hirdetés
 
 

Azok a csodálatos reggelek

aztán kezdődik minden elölről…2010-01-27 06:00:00

Bookmark and Share

Hajnal van… még sötét minden, csillagos az ég, a szél mérséklődött. Hideg van, de nem vészes. Jól aludtam. Mínusz 10 fokos hálózsák, HH alsóruha, sapka. Ez nagyon fontos, az ember rengeteg hőt ad le a fején.


A fejem fölött húztam össze a zsák száját, így még a lélegzetem is fűti. Alul nejlon és a polifoam. Szerencsére nem esett. Még alszik a tábor, csönd van. Mondom, csönd. Nem pesti csönd, nincs távoli autózúgás, „idiótaszomszédkutyaugatás”, csönd van, abból az igazi fajtából. Aminek része a szinte állandóan fújó szél zúgása. Az ég alja a fantasztikus színekben kezd játszani. Eleinte csak éppen hogy világosodik, majd sötétlilából sötét narancsszínűvé válik, ami egyre világosodik. Szóval, fantasztikus.


Visszatérve az évszázadokkal, vagy talán csak három nappal ezelőtti mhamidi napra: a homok, a kősivatag után jött egy kiszáradt sóstó hihetetlen felszíne. Sima, mint a nem budapesti aszfalt, és végeláthatatlan minden irányba. Sok kilométer hosszú és széles. Pontosan annyival mehetsz rajta, amennyivel csak tudsz, vagy éppen mersz. Nemhiába a bonneville-i sóstó a sebességrekordok hazája.

Mámor, hogy végre vége a megpróbáltatásoknak, szárnyal az ember fizikailag, lelkileg. Egy darabig, mert a túloldal rosszabb, mint eddig bármi. Még a Jebel Sahrhonál is. Rémálom, ráadásul állandó defektveszéllyel. Vagy két órás szenvedés, mire kiérünk Foum Zguidnál a pistéről. 120 km több mint négy óra alatt. Remek, nem? Ezután már csak 300 km aszfalt, fele az afrikai éjszakában. Assa után 20 km-rel a szállás, egy köves, elképesztően hideg és szeles völgyben. Már jó páran dideregnek ott, mire beérkezünk. Jófajta pálinkák fogadják a szegény motorosokat. Hadnagy Zsolt az utolsó pillanatban, a tábor előtt eldobja a BMW R 1200 GS Adventure-jét egy kis patakmedernél. Hiába, a legnagyobb GS jól mutat, de nem ide való. Legalábbis nem ilyen szintű motorosok alá, mint mi vagyunk. Óriási szerencse, hogy a mély homokba nem jött be. Pedig Zsolt nagy darab, kisportolt ember, de ez a motor még neki is sok. Meg azoknak, akiknek ki kell húzniuk valahonnan…

Vissza a Budapest-Bamako - Flúgos futam bloghoz >>




3 komment
Értékeld!

Kommentek

Hozzászólást csak regisztrált és belépett látogatók írhatnak. Regisztrálni itt tudsz.

FeR1

2010-01-27 12:42:05

Jó beleélni magamat a történetbe. A GS meg tényleg nem oda való. Az addig jó, amíg van valamiféle útszerűség, dehát a vizesárokban csak a sajtófotóknál néz ki jól. Ezzel jól átverve a vevőközönséget. Ha Dr. Zebárval is csak 30-as átlagot sikerült összehozni, képzelem mennyire kipurcanhatott a BMW-s kalandor.

Hangszoro!

Itt nálunk mínusz 15 volt a teraszon, a fal mellett

figgol

2010-01-27 09:43:20

Biztos fenséges az a csend nekünk városi embereknek...kicsit vissza a természetbe feeling!
Tényleg, helyi afrikai emberekkel találkoztok, mennyi lakott területet érintettetek eddig?
További jó utat!

hangszoro

2010-01-27 07:22:44

Nem akarom azt mondani, hogy na ugye! én megmondtam. De én megmondtam. Szép is, jó is, meg minden, de birkózni, lassan menni, homokban, kövek között már nem az élmény része jut a GS- tulajnak. Sikerült egy majdnem 30 km/h - átlagsebességet összehozni?! Biztos nem volt könnyű terep.
Nem azért, hogy irigykedj ránk, (mint mi Terád), de azért itthon is szépek a reggelek! Itt nálunk hideg van, de nem vészes. -11 fok, a napot napok óta nem láttam és a szomszédnak van kutyája. Szerinted cserélnék -e veled helyet? :-)