hirdetés
0000-00-00 , Írta: Motorrevü
Bookmark and Share

Kockáztatva

III. Budapest-Bamako Rali

"Kockázatok nélkül nincsen kaland, és mi, a mauritán nép köszönjük Önöknek, hogy vállalták ezt a kockázatot" - mondta a mauritán miniszterelnök Nouakchottban, a kemping kertjében felállított nomád sátor szőnyegén állva.

"Mauritániának ugyanis rendkívül fontos az Önök jelenléte, hiszen ezzel meg tudjuk mutatni a világnak, hogy Mauritánia biztonságos ország.

Mindannyian tudjuk, hogy a Párizs-Dakar Ralit - amelynek több etapjának országunk adott volna helyet - törölték, de a háttérben álló okokat csak igen kevesen ismerik. Elhangzott, hogy a döntés terrorfenyegetés miatt született, de az igazi okokat Önök talán soha nem fogják megtudni. Annyit hadd mondjak el, hogy a terrorizmus kérdésével kapcsolatban Mauritániában tökéletes az egyetértés. Mind a nép, mind a kormány, mind pedig az ellenzék véleménye egységes, mindannyian együtt mondunk nemet a rémületkeltésre, és a vérontásra - folytatta az ország első demokratikusan megválasztott kormányának vezetője.

III. Budapest-Bamako RaliIII. Budapest-Bamako Rali

Nyolc ország, nyolcezer kilométer, vad természeti környezet, idegen kultúrák, ráadásul a lelki teher, Dakar eltörlése... Nem éppen társasutazás. A mauritán turisztikai miniszter köszönetét fejezte ki, hogy a nehézségek ellenére a mezőny vállalta a kockázatot, amelyet a kormány és a hadsereg erőfeszítései sem tudtak nullára csökkenteni.

A sátorban több tucat fehér arc hallgatta feszült figyelemmel a politikus szavait, és mindannyian azt vártuk, mondja el végre, hogy milyen konkrét lépéseket fognak tenni biztonságunk érdekében. Az általánosságok mellett azonban semmiféle konkrét ígéret, vagy terv nem hangzott el, és ez azt az érzést keltette, hogy a miniszterelnök nem mer felelősséget vállalni biztonságunkért.

Pedig ha jobban belegondoltunk, már harmadik napja érezhettük a mauritán gondoskodást, és azt, hogy valóban fontos nekik, hogy a Budapest-Bamako Rali mezőnye háborgatás nélkül haladjon át az országon. Már az első este, a Nouadhibou melletti tengerparton katonák járőröztek a táborhely mellett, és másnap is több helyen találkoztunk útvonalunkon géppuskás, aknavetős, katonákkal zsúfolt terepjárókkal, az esti sivatagi-tengerparti táborhely pedig úgy nézett ki, mint egy erődítmény: a környező magasabb dűnéket megszállták a hadsereg felfegyverzett terepjárói. A fővárostól Tidjikdjáig vezető út, az onnan Kiffáig menő offroad szakasz, majd az azt követő etap stratégiailag fontos pontjait is katonai egységek biztosították. A falvakon áthaladva a rendőrök ahol jelen voltak, ott elhessegették a kérencsélő gyereksereget. Ennek ellenére pár helyen előfordultak kődobáló suhancok, voltak, akinek mutatták a nyakelvágás klasszikus mozdulatát, és mi is kaptunk pár keresetlen szót, amelyet nem értettünk ugyan, de az arckifejezés és a gesztusok annál ékesszólóbban meséltek az érzésekről. És ezen nincs mit csodálkozni. Mi, hobbinknak hódolva többmilliós gépekkel és felszerelésekkel tettük tiszteletünket a világ egyik legszegényebb országában, ahol a lakosság nagy része sátrakban és bádogkunyhókban éli le életét.

III. Budapest-Bamako Rali

Végül is minden nagyobb gond nélkül telt el az a pár mauritániai nap, és azt hiszem az otthon maradottakkal együtt mi magunk is fellélegeztünk, amikor átléptük a képzeletbeli határt. Addigra a tizenöt fős motoros társaság minden tagjának megvolt már a maga kisebb-nagyobb élménye, kalandja.

