolságot szeretnének biztosítani, akkor legalább 16 liternek bele kell férnie - ami több, mint amit a T7 szép formájú tankja rejt. A jelenleg csak provizórikusan szabott karbonelemek helyett fényezett idomok növelik majd tovább a motor tömegét. Ehhez jön még a műszerfal, a fényszóró, az indexek, egy ABS, nagyon valószínűleg egy második féktárcsa elöl, valamint stabilabb hátsó váznyúlvány és ülés az utasnak, ezenkívül további, a használhatóságot növelő alkatrészek. És vajon mennyit nyom egy offroadozásra és autópályára egyaránt megfelelő (dupla bölcső-) váz? Ez a kérdés is nyitott marad.

Amin viszont valószínűleg már alig fognak változtatni, az maga az erőforrás. A középkategóriás sikergépből, az MT-07-ből jól ismert kompakt és könnyű soros kéthengeres 75 lóerős teljesítményével jól húz, terepen széles tartományban és bombabiztosan nyomatékos, takarékos és megbízható. Tökéletes. A sorozatgyártásban ugyanakkor új kipufogóra lesz majd szükség a jelenlegi, fickós hangjával lenyűgöző Akrapovič sportkipufogó helyett. Exkluzív próbautunkon néhány liter benzinnel megtankolva megmértük a motort: az eredmény 185 kilogramm. Ha a Yamaha ebből a prototípusból egy olcsó - hárommillió alatti - túraendurót szeretne csinálni, akkor valószínűleg nem tartható a 200, inkább 210-220 kilogramm közti tömeg a reális. Egy normál endurósoknak szánt, könnyű, minőségi alkatrészekkelellátott sportos raligép ára pedig inkább 4 millió Ft fölött lenne. Meglátjuk. Vajon már 2018-ban?

A Yamaha egyelőre nem beszél a piaci bevezetésről. Kár, de a próbaút megy tovább, nincs időnk további kérdezősködésre. Az egykori vb-résztvevő motokrosszos Marco Dorsch (lásd nyitóoldali képünket) hajszolja a T7-est, métereseket ugrik, driftel és izgatottan magyarázza a yamahásoknak: „Hátul kéne valamivel nagyobb progresszió, de egyébként: mindenképpen csináljátok meg ezt a motort!" Hivatásos világjárónk, Jo Deleker, aki számtalan offroad kilométer alatt büszkén megőszült, egyhengeres Ténéréjével érkezett a tesztre, szintén lelkes. Ha az új Ténéré hasonlóan jó lesz a hosszú utakra, legalább szólóban, utas nélkül, és olyan atlétikusan fog menni, mint a T7 ezzel a kiváló erőforrással, akkor ő is arra szavaz: „Yamaha, csináljátok meg!"

Képek: Markus Jahn, bmh-images