Baleset-megelőzés: A szabályok rangsora

A hierarchia körülvesz bennünket. A munkahelyünkön legalábbis biztosan, de nem kizárt, hogy máshol is ott van velünk. A szó rangsort, egymás alá-, fölérendeltséget jelent. Aki vagy ami följebb van, hivatalból az az erősebb.


Első ránézésre talán nehéz elhinni, de a szabályok, előírások között is létezhet hierarchia. Vannak szabályok, amelyek megelőzik a többieket. A KRESZ rendelkezései is ilyenek. És hogy ez mit jelent? A KRESZ-t a maga egészében kötelesek vagyunk betartani. Nemcsak egy-egy szabályát, hanem az első oldaltól az utolsóig, úgy ahogy van. Gond csak akkor van, ha a KRESZ rendelkezései látszólag vagy ténylegesen ellentmondanak egymásnak. Ezért léteznek erősebb szabályok a többieknél. Hierarchikus szabályokra akkor van szükség, ha olyan helyzet áll elő, amikor két jelzés vagy rendelkezés ütközik egymással. A KRESZ 6. § (3) bekezdése ezt például a következőképpen fogalmazza meg: „A rendeletben (mármint a KRESZ-ben) meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendőr jelzésével nem ellentétesek." Ez a KRESZ legközismertebb hierarchikus szabálya. (A rendőr jelzése mindent felülír. Ami mondjuk a gyakorlatban elég zavarba ejtő tud lenni, amikor nagy ritkán a rendőr egy olyan útkereszteződésben irányítja a forgalmat, ahol működik a fényjelző készülék. Hiába emlékszünk a fenti szabályra, azért egy kicsit elbizonytalanodunk.) Ennek a szabálynak az az oka, hogy a rendőr csakis akkor irányít forgalmat, ha a forgalomszabályozás eszközei éppen nem alkalmasak a biztonságos közlekedés lebonyolításához. Ilyen esetekben tehát nyomós érdek fűződik ahhoz, hogy az egyébként irányadó forgalmi rendet átmenetileg felfüggesszék. Ennek oka tipikusan egy baleset és/vagy a fényjelző készülék meghibásodása lehet, de más rendkívüli esemény miatt is szükség lehet rá. Hozzá kell tenni, hogy a KRESZ 6. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre által adott jelzésekre is.

Van azonban a rendőri karjelzés primátusát lerontó - egyfajta kivételt keletkeztető szabály is a KRESZ-ben -, amelybe én is csak a szakirodalmat böngészve gondoltam bele igazán: a KRESZ 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint: A forgalmat az útkereszteződésben irányító rendőr karjelzései közül az egyik:
a rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása
‒ a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a járművel ‒ ha jelzőtábla nem tiltja ‒ az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni. A rendőri karjelzések között nincs olyan, amely a balra kanyarodást tiltaná, ugyanakkor a rendőr a karjelzéseivel nem is írhatja felül a balra, illetve jobbra bekanyarodást tiltó közúti jelzéseket. A rendőri forgalomirányítás sem jogosít fel tehát senkit arra, hogy balra vagy jobbra kanyarodjon egy olyan helyen, ahol ezt egy közúti jelzőtábla kifejezetten megtiltja.
Van még valami, ami ezzel kapcsolatban fontos: a rendőrt megkerülve balra bekanyarodó jármű vezetője a KRESZ 31. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés alól nem mentesül: e szerint a szabály szerint elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik balra bekanyarodó járművel
ca) az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,
cb) az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos
részére.


Vannak azonban olyan ütközések is, amelyek csak látszólagosak. Ha például egy kereszteződésben zöld jelzésünk van, de ugyanakkor a kereszteződésbe behaladáskor azt látjuk, hogy a mi irányunkból egy „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" közúti jelzőtábla is el van helyezve, akkor tudnunk kell, hogy az adott pillanatban csak a fényjelzés érvényes. A KRESZ 9. § (9) bekezdése szerint: „Ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja, a »Főútvonal« jelzőtábla, valamint az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadók." A forgalmi szabályok általában akkor érvényesülnek, ha a közúti jelzésekből más nem következik. Ami praktikusan annyit jelent, hogy a közúti jelzés egy adott szituációban a forgalmi szabálynál erősebb. Például a KRESZ 28. § (1) bekezdése szerint az útkereszteződésben ‒ ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik ‒ a járművel elsőbbséget kell adni

a) a jobbról érkező minden jármű és
b) a balról érkező villamos
részére. Ez a rendelkezés az úgynevezett „jobbkéz-szabály". Látjuk tehát, hogy ez a szabály csak kiegészítő jellegű a KRESZ 28. § (2) bekezdéséhez képest, amely szerint: a másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben
a)204 minden járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére;
b) az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező" vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van, a keresztező ‒ illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett ‒ útról érkező jármű részére;
c) földútról érkező járművel a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére;
d) körforgalomban haladó járművel a körforgalmat keresztező villamos részére.

A „jobbkéz-szabállyal" csak az a baj, hogy a közúti jelzés hiányát egy ismeretlen környezetben elég nehéz felfedezni, hiszen az útkereszteződés létéről is legtöbbször csak onnan tudunk, hogy a kereszteződésben „Elsőbbségadás kötelező" vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van, ha pedig ilyen nincs, akkor esetleg az sem tudatosul bennünk, hogy ott a „jobbkéz-szabály" szerint kell közlekednünk...

Képek: archív