hirdetés
2009-10-22 , Írta: Mező János, Képek: Mező János
Bookmark and Share

Sorozatunkban megismerheti a fényképezés alapelveit, így csodálatos képekben örökítheti meg motoros élményeit.

A digitális fényképezőgépek elterjedésével ugrásszerűen megnőtt azok száma, akik fényképeken akarják megörökíteni élményeiket. A piacon az utóbbi időben százával jelennek meg az elérhető árú digitális kamerák, többen fotóznak ma, mint valaha. Azt is hozzá kell tennünk, hogy nagyon sokan elképzelés nélkül, a legalapvetőbb ismeretek nélkül kattintgatnak. Az eredmény sok ezernyi unalmas kép. Ehhez járul még az a tény, hogy a digitális gépeknél már „semmibe nem kerül” fotózni, nem kell filmet vennünk és előhívási költségeket, nagyítást, fizetnünk, gátlástalanul lőhetünk bármire, és ez a szabadság sok esetben igénytelenséghez vezet.

Megpróbáljuk Olvasóinkat megismertetni az alapvető fényképezési alapelvekkel, hogy jobb, kifejezőbb, mások számára is élvezhetőbb képeket készíthessenek. Előre bocsátjuk, hogy sorozatunk nem szakcikk, sokkal inkább tanácsok, alapismeretek tolmácsolása, melyeknek figyelembe vételével valószínűleg jobb képeket készíthetnek. Ezek az ismeretek egyben felkelthetik az Önök érdeklődését a komolyabb, mélyebb tartalmú fotózás iránt is. Nem fogunk nagyon a témák mélyére ásni, hiszen ez nem lehet feladata a Motorrevünek.

A fényképezés lényege a találó magyar nyelvben is kifejeződik: fény által leképezni… tárgyakat, személyeket, tájakat, eseményeket. A jó fénykép azonban több ennél az egyszerű meghatározásnál, hiszen a fotó nem csak a pillanatot örökíti meg, hanem egyfajta alkotás, amely jó esetben magában hordozza készítőjének személyiségét, látásmódját is.



In medias res – a dolgok közepébe vágva
A lehető legegyszerűbben fogalmazva egy fénykép készítése során egy lencserendszeren, valamint egy változtatható átmérőjű nyíláson keresztül meghatározott mennyiségű fényt juttatunk egy fényérzékeny anyagra, melyet az egyszerűség kedvéért hívjunk csak filmnek. A hangsúly a filmre jutó fény mennyiségén van.

A bejutó fény mennyiségét két módon szabályozhatjuk: egyrészt a fényt bebocsátó nyílás méretével, másrészt annak nyitva tartási idejével, amelyet a fényképezőgép zárszerkezete szabályoz.

Rekeszérték (blende, apertúra), exponálási idő
A fényt beeresztő nyílást apertúrának, blendének, vagy rekesznek hívjuk, a jele általában „A”, az Apertura szóból. Azt az időtartamot, amely alatt a fény a filmre jut, vagyis a zár nyitva tartási idejét exponálási időnek nevezzük, jele általában „T” az angol Time, vagy „S” a szintén angol Shot szóból származtatva.

Elektromosan működtetett rekesz szerkezet

A blende átmérőjének méretét a fotózásban számokkal jelölik, ezeket nevezik „egész” rekesz értékeknek: 1.4, 2, 2.8, 4, 5.6, 8, 11, 16, 22.

Egyes gépeken ezeken felül megkülönböztetnek ún. fél blende értékeket is, de mi az előbbi felsorolásban csak az egész értékeket jelöltük. Minél kisebb a szám, annál nagyobb apertúrát, vagyis blendenyílást jelez, és minél nagyobb a szám, annál kisebb a fényt bebocsátó nyílás mérete.

Vigyázat, becsapós: minél kisebb a szám, annál nagyobb rekeszátmérőt jelent. Az objektívek rajzolata általában nem teljesen nyitott rekesznél a legszebb. Az ideális rajzolathoz nyissa ki teljesen és zárja vissza három értékkel (pl.: 2,8-ról 8-ra)

Minden egész blendeméret átmérője a kisebb szomszédjának a kétszerese, vagyis a nagyobb szomszédjának a fele. Tehát a 5.6-es rekesz kétszer akkora nyílást jelent, mint nagyobbik szomszédja, a 8-as blende, ugyanakkor feleakkorát, mint kisebb szomszédja, a 4-es blende.

