hirdetés
2013-02-16 , Írta: Kondorné dr. Kollár Zsuzsanna közlekedési szakjogász;, Képek: DVR
Bookmark and Share Megosztás Iwiw-re.

Mottó: „Az igazság sosem lesz divatos, de soha semmi más nem lesz olyan stílusos, mint maga az igazság.”

A magyarok – és ezen belül is az internetező nagyközönség – bámulatos magabiztossággal osztják az észt egymásnak, ha valamiről vita alakul ki egy asztaltársaságban vagy a világhálón. Nincs is ezzel semmi baj, ha az érvek helyét nem veszik át az indulatok, és ha a vitapartnereknek nem kell attól tartaniuk, hogy a rájuk aggatott jelzők között a fák föld alatti részének megnevezése még a legenyhébb lesz. Aki halkan beszél – még ha ki is mondja a lényeget –, azt elsodorják a nagyhangúak, és az igazság úgy sikkad el, mintha a vita eredetileg nem annak kiderítésére indult volna.

Nemrég a sorban haladó járművek előzésének problémájáról folyt diskurzus az interneten, és a vita stílusa ekkor is meglehetősen lehangoló volt. A vitázók egy része nem érezte szükségét annak, hogy a KRESZ nevű jogszabály rendelkezéseit érvei közé iktassa, másik része szükségét érezte ugyan, de arra már képtelen volt, hogy ezekből a szabályokból épkézláb következtetéseket vonjon le. Már az előzés fogalma sem volt világos többek számára, ők az álló járműoszlop melletti elhaladást is előzésnek tekintették (ami mint tudjuk, nem minősül előzésnek: ha valami áll, azt nem megelőzzük, hanem kikerüljük). A KRESZ szerint az előzés a következő: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.



Néhány napja aztán egy ismerősöm vetette fel ugyanezt a kérdést, mégpedig azért, mert véleménye szerint a járműsort balról előző járművön ülve – egészen pontosan a felvetett példában motorkerékpárt vezetve – lehetetlen meggyőződni arról, hogy a járműoszlop egyik elöl haladó tagja nem készül-e például éppen balra kanyarodni, vagy más olyan manővert végrehajtani, amivel veszélyhelyzetbe sodorja az előzés végrehajtóját. Akkor ugyanis egy motoros számára már kivitelezhetetlen a hatékony, egyúttal biztonságos fékezés. Az ominózus internetes vitában valaki azzal érvelt, hogy a „sorelőzést a KRESZ tiltja”, következésképp, aki ilyen helyzetbe kerül, az vessen magára. Többen felvilágosították az illetőt, hogy ez nem igaz, de arra már nem figyeltek fel, hogy a szerencsétlenül megfogalmazott mondat mellett az illető olyasmit is leírt, ami a vita lényegének szempontjából a legfontosabb volt. Mégpedig azt, hogy az előzés feltételeiről az előzést végrehajtónak minden egyes jármű esetén külön-külön kell meggyőződnie. Ha úgy tetszik: A „sorelőzés” nem más, mint járművek egyesével történő megelőzésének véletlenszerű füzére.

Akkor most hogy is van ez? Kezdjük az elején! Furcsa, de igaz: a KRESZ nem tekinti az előzés fogalmi elemének az irányváltoztatást, amiből az következik, hogyha valaki ugyanabban a forgalmi sávban irányváltoztatás nélkül elhalad egy másik jármű mellett, előzést hajt végre. Ha egy jármű a saját forgalmi sávjában haladva oldalirányú mozgást végez – akár egy kátyút kerül ki, akár elhalad egy másik jármű mellett –, az nem irányváltoztatás, de ez utóbbi mégis előzés. Az egy nyomon haladó jármű – a motorkerékpár is ilyen – ugyanazon a sávon belül haladva csak másik egy nyomon haladó jármű előzését hajthatja végre, de például személygépkocsiét már nem. Még akkor sem, ha a hely – vagyis a forgalmi sáv szélessége – ehhez elegendő lenne. Az előzés veszélye egyébként éppen abból a jellegzetességéből fakad, amely szigorúan véve nem is fogalmi eleme: ez pedig az irányváltoztatás.



Az irányváltoztatás az, ami a járművet másik járművek – vagy gyalogosok – által használt úttestrészre viszi, és ezzel a járműveket és/vagy gyalogosokat az ütközés veszélyébe sodorhatja. Tulajdonképpen az irányváltoztatásban rejlő veszélyek azok, amelyek az előzési tilalmak, illetve feltételek megfogalmazását szükségessé tették. Az előzés feltételei úgy vannak megfogalmazva, hogy abból egyértelműen kiderül: azokat egy jármű előzésére találták ki. Ebből pedig az következik, hogy az előzés végrehajtója minden egyes általa megelőzött jármű esetén egyesével köteles meggyőződni arról, hogy az eredetileg szabályosan megkezdett előzés feltételei továbbra is fennállnak-e, és hogy időközben nem érkezett-e olyan útszakaszhoz (előzési tilalmak!) vagy olyan járműhöz, amely miatt az előzést már nem szabad végrehajtani.

