2010-01-12 , Írta: Mező János, Képek: Mező János
Címkék:	fotósuli , képszerkesztés

Véget ért a Motorrevü Fotósuli sorozata. Önök mostanra megismerték a fotózás alapjait, a fénymennyiség szabályozásának módjait, a mélységélesség titkait, azt, hogy milyen témához milyen beállításokkal érdemes közelíteni, de szó esett a képszerkesztés és a figyelem irányításának alapelveiről is. Ha mégsem úgy sikerültek a munkáik, ahogy szerették volna, hívják segítségül a képfeldolgozó szoftvereket. Az utólagos képszerkesztés legtöbbször mindössze egy kis világosság-, szín- vagy élességkorrigálást jelent, vagy azt, hogy eltávolítunk a képbe nem illő tárgyat, szemetet vagy belógó villanyvezetéket.

A mai digitális technika a fotókkal való utómunkálatokat is leegyszerűsítette, elég hozzá egy megfelelő program és egy átlagos számítógép.

Előbbiek közül kettőt ajánlunk Olvasóink figyelmébe. Az Adobe cég Photoshop nevű programja alapvetően a professzionális felhasználóknak készült. Egyszerűbb alternatívája az utóbbi idők egyik legsikeresebb képnézegető és szerkesztő eszköze, az ACDSEE.

Ismerjük meg az alapszintű képszerkesztői rutinokat e két programmal!

Fájlformátumok
A legtöbb digitális fényképezőgép tömörített és tömörítetlen formátumban tárolja a képeket. A tömörített változatok általában xxxx.jpeg, míg a tömörítetlenek xxx.raw kiterjesztést kapnak. A jpeg képekből nagyságrenddel több fér el a memóriakártyán, mint a raw kiterjesztésűekből. Előbbiek minden egyes mentés során újra tömörítődnek, és ezzel – még ha nem is szembetűnően, de – fokozatosan veszítenek minőségükből.

A professzionális fotósok általában raw-ban fényképeznek, ezeket archiválják, a feldolgozott képeket azonban jpg-ben mentik el és adják tovább a felhasználónak. Az amatőr fotósoknak nincs szükségük – és sokszor lehetőségük sem – a nagy terjedelmű raw képek archiválására, ők rögzítsenek inkább jpeg formátumban.


Képek világosítása, sötétítése
A kép sötétség-világosság tulajdonságait több eszközzel is módosíthatjuk. ACDSEE-ben legegyszerűbben a Brightness menüpont alatt található eszközökkel állíthatjuk be a helyes megvilágítást. Az Exposure segítségével az egész képet egyszerre deríthetjük vagy sötétíthetjük. A Contrast a képeket nevéhez illő módon kontrasztosítja, vagyis a világos képpontokat világosítja, a sötéteket sötétíti. Sokkal finomabb módon nyúlhatunk fotóinkhoz, ha a Brightness menüpont helyett a Levelt választjuk. Ebben megjelenik a kép hisztogramja, amelyen csúszkákkal külön állíthatjuk a világos pontokat (highlights), a középtónusokat (mid tones) és a kép sötétebb részeit (shadows).

Még finomabb beavatkozást kínál a Shadow/Highlights eszköz, amellyel a fényességet akár kilenc csatornára bontva állíthatjuk be. A sötét, árnyékos – „bebukott” – területekből képes olyan részleteket is előhozni, amelyeket egyébként már nem látnánk. Vigyáznunk kell alkalmazásával, mert amilyen jó szolgálatot tehet, ha finoman nyúlunk hozzá, olyan irreálissá is teheti felvételeinket.

A Photoshop hasonló funkciói az Image/Adjustments menüpontok alatt érhetőek el. A professzionális program itt rögtön egy menüpontot kínál fel, amellyel a módosítandó képről másolatot készíthetünk az eredeti megóvása érdekében: Image/Duplicate.

TIPPEK Aranyszabály: szerkesztés előtt készítsünk másolatot az eredeti fotóról, és ezzel kísérletezzünk. Így megmarad az eredeti kép további alapanyagnak. Ennek fontosságát nem győzzük hangsúlyozni. Nincs nagyobb bosszúság, mint ha véglegesen elrontjuk vagy megsemmisítjük megismételhetetlen felvételeinket. A programok jó minőségben csak azzal az információval képesek dolgozni, amelyet valóban tartalmaz a kép. Ha olyannyira alulexponáltuk a felvételt, hogy a sötét területek már nem tartalmaznak részleteket, akkor utólag azt a program sem tudja reprodukálni. Hasonló a helyzet a túlexponált képek kiégett területeivel is.

Képélesítés
Csak a kismértékű életlenség korrigálható utólag. A digitális fényképezőgépek zöme alapbeállításban meglehetősen lágy képet rögzít, melyet módosíthatunk az ACDSEE Unsharp Mask vagy a Photoshop Filter/Sharpen/Unsharp Mask menüpontjával. A képélesítéssel is csínján kell bánni, mert a túlélesített kép kellemetlen a szemnek.

Nemkívánatos képelemek eltüntetése
Akárhogyan is igyekszünk, hiba csúszhat a kompozícióba, és az is előfordulhat, hogy nincs módunk jobb beállítást választani. A leggyakoribb hibák: belógó villanyvezetékek, villanyoszlopok, fotóalanyunk fejéből kinövő botok, ágak, földön heverő szemét stb.