A 2008-as Budapest-Bamako Ralin tehát tizenöt motoros vett részt, ez hét fővel több, mint egy évvel korábban volt. Közülük hárman második alkalommal indultunk motorral a nagy kalandon, és egy fő, Marton András autóval egyszer már megtette az oda-vissza 16 000 km-nél is nagyobb távot. A tizenhárom motoros tulajdonképpen hét (hat kettő fős, és egy három fős) csapatból állt össze.

És most lássuk a Budapest-Bamako Rali motoros történései kronológiai rendben.

A budapesti ceremoniális rajttól hat motoros vállalta lábon a teljes utat, míg a többiek Barcelonától csatlakoztak a mezőnyhöz. A Budapettől Velencéig tartó szakaszon köd, hideg és véget nem érő eső nehezítette a motorosok dolgát. Gyulai Csongor és Gavula RM István már ezen a szakaszon egy a rali végéig tartó ínhüvelygyulladást szerzett a hidegtől, a velorexes csapatnak Olaszországban tönkrement az AC pumpája. Amíg az új alkatrész megérkezett, addig is haladtak. Egy gumicsövet szájjal fújva túlnyomást hoztak létre a tankban, így biztosítva az üzemanyag ellátást.

III. Budapest-Bamako Rali

Pihenő az első offroad szakaszon, a Tinerhir utáni Jebel Sarhro hágóján

Az időjárás viszontagságai mellett a motorosoknak Marokkóig nem volt egyéb gondjuk. Az első terepszakasz Tinerhir után várta őket, amikor is az Atlasz 2500 m magas hágóján kellett átkelniük. A hegyi úton a sziklás, görgeteges talaj, néhol hófoltok, és a meredek szakadék nehezítette dolgukat. Az útvonal legmagasabb pontján Gyulai Csongor hidraulikus kuplungjából elment az olajnyomás, kénytelen volt a szűk, szakadék mellett futó offroad szakasz, majd az azt követő 300 km-es aszfaltút hátralévő részét kuplung nélkül megtenni. Bartók György motorja közvetlenül az offroad etap végén Nekobnál defektet szenvedett, és lemaradását csak 60 km-el később, Tansikhtnál vettük észre, ugyanis az időközben hét főre duzzadt motoros kompániában több 640-es Adventure is volt.

III. Budapest-Bamako Rali

A tömör belső, a mousse sem bírta. Pár száz kilométer múlva szétporlott

Tansikhtnál a társaság két felé vált, egyik fele Zagora felől offroad szakaszon, a másik társaság aszfalton Foum Zguid felől próbálta elérni a tatai táborhelyet. Mi, a Motor Revü-RMC Rali Trió megmaradt két tagja pedig elindultunk megkeresni harmadik társunkat. Száz kilométeres ráadást jelentett figyelmetlenségünk. Mire összefutottunk Bartók Györggyel, ő már időközben kicserélte sérült belsőjét. A két Dominátornak, az Africa Twinnek, és Tarsoly Zsolt Transalpjának nem jelentett nagy nehézséget a Zagora-Foum Zguid offroad etap, a két 950-es KTM azonban elakadt párszor a köves-mély homokos folyómederben.

A másnapi Tata-Tatouin szakasz leginkább monotonságával tette próbára a motoros társaságot, az esti táborhely III. Budapest-Bamako Raliszépsége és vadregényessége azonban feledtette a nap megpróbáltatásait. Következő napon a Tatouin-Dakhla szakaszt közel 100 km-es sivatagi motorozással kezdtük. A nap áldozatai a dominátoros fiúk lettek, hiszen egyikük elmulasztotta az olajszint ellenőrzést, és a hiányos kenés a dugattyú megszoruláshoz vezetett két km-rel a sivatagi szakasz kezdete után. Szerencséjükre a mi szervizautónk segítségükre sietett, és Tantanba szállította a sérült motort. Gazdája és annak társa itt várta meg a Magyarországról érkező új hengert és dugattyút, melyet egy barátjuk szállított a helyszínre. A Velorex közben gyakorlatilag végig a mezőny élén haladt, technikai problémájuk nem akadt, viszont a nyitott utastérből ellopták videokamerájukat az értékes felvételekkel együtt. Az itiner az ez napi távolságot tévesen adta meg, hiszen 650 km helyett 800-nál is többet kellett megtennünk az esti táborhelyig, ahová a mezőny nagy része már sötétedés után érkezett meg.