Expozíciós idő
Mint már említettük, a nyílás nyitva tartási ideje a másik fontos tényező. A fényképezőgépekben egy lemezekből álló zárszerkezet szabályozza, hogy a fény mennyi ideig jusson a fényérzékeny anyagra. A zársebesség azt az időtartamot jelenti, ameddig a fény útjában álló zárszerkezet nyitva van. Minél nagyobb a zársebesség, annál rövidebb ideig van nyitva a zárszerkezet, és adott rekesz (apertúra, blende) érték mellett annál kevesebb fény jut a fényérzékeny anyagra. A zársebességet a fotózásban számokkal jelölik: ½, ¼, 1/8, 1/16, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250, 1/500, 1/1000 másodpercek, magán a gépen azonban csak az egész számot tüntetik fel: 2, 4, 8, 16, 30, 60, 125, 250, 500, 1000. Az igényesebb és drágább gépek ennél gyorsabb és lassabb zársebességre is képesek. Itt is igaz - akár csak a rekeszértékeknél – és egyértelműen látszik is, hogy a szomszédos értékek egymás kétszeresei, illetve fele. Ez azt jelenti, hogy 250-es zársebesség esetén (1/250 sec) kétszer annyi fény jut a fényérzékeny anyagra, mint 500-as értéknél (1/500 sec).

Modern fényképezőgépek lemezes zárszerkezete

Alapesetben egy képet akkor exponáltunk jól – vagyis akkor kapott megfelelő mennyiségű fényt – ha olyannak látjuk, mint szabad szemmel. Ha a kép sötét részeiből eltűnik a struktúra, netán az egész kép tónusa szándékunk ellenére sötét lett, akkor túl rövid zársebességet, vagy túlságosan zárt blendét (nagy szám, kis nyílás) használtunk. Ha a kép világos részei kiégtek, az egész kép túlságosan világos, akkor túl nagy blendenyílást, vagy hosszú zársebességet alkalmaztunk.

Fényképezési módok a programválasztó tárcsán

Mint arról már említést tettünk, a fény mennyiségét két úton, két érték beállításával befolyásolhatjuk, és ezek egy aránypárt képviselnek, eredményük állandó mennyiségű fény. Ha megfelezzük - mondjuk 5.6-ről 8-ra szűkítjük a rekeszértéket (ne feledjük, a rekesznél minél kisebb a szám, annál nagyobb a nyílás és fordítva), akkor kétszer annyi fényre, ezzel fele akkora zársebességre (mondjuk 1/500 helyett 1/250 sec) lesz szükségünk a helyes expozícióhoz. Ez természetesen fordítva is igaz, kétszer akkora zársebesség (1/250 helyett 1/500 sec) esetén kétszer tágabb (8 helyett 5.6) rekeszt kell alkalmaznunk ugyanahhoz a megvilágításhoz.  Még egyszerűbben fogalmazva: fele akkora nyíláshoz kétszer akkora időt, kétszer akkora nyíláshoz pedig fele akkora időt kell választanunk.

Mindez meglehetősen rémisztően hangzik első hallásra, de nem kell megijedni, a mai korszerű gépek elvégzik helyettünk ezeket a beállításokat. Sőt, a legolcsóbbak nem is képesek másra, mint csak automata üzemmódban dolgozni. Ezeknél a készülék fénymérő berendezése magától beállítja a rekeszértéket és a hozzá tartozó zársebességet.

Mozgások fotózásához válassza ki a zársebesség előválasztó üzemmódot (S, vagy T)! Használjon kis sebességet, ha elmosódott képet akar, válasszon nagy zársebességet, ha ki akarja merevíteni a képet!


f11, 1/100 sec, ISO 100


f2,8, 1/800 sec, ISO 320

Az egy fokkal igényesebb gépek kétféle félautomata üzemmóddal is rendelkeznek. Ezek a „rekeszelőválasztás” és a „zársebesség előválasztás” üzemmód. A rekeszelőválasztás üzemmódban (Av) a fotós állítja be a rekesz értékét, a gép automatikája pedig kiszámolja hozzá a helyes zársebességet. A zársebesség előválasztás üzemmódban (Tv vagy Sv) a fotós állítja be a zársebességet, és a gép számolja hozzá a megfelelő rekeszértéket.
A rekeszérték/zársebesség tehát egy arányt jelent: például az 5.6-os blende, 1/500 sec párosítás ugyanazt a világosságot eredményezi, mint a 8-1/250, 11-1/125, 16-1/60, vagy a 4-1/1000, 2.8-1/2000 párosítások.

