hirdetés
 
 

Győzött a terror

ÉS egyben a józan ész is2010-01-16 00:35:20

Bamako 2010  

Bookmark and Share

Az utóbbi idők aggasztó hírei miatt a rajt előtti utolsó két nap feszült várakozással telt. A Budapest-Bamako teljes mezőnye izgatottan várta a péntek délutánra meghirdetett tájékoztatót.


Egyszer már megírtam ezt a bejegyzést, de mint kiderült, a feltöltött videó néma volt. Amikor az első kommentek felhívták rá figyelmünket, a klipet átmenetileg levettem, gondolván, hogy holnap a webes kollégám majd felteszi. A szöveget átalakítottam, hogy a video ne hiányozzon belőle.
A pénteki bejelentésre feszült várakozás közepette került sor, gyakorlatilag a teljes mezőny arról beszélgetett, hogy vajon mit fognak hallani.
A színpadra fellépő Polgár András, a verseny egyik főszervezője rövid bevezetés után a lényegre tért. Ismertette az elmúlt rövid időszak eseményeit, majd bejelentette a a versenybíróság döntését.


A bejelentést néma csönd fogadta. Egészen biztosan teljesen néma, mert hallottam. Azt azonban nem éreztem ki ebből a csöndből, hogy miféle. Hogy döbbent, megkönnyebbült, vagy csalódott, nem derült ki azonnal. Valószínűleg mindhárom érzelem jelen volt, amikor elhangzott, hogy a verseny rendezősége eleget tesz a Külügyminisztérium ismételt és nyomatékos kérésének, vagyis hogy a rali Marokkó utáni szakaszait, vagyis a mauritániai és mali etapjait törölje. Így január 29-én az Atlanti-óceán partján fekvő Agadírban ér véget az ötödik Budapest-Bamako Rali.

Mindössze egyetlen felháborodott, rekedtes hang kiabált be valami érthetetlen dolgot angolul. "Ki jön Bamakóba?" dörgött hangja a tömeg fölött, és láttuk, azonnal kész az elégedetlen tömegek élére állni. Szemünk előtt egy új Spartacus, egy új Dózsa György, egy új Jeanne d'Arc született. Úgy tűnt, semmi nem állíthatja meg, most azonnal elgyalogol Bamakóba. Igen ám, de nem igen akadt akinek az élére állhatott volna. Ismételt kérdésére is csak talán tucatnyi kéz emelkedett a magasba, abból sem mind a leghatározottabban.

Persze idővel megoldódtak a nyelvek és elkezdtek záporozni az egyre gyakorlatiasabb kérdések a rendezők felé, mint például: mi lesz az előre befizetett mali útdíjjal, a vízumdíjakkal és az előre befizetett vámtételekkel.
Szóval, nagyjából ennyi történt.

Egy biztos. Nem lehetett könnyű meghozni ezt a döntést, de higgadtan végiggondolva az eseményeket, belátható, hogy a minisztérium határozott és ismételt kérésének eleget kellett tenni. Hallottam egy pletykát, mely szerint a nemrégiben elrabolt osztrák házaspár 4 000 000 euróért nyerte vissza szabadságát. Ez a híresztelések szerint a következő tételekből állt össze: 2 millió az emberrablóknak, 1 millió a mali kormánynak a közvetítő szerepért és állítólag további 1 millióba került az osztrák kommandósok odaszállítása. Ismétlem, ez az egyik helyszínen hallott fáma volt, természetesen nem hivatalos forrásból. Azt nem tudom, hogy nálunk ez hogyan zajlott volna.

Hogy ez most jó, vagy rossz döntés volt? Szerintem lelkiismeretes, felelőségteljes hozzáállással nem nagyon tehettek mást. Az is igaz, hogy ez rengeteg ember álmait, vágyait döntötte romba, és ezek az álmok meglehetősen sokba is kerültek.

Hogy engem hogyan érintett? Nos, én lehet, hogy könnyen beszélek, én eddig már háromszor állhattam a Niger folyó partján, azokat, akiknek ez most először adatott volna meg, valószínűleg érzékenyebben érintette. Ráadásul engem évek óta kísért egy emlék:
Egyszer kaptam egy emailhez csatolt videofájlt. Elindítottam. Aztán a döbbenettel vegyes rosszulléttől dermedten néztem végig, még leállítani sem volt erőm: egy térdelő, halálra rémült férfi mögött állt három álarcos fegyveres. Az egyikük a földre döntötte az összekötözött kezű férfit, rátérdelt és egy késsel !!!! levágta a szerencsétlen fejét. Nem ment könnyen...
Még másnap is rámtört a rosszullét, amikor eszembe jutott. Nem tudom elfelejteni. Ezzel az emlékkel két Bamakót végignyomtam, de valahogy ez a harmadik - amely újra felidézte emlékeimben a filmet  - így már nem hiányzik annyira, mint pár héttel ezelőtt.

De holnap, illetve ma reggel elrajtolunk, bár az elhatalmasodó takonykórom miatt az Almeriáig vezető út egy részét nem motorral készülök megtenni. Megkértek, hogy a ceremoniális rajt után vigyek le Almeriáig egy furgont, amelyben van hely a motoromnak is. Így spórolok egy kis gumit meg talán egy menet közbeni olajcserét is.

Kegyelem!!! Ne bántsatok érte!!!


Vissza a Budapest-Bamako - Flúgos futam bloghoz >>




7 komment
Értékeld!

Kommentek

Hozzászólást csak regisztrált és belépett látogatók írhatnak. Regisztrálni itt tudsz.

CsarliFirpo

2010-01-16 23:31:53

Reggel nem sok időnk volt beszélni, remélem minden rendben van/ lesz az úton!
Néhány tegnap tegnap este és ma reggel készült fotót feltettem a http://www.myactioncam.hu/ oldalra, akad közöttük néhány Dr. Zebráról, akit visszaviszel Afrikába

Jó éjt!

FeR1

2010-01-16 22:51:26

Háhá, én találkoztam is veled!!! Amúgy ott vagytok már?

hangszoro

2010-01-16 21:43:02

Már miért bántanánk érte? Egyrészt addig is gyógyulsz, másrészt meg szívességet teszel vele, ergo (nem a szikora féle!) segítesz vele, ezért nem jár bántás. Én is láttalak a tv-ben a dokival. Kitartás és jobbulást!

figgol

2010-01-16 20:58:56

Most láttam a rajtot a tv-ben, jól néz ki a zebrás sisak!!! Harmonizál DoktoR Z-vel!

FeR1

2010-01-16 10:52:46

Ja és ha mégis lemennél Bamakóig, és út közben elrabolnának, ne aggódj, összedobunk mi itt simán 4millió ajrót. valahogyan

FeR1

2010-01-16 10:51:04

Na, elrajtoltál, elrajtoltatok. Muszáj volt legyőzikézniük a motorodat, nem hagyhatták ki. Szegény magyaroknak már egy zebráról is a celeb rétinégere jut eszébe...
Sok sikert, én majd megfagytam hazáig, úgyhogy örülj, hogy Almeriáig kocsival kell menned. Bár nekem nincs fűthető mellényem csak sok réteg ruhám
Széles utat!

freazer

2010-01-16 06:52:11

pedig épp készültem leszidni érte