A Dakhla-Nouadhibou szakaszt gyakorlatilag homokviharban motoroztuk végig, a látótávolság néha kétszáz méterre csökkent.
A marokkói kiléptetés logikai rendje a világ egyik örök titka marad, akárcsak a Bermuda háromszög. A két ország között húzódó senki földjét még mindig nem tisztították meg az aknáktól, és csak egy kanyargós nyomon biztonságos a haladás, bár állítólag pár évvel ezelőtt több fekete-afrikai család rekedt hetekre a két ország közötti területen, és nem történt robbanás. Az előre beszedett határátlépést segítő csúszópénz ellenére a mauritán határőrök köszönés után azonnal a hozott ajándékok iránt érdeklődtek, mégpedig meglehetősen határozottan. Ez újabb 15 eurós kiadást jelentett csapatunknak, de ettől még várnunk kellett vagy 2 órát, míg elhagyhattuk a határövezetet.

III. Budapest-Bamako Rali

A Nouadhibou-Beach Party etap 250 km aszfaltút után 160 km sivatagi motorozást, és navigációt jelent a Banc D’Arguin nemzeti parkon keresztül. Ez a nap bizonyult a rali egyik legnehezebb napjának. A homokvihar ereje mit sem csökkent, és eltűntette a korábbi nyomokat, amelyek segítették volna a tájékozódást.

III. Budapest-Bamako Rali

Az első megpróbáltatás Mauritániában. Dehogy kell nekem Dakar...

A mi hármasunk tartalék üzemanyaggal, vízzel, tartalék belsőkkel, kerékszerelő szerszámokkal, és fotósfelszerelésekkel alaposan megterhelt motorokkal vágott neki a sivatagnak. Nyolc kilométer megtétele után egy teljesen ártalmatlannak látszó dűnefeljáró rámpáján úgy állt meg a három motor elsüllyedt első kerekkel, mintha falnak ment volna. Kiderült, hogy ez volt a szerencsénk, hiszen ha pár méterrel tovább tudunk menni, menthetetlenül egymásra zuhanunk a dűnefal háromméteres magasságából.

A cikk folytatódik, kérjük lapozz!
 
1 | 2
III. Budapest-Bamako Rali
Reménytelen állapotban. Várakozás az apályra a tengerparton... homokviharban

A tengerpartig különösebb nehézségek nélkül eljutottunk, ott azonban nem találtunk járható utat. Míg a hol a felázott tengerparton, hol a partra sodort hínárrengetegben, hol a meredeken emelkedő folyó homokos talajon próbálkoztunk előre jutni, két ízben is találkoztunk egy autóval, melynek vezetője már három órája kereste az utat, végül úgy döntött, hogy visszafordul. Mi magunk is így döntöttünk, és míg visszaértünk kiindulási helyünkre, pontosan annyit motoroztunk a sivatagban, amennyivel megfelelő navigáció esetén már a táborhelyre is eljutottunk volna. Így egy alternatív úton közelítettük meg a tengerpartot, ahol tábort vertünk, hiszen a másnap délutáni apállyal a parton szándékoztunk elérni Nouakchottot. A délelőtt folytatódó homokviharban négy órás várakozás után úgy döntöttünk, hogy aszfalton tesszük meg a hátralévő távot.

Még rosszabbul járt Tarsoly Zsolt és Száraz Antal, akik este nyolckor végkép eltévedve és elakadva úgy döntöttek, hogy motorjaikat a homok fogságában hagyva gyalog próbálnak meg kijutni az útra. Tizenkét órás kimerítő éjszakai gyaloglás következett a sivatagban tomboló homokviharban pár korty vízzel. Közel harminc kilométert tettek meg reggel nyolcig, amikor végül elérték a biztonságot jelentő benzinkutat. Délelőttjük a két motor mentésével telt el, melyhez autós kísérjük segítségét is igénybe kellett venniük. Mint kiderült, aznap éjszaka több tucat autó rekedt a sivatagban, de azoknak sem volt szívderítő éjszakájuk és napjuk, akik elérték a táborhelyet. A tomboló homokviharban az orrukat sem dughatták ki sátraikból.

