Baleset-megelőzés: Feszültségforrás a kereszteződésben

A budapesti közlekedésben szinte sztenderdnek számítanak bizonyos feszültségforrások. Naponta látjuk őket kialakulni, azt is tudjuk, hogy mi az oka ezeknek, és hogy mi kellene a változáshoz, mégsem történik semmi. Pedig ezek nélkül a feszültségek nélkül egy fokkal nyugodtabban érnénk reggel a munkahelyünkre, és egyikünk sem érezné azt, hogy már a nap kezdetén el van rontva minden...





Az egyik sztenderd feszültségforrás abban áll, hogy budapestiek százai negligálják a KRESZ 9. § (7) bekezdésében foglalt szabályt, amely a következőképpen szól: „Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt ‒ forgalmi torlódás miatt ‒ a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.”


Egy nagy budapesti kereszteződésben – ahol telezöldes a forgalomirányítás – egy motoros várakozik a piros lámpánál, harmadik a sorban. Járműve oldalirányú kiterjedése miatt nem élhet az előresorolás lehetőségével. A forgalmi sávból, ahol halad, az útkereszteződésben balra nagy ívben kanyarodva és egyenesen is tovább lehet haladni. Zöldre vált a lámpa, és motorosunk nagy lendülettel elindul az előtte haladó két személygépkocsi mögött, majd megáll, mert az előtte haladók is ugyanezt teszik. A motoros azt látja, hogy az első személygépkocsi indexe villog, annak vezetője balra szeretne kanyarodni. A motoros egyenesen menne tovább. A zöld jelzés időtartama az adott kereszteződésben viszonylag rövid, és mialatt a balra kanyarodó megvárja, hogy a vele szemből érkezők elmenjenek, majd végrehajtja a kanyarodást, és az utána következő autós is elmegy a motoros elől, a fényjelző készülék újra pirosra vált. (Erről azonban motorosunknak már nincs lehetősége meggyőződni, hiszen elhagyta a lámpa vonalát.) A motoros ekkor azt veszi észre, hogy az útját keresztező úton jobbról érkezők közül azok, akik a belső sávban haladnak, nem indulnak el, mert látják, hogy valaki „beragadt” a kereszteződésben a piros fényjelzés ellenére. Ekkor újra elindul, és nem számol azzal, hogy a keresztező út párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesttel van ellátva, és a külső sávban is érkezhet valaki. Miután a keresztező út belső sávjában álló járműoszlop a motoros elől takarja a külső sáv forgalmát, és ugyanezen okból a külső sávban érkezők sem láthatják a motorost, már kész is a balesetveszélyes helyzet. Az isteni gondviselés aznap nem működik, és a motoros összecsattan a jobbról, a külső sávban érkező, első autóval. Mondanom sem kell, ki húzza a rövidebbet.

Mentők, kórház, többszörös törés, egy évnél is továbbhúzódó gyógyulás, és hadakozás a biztosítóval. Ez az, ami senkinek nem hiányzik. Hogyan lehetne mindezt elkerülni? Úgy gondolom, a válasz mindig azon múlik, hogy az adott helyzetből mennyi látható előre. Amennyiben a motoros előtt haladó első autó vezetője eleget tesz a KRESZ 29. § (2) bekezdésében foglalt szabálynak, akkor a motoros már a kereszteződésbe történő behaladás előtt tisztában van a legfontosabb információval. A KRESZ 29. § (2) bekezdése szerint az irányváltoztatást ‒ ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást ‒ a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. Mikor tekinthető az irányjelzés kellő időben megkezdettnek? Véleményem szerint akkor, ha a forgalom résztvevőit maga az irányváltoztatás nem éri majd váratlanul. Magyarul, ha van idejük észlelni és felfogni az irányváltoztatást megelőző jelzést. Amennyiben a kanyarodó jármű vezetője már a kereszteződési négyszögbe történő behaladás előtt jelzi kanyarodási szándékát, akkor a motorosnak fel kell készülnie arra, hogy a kanyarodó jármű miatt feltorlódik forgalom, és ennek esetleg az lesz a vége, hogy éppen ő nem tudja elhagyni a kereszteződést a zöld jelzés időtartama alatt.

Miért kell erre felkészülnie? Azért, mert a kanyarodó jármű vezetője egyrészt a szemből érkező és egyenesen továbbhaladó járműveknek kell hogy elsőbbséget adjon, másrészt azoknak a gyalogosoknak, akik azon az úttesten haladnak át, amelyre a jármű bekanyarodik. Ez pedig időveszteséggel jár, a kanyarodó jármű több időt tölt majd a kereszteződés területén, mint az, aki azon egyenesen halad át. Erre az időtöbbletre a telezöldes forgalomirányítás mellett a forgalom más résztvevőinek fel kell készülniük. Ha azonban a kanyarodó jármű vezetője a szándékát nem jelzi időben, és a kereszteződésben hirtelen megállva kezd indexelésbe, akkor a motoros abban a tudatban hajt be a kereszteződés területére, hogy elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy ő is elhagyja azt, még mielőtt a lámpa pirosra vált. Hiszen ebben az esetben a motoros – irányjelzés hiányában – joggal készül arra, hogy az előtte haladó két jármű viszonylag gyorsan fog áthaladni a kereszteződés területén, és a zöld fényjelzés időtartama alatt még ő is átér. Hozzá kell tennem azonban, a budapestiek nagy mesterei annak, hogyan kell a pirosnál bent ragadni akkor is, ha a kereszteződésben mindenki egyenesen halad tovább. Reggeli csúcsforgalomban egyes autósok akkor is elindulnak a zöld jelzés alatt, ha már az előttük haladó is csak hirtelen sávváltással tudja elkerülni a kereszteződési négyszögbe való belógást, és már a kereszteződési négyszög elérése előtt nyilvánvaló, hogy a bent ragadók a keresztező útnak nemcsak a külső, hanem a belső sávját is elfoglalják. Ilyenkor látnak a keresztező irányból érkezők mereven maguk elé bámuló férfiakat és nőket, akik igyekeznek úgy tenni, mintha ott sem lennének. Miközben az ördögi kör bezárul, mert akik keresztirányból rányomulnak a bent ragadókra, azok is bent ragadnak. Így lesz egy nemtörődömségből komplett bolondokháza, ahol felnőttek rázzák egymás felé az öklüket, és senki sem jut el oda, ahova szeretne.

Tegyük fel, hogy a motoros nem szegi meg a KRESZ 9. § (7) bekezdését, mert amikor behalad a kereszteződésbe, még nem tudja, hogy előtte valaki a kanyarodással majd feltartja a sort. A piros jelzés akkor is elkezdődik, mi ilyenkor a teendő? Véleményem szerint ilyenkor csak az a biztonságos, ha a motoros lépésben, a külső sávban érkező felbukkanására felkészülve indul el újra, és megtesz mindent, hogy a keresztirányból érkezőt észlelve azonnal meg tudjon állni.

Képek: archív