Ezek eltávolítására az ACDSEE a Photo Repair eszközt, a Photoshop pedig a Clone Stamp Toolt kínálja. Segítségükkel kijelölhetjük a kép egy részletét, amelyet azután átmásolhatunk a kívánt területre, de ez nem a szokásos Copy/Paste parancspárossal történik. Az ACDSEE esetében jobb egérgombbal kiválasztjuk a mintavétel helyét – de előtte meg kell határoznunk az eszköz méretét, ugyanis ez szabja meg, hogy mekkora területről vesz mintát –, majd azt a jobb egérgombbal a kívánt területre bemásoljuk. A program az egér mozgatásának megfelelően folyamatosan veszi, és ahogy haladunk vele, folyamatosan másolja be a képrészleteket. Ezzel a módszerrel kijavíthatók a fotón lévő hibák, attól függetlenül, hogy azok a helyszínen vagy a képérzékelő lapkán voltak. A Photoshop Clone Stamp eszközét használva a billentyűzet bal Alt gombjával jelölhetjük ki a mintavétel helyét és a bal egérgombbal tölthetjük ki a kívánt területet.

Kép vágása
A kép utólagos módosításának másik lehetséges eszköze a vágás. Egyszerűen lemetszhetjük az oda nem illő részleteket, sőt, segítségével még az elhibázott harmadolási szabálynak is megfelelhetünk. A kép vágásához mindkét program esetében a Crop eszköz a megfelelő választás.

	Az eredeti képen (felül) túlságosan középre került a táj élő motívuma, a motoros. A Crop eszköz keretével (világos négyzet) kijelölhetjük a kép új méreteit és azt megvágva képünk már megfelel a képkomponálás egyik fontos alapelvének, a harmadolási szabálynak is.

Színek módosítása
A kép színeinek módosítására használjuk az ACDSEE program RGB eszközét. Itt a három színcsatornát (Red – vörös, G – zöld, B – kék) külön variálhatjuk, ezzel drámaian megváltoztathatjuk a kép hangulatát. Például az esti felvétel kékes színeit melegebb, naplemente színekhez igazíthatjuk, elmélyíthetjük vele az ég kékjét, vagy kiemelhetjük a bárányfelhők fehér színét. Túlzott alkalmazásuk rikító, természetellenes hatást eredményez.

A színek kezeléséhez Photoshopban válasszuk az Image/Adjustments menüben valamelyik színkezelő eszközt. Legegyszerűbb talán a Color Balance kezelése.


A fenti módszerek bizonyos esetekben jó szolgálatot tehetnek, de legegyszerűbb, ha már a kép készítésekor úgy járunk el, hogy ezekre ne legyen szükségünk. A képszerkesztő programok nem mentenek fel a helyes beállítások keresése alól. Törekedjünk már az exponálás pillanatában a tökéletességre!

Hogyan mutassuk be képeinket?
Egyszer részt vettem egy nagyszerű, valóban kuriózumnak számító motoros túrabeszámolón. Óriási csalódás volt. Már a képek sem voltak kifejezők, még az érdekes témákat is sikerült unalmasan, elképzelés nélkül megfogni, azonban annyira rendkívüli útról volt szó, hogy jó előadással még ez sem lett volna hatalmas hiba. Sajnos az előadó sem állt a helyzet magaslatán, így az esemény unalomba fulladt. A fotósnak még a baráti körnek tartott kis élménybeszámolóra is fel kell készülnie. Végig kell gondolnia, hogy miről akar beszélni. A lehető legnagyobb hiba, ha csak a képről mesél. Ne azt mondja el, amit a néző maga is lát! Fűzzön felvételeihez információt, történetet vagy eseményt.

Ha egy túrabeszámolóról van szó, nem árt térképet is mutatni az útról. Gyűjtsön össze pár információt a meglátogatott területről, földrajzáról, az ott élők szokásairól, kultúrájáról. Egy Afrikát megjárt motoros rögtönzött előadásában hallottam az „és akkor jöttek az ungabungák” kifejezést. Már a közepes érzékenységű olvasónak sem kell mondanunk, hogy nem ez volt a legtalálóbb megfogalmazás egy idegen ország lakosaival kapcsolatban.

A fontos témákat is igyekezzünk röviden, pontosan bemutatni, kerüljük a nagyon hasonló képek egymás utáni vetítését. Ne mutassunk sok képet. Egy óránál jobban ne húzzuk el a bemutatót. Ha mindenképpen több időt kíván a téma, tagoljuk a prezentációt. Legyen rész, amelyben csak mesélünk, legyen, amikor mesélünk és képeket mutatunk, máskor csak hagyjuk nézőinket elmerülni képeink hangulatában. Esetleg készítsünk rövid, összefoglaló slideshow-t a műsor végére. A képek hangulatát nagyban fokozza az odaillő zene.

Fotósorozatunk során sok témát még csak nem is érintettünk. Azoknak, akik ennél mélyebben szeretnének elmerülni a fotózás rejtelmeiben, javasoljuk, hogy iratkozzanak be egy tanfolyamra. A megszerzett tudásanyag a gyakorlat során fog igazán helyére kerülni az Önök fejében. Fotózzanak sokat! Meglátják, mennyivel több élményt szereznek maguknak, ha tudatosan keresik a megörökíteni való dolgokat. Közelítsenek környezetükhöz nyitott elmével és nyitott szemmel, ne botorkáljanak vakon a világ ezernyi csodája között! Keressék azt, amit érdemes lefotózni! Gazdagodni fognak tőle Önök is és azok is, akiknek megmutatják fényképeiket.

• EMBER ÉS MOTOR - a Motorline támogatásával
  
• MOTOROS TÚRA - az Euromotor Group támogatásával
  
• SPORT ÉS MOTOR - a Fokt Motor támogatásával
  

• Fotósuli VI.: Mit fotózzunk?
  
• Fotósuli V.: A kompozíció
  
• Fotósuli IV. - Perspektíva, gyújtótávolság
  
• Fotósuli III.: A mélységélesség titka
  
• Fotósuli II.: Fényképezési alapismeretek 2. rész
  
• Fotósuli I.: Fényképezési alapismeretek