A járműoszlop folyamatos előzése tehát kifejezetten nem tiltott, de annak veszélyessége folytán óriási figyelmet igényel. Első ránézésre talán nehezen elfogadhatónak hangzik, de igaz: éppen az előzéshez szükséges, a másik jármű tempójához viszonyított többletsebesség miatt – ami nélkül ugye képtelenség lenne bárkit is megelőzni – van az, hogy az előzést végrehajtó nehezebben tud meggyőződni azokról a feltételekről, amelyek meglétét nem kellene ellenőriznie, ha nem hajtana végre előzést. Egyszerűen gyorsabb – és pontos – megfigyelésre, valamint gyors reagálásra van szükség ahhoz, hogy valaki nagy sebesség mellett is képes legyen a biztonságos előzésre.



Ami a cikk elején feltett kérdést illeti: ha egy járműoszlop elején haladó jármű már jelzi a bekanyarodási szándékot – és ennek végrehajtása érdekében szabályosan be is sorol –, és a motoros ekkor még több jármű távolságban halad mögötte, akkor a már előzésben lévő motorkerékpár vezetője nem hivatkozhat arra, hogy ő már ennek a járműnek az előzését is megkezdte. Előzni ugyanis egyszerre csak egy járművet lehet. Kétségtelen azonban, hogy egyrészt ilyen esetben a motoros számára többletinformációt kell hogy adjon az előzött járművek tempójának csökkenése, vagyis éreznie kell, hogy a besoroló jármű mögötti többi jármű lassul. Másrészt a balra kanyarodni szándékozó jármű vezetőjét terhelő – a visszapillantó tükörbe tekintéssel összefüggő – kötelezettség teljesítése esetén valószínű, hogy az ütközés nem jön létre, mert a balra kanyarodást a jármű vezetője nem hajtja végre mindaddig, amíg a motoros mellette is el nem halad.

Azt azonban ne felejtsük el, hogy a motorkerékpár sebességének megítélése ebben a pozícióban – vagyis a balra kanyarodás előtti tükörbe tekintés során – a legnehezebb, következésképp nagy a veszélye annak, hogy a másik jármű vezetője azért kanyarodik be mégis, mert úgy véli, hogy a két jármű közötti távolság még elegendő ennek konfliktusmentes végrehajtásához. (Folytatjuk)       

Címkék:  előzés , balesetmegelőzés



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >

Kiadja a Media City Magyarország Kft. | 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. | Szerkesztőség: 1056 Budapest, Szerb u. 17-19. | Tel: 445-3022
MediaCity Magyarország Kft.
CHIP Online / Figyelő / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / IPM


Legnépszerűbb motorok: Aprilia RS 50 Honda CBR 125 R Yamaha YZF-R1 2009 Yamaha XT 660 Z Ténéré Aprilia RS 125 Aprilia SR 50 LC - 1997 Aprilia SR 50 DiTech Factory R Honda XL700V Transalp Yamaha Vmax 2009- Suzuki DL650 V-Strom Honda CBF 600 S 2008- Yamaha TDM850 1996- Suzuki SV650 2003- Kawasaki Ninja 250 R Honda CB600F Hornet 2005- Suzuki GSX-R1000 K9 Yamaha YZF-R125 Suzuki GSX 1300 R Hayabusa 2008- Honda CBF500 Honda CBR1000RR Fire Blade 2009 Honda VTX 1800 Yamaha XV535 Virago Suzuki DR-Z 400 SM 2005 Suzuki GSR 600 Suzuki Intruder C 1800 R KTM 1190 RC8 R 2009 Honda CBF125 2009 Moto Guzzi V7 Classic 2008 BMW S 1000 RR 2010 Suzuki GSX-R600 2006-2007 Kawasaki ZX-10R Yamaha XJ6 Diversion 2009 Honda VFR 800 2003- Triumph Tiger 1050 Kawasaki ER-6n Kawasaki Z750 2008 Yamaha XT1200Z Super Ténéré Yamaha SR125 1997- Suzuki GSX-R 600 K8 BMW R 1200 GS 2010 Kawasaki KLR650 / R MV Agusta F4 KTM 990 Supermoto T 2009 Kawasaki ER-6n 2009 Derbi Senda DRD Pro SM / Enduro Suzuki B-King Honda CBR600RR 2005-2006 Yamaha XJ6 2009 BMW F800GS 2008 Honda VTR250 2009
És ezt olvasta már?Bezár