III. Budapest-Bamako Rali
Idén szerencsém volt, mindössze egyetlen defektet szereztem, azt is egy gumisműhely előtt. Talán nem volt véletlen...

A Nouakchott-Tidjikdja szakaszon sivatagos, félsivatagos és szavannás tájak váltották egymást, és az út bizonyos szakaszaira kifejezetten erős katonai jelenlét volt a jellemző, különösen Aleg környékén, ahol a múlt év végén a francia családot lemészárolták.
Ezen a szakaszon meglehetősen nehéz volt benzinhez jutni, két alkalommal is csak kannákból mért drága üzemanyaggal tudtuk megtankolni motorjainkat. A következő nap kétfelé vált csapatunk, ketten a Tagant fennsíkon szerettünk volna végre ráérősen fényképezni, Bartók Gyuri barátunk pedig elindult a katonákkal biztosított mezőnnyel Guelta el Ghedyja felé, ahol magyar segélyezéssel fúrt kutat adtak át a falunak. Akik innen az offroad útvonalon mentek le Kiffáig, azoknak a rali talán legnehezebb etapját kellett teljesíteniük. Társunk tartalék benzin nélkül és működésképtelen GPS-sel vágott neki a távnak, de így nem tudott saját tempójában menni, kénytelen volt az autós mezőnyhöz igazodni. Meglehetősen elgyötört állapotban érkezett a táborhelyre este 10 óra körül.

III. Budapest-Bamako RaliA következő nap folytatódtak a megpróbáltatások, hiszen Maliba a szavannán átvezető úttalan utakon kellett megérkeznünk. Számunkra a mai napig sem világos, hogy hol tértünk le az "útról" az biztos, hogy a legváltozatosabb talajokon küzdve szinte légvonalban tartottunk Nara felé. Még kb. 40 km volt a táborhelyig, amikor ránk sötétedett, így a táborhelyen kívül a szavannán éjszakáztunk. Erre a napra velünk tartott Gyulai Csongor és társa, Petya is, akik elszakadtak kísérőautójuktól, így nélkülünk víz, szerszámok, hálózsák, és étel nélkül lettek volna kénytelenek átvészelni ezt a két napot. A reggel egy motortűzzel kezdődött - 990-es KTM-em kipufogókönyöke meggyújtotta a mögé szorult nagymennyiségű száraz füvet - majd Csongor defektjével folytatódott. Természetesen nem hagytuk magára bajba jutott társunkat. A Naráig tartó rövid szakaszon négy alkalommal kellett gumit cserélnie a Csongor-Petya párosnak, amelyhez mi biztosítottuk a gumikat, a szerszámokat és a jótanácsokat. Nara után Csongor kis híján elesett, amikor 110 km/órás sebességnél ismét elment a levegő első kerekéből. Ekkor úgy döntöttünk, hogy egy arra járó teherautóval vitetjük be az esti táborhelyig a motort és gazdáját, mert nem maradt több gumink. Négyen előrementünk, és másfél óra múlva láttuk, hogy az indulás után öt perccel Csongor küldött egy sms-t: gyertek vissza, karamboloztunk.

 III. Budapest-Bamako Rali

Elegendő benzin híján nem tudtuk volna megtenni az oda-vissza utat, így egy utánunk jövő bamakós magyar autó vállalta, hogy visszamegy Csongorért és motorjáért. Reggel hat órára érkeztek meg a segoui táborba. Csongor lába könnyebben megsérült, amikor a karambol során rádőlt lábára a motor.

Ezzel tulajdonképpen véget is értek a III. Budapest-Bamako Rali megpróbáltatásai, utolsó napra már csak 250 km volt hátra Mali fővárosáig, és ezt már gond nélkül megtettük mindannyian. A célba végül a két dominátoros kivételével mindenki megérkezett, ők kereken egy héttel később érték el Bamakót, ahonnan Ghana felé vették az irányt. A Velorex az elsők között érkezett meg a célba, ahol az esti díjkiosztón a "Sivatag harcosa" különdíjat kapták.