A még igényesebb gépek felajánlják a teljesen manuális üzemmódot is (M), ekkor mind a rekeszértéket, mind pedig a zársebességet a fotós állítja be. A helyes expozíció megtalálásához vagy nagy rutin szükséges, vagy pedig használjuk a fényképezőgép keresőjében látható kijelzőt. Ha a fenti párosítások ugyanazt a megvilágítást eredményezik, akkor mi alapján válasszunk értékeket?

Önök joggal kérdezhetik: mire jó mindez? Miért nem elég nekem az automata üzemmód?
Válaszunk egyszerű: azért, mert más-más témákhoz más és más beállítások bizonyulnak jónak. A legtöbb esetben azt szeretnénk, ha képeink élesek lennének, de a leggyakrabban elkövetett hiba a képek életlensége. Ha feltételezzük, hogy gépünk autofókusza a képet élesre állította, akkor vagy a téma, vagy pedig maga a fotós mozdult meg az exponálás pillanatában. Az eredmény mindkét esetben életlen felvétel lesz.

A téma bemozdulása gyakori a mozgások, sportesemények, motorversenyek fotózásakor, ilyenkor hosszú exponálási idővel kizárt az éles felvétel készítésének lehetősége hiszen ilyenkor sokáig van nyitva a zár, és ez alatt mind a témának, mind a fotósnak van ideje bemozdulni.

Tehát egyes esetekben kívánatos lenne a lehető legrövidebb exponálási idő választása, hiszen így van a legnagyobb esélyünk arra, hogy csökkentsük a bemozdulás veszélyét. Más esetben esetleg éppen azt szeretnénk, hogy a vízesés romantikusan, selyemfátyolszerűen elmosódottan zuhogjon egy tájképünkön, miközben körülötte élesek a táj részletei.
A kívánt hatásokat a zársebesség helyes megválasztásával érhetjük el. A mozgásokat megfagyasztani, megfogni nagy zársebességű exponálással lehet. Ez általában 1/400-1/1000 sec exponálási idővel lehetséges. Mozgást ábrázoló témák esetében a téma és a háttere is „megfagy”.

A zársebesség variálásának lényege a zuhogó víz fotózásakor a legnyilvánvalóbb. Nagy sebességnél a víz üvegszerűen "megfagy", kis sebességnél romantikusan fátyolszerűvé válik


f29, 1/5 sec, ISO 100


f9, 1/250 sec, ISO 100

A nevezett vízesés fotózásakor a zuhogó víz „elmosása” a célunk, ekkor akár 1/16 sec (16) másodperces exponálási időre is lemehetünk, ekkor azonban mindenképpen támasszuk le gépünket, vagy használjunk háromlábú fotósállványt és időzítőt, hogy a gép ez exponáló gomb lenyomásától se mozdulhasson be. Az időzítő funkció szintén a legtöbb gépen megtalálható, működésekor az exponálógomb lenyomását követően általában 10 másodperc múlva következik be az exponálás.

Tippek:
  • ha csak lehet, ne használjon „P” jelű programautomatikát
  • mozgás fotózásakor használjon zársebesség előválasztás programot Tv, (egyes gépeken Sv), és nagy zársebességet (pl.: 1/500, 1/1000 sec)
  • ha elmosódott mozgást akar, (pl. vízesés fotózása), akkor is használjon Tv programot, de kis zársebességet (1/10-1/60 sec) és késleltetett exponálást, lehetőség szerint fotóállványt

Következő cikkünkben megismerkedhetnek a mélységélesség fogalmával, a mélységélességet befolyásoló tényezőkkel, a fény irányának jelentőségével, a helyes géptartással, és a mozgáskövető, behúzott, vagy más néven svenkelős technikával.

Címkék:  fotósuli



revu
2015-07-12 11:34:48

Mező!
Ez nagyon jó,kösz. Fókuszka.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >

Kiadja a Media City Magyarország Kft. | 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. | Tel: 225-2390
MediaCity Magyarország Kft.
CHIP Online / Figyelő / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / IPM


Legnépszerűbb motorok: Honda CBR 125 R Aprilia RS 50 Yamaha YZF-R1 2009 Aprilia RS