III. Budapest-Bamako Rali
A Transalp blokkos Velorex szinte végig a mezőny élén haladt

A III. Budapest-Bamako Rali - de talán találóbb név a Flúgos futam - véget ért. A szervezők és a résztvevők vállalták a kockázatot, és nyertek, mert élményekkel gazdagodva tértek haza.
Egy ilyen hosszú, idegen kultúrákon átvezető viszontagságos út utólagos megítélése soha nem teljesen egyértelmű. A rengeteg kaland mellett érik bosszúságok, félelmek, negatív élmények is az embert, és érthetetlen emberi hozzáállásokkal is találkozik a résztvevő. Sokszor úgy gondoltuk, hogy de jó lenne már otthon, biztonságban lenni, de most, amikor itthon vagyunk azon gondolkodunk, hogy de jó is volt, hogy vállaltuk a kockázatot. Ahogy az egyik motoros résztvevő, az XT 600-assal induló dr. Szabó Sándor mondta: Nem ehhez kellett a lemondás. Az igazi lemondás az, ha mehetne az ember Bamakóba, de otthon marad.

És végül a Motor Revü-RMC Rali Trio szeretne köszönetet mondani mindazoknak az autósoknak, akik kisebb-nagyobb szívességgel, vízzel, egy kis étellel, benzinnel, vagy segítségnyújtással valamivel könnyebbé tették számunkra az utat.

III. Budapest-Bamako Rali
A célban. Túl minden veszélyen, megpróbáltatáson a Motorrevü-RMC Rali Trio


A motoros résztvevők:

Buda Motor (Elek Márton és Petrovics Péter) - Honda Dominátor
Marton András, Dr. Szabó Sándor - Suzuki Freewind, Yamaha XT 600
Horváth István, Szabó Zsolt - KTM 950 Adventure
Tarsoly Zsolt, Száraz Antal - Honda Africa Twin, Honda Transalp
Gyulai Csongor, Gavula RM István - KTM LC4 640 Adventure.
Voyager Team (Novák Krisztián- Pulay Sándor) - Velorex
Motor Revü-RMC Rali Trio (Bartók György, Mező János, Simon Fiala Szabolcs) KTM LC4 Adventure, KTM 990 Adventure, Suzuki DR-Z 400




FeR1
2009-12-06 22:43:04

Úgy beleéltem magamat! Már én is nagyon mennék!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >

Kiadja a Media City Magyarország Kft. | 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. | Tel: 225-2390
MediaCity Magyarország Kft.
CHIP Online / Figyelő / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / IPM


Legnépszerűbb motorok: Honda CBR 125 R Aprilia RS 50 Yamaha YZF-R1 2009 Aprilia RS 125 Yamaha XT 660 Z Ténéré Aprilia SR 50 LC - 1997 Suzuki DL650 V-Strom Honda XL700V Transalp Honda CB600F Hornet 2005- Aprilia SR 50 DiTech Factory R Suzuki SV650 2003- Honda CBF 600 S 2008- Yamaha TDM850 1996- Yamaha Vmax 2009- Suzuki GSR 600 Yamaha YZF-R125 Suzuki GSX-R1000 K9 Yamaha XV535 Virago Kawasaki Ninja 250 R Suzuki GSX 1300 R Hayabusa 2008- Honda CBF500 Suzuki DR-Z 400 SM 2005 Honda CBR1000RR Fire Blade 2009 Kawasaki ER-6n Yamaha XT1200Z Super Ténéré Kawasaki Z750 2008 Honda VFR 800 2003- KTM 1190 RC8 R 2009 Honda VTX 1800 BMW R 1200 GS 2010 Suzuki GSX-R600 2006-2007 Kawasaki ZX-10R Triumph Tiger 1050 Moto Guzzi V7 Classic 2008 Honda CBF125 2009 BMW S 1000 RR 2010 Suzuki Intruder C 1800 R Yamaha XJ6 Diversion 2009 Honda Hornet 600 Kawasaki ER-6n 2009 Suzuki GSX-R 600 K8 MV Agusta F4 Derbi Senda DRD Pro SM / Enduro Yamaha SR125 1997- Honda CBR600RR 2005-2006 Yamaha XJ6 2009 Honda VTR250 2009 Kawasaki KLR650 / R Suzuki B-King KTM 990 Supermoto T 2009
És ezt olvasta már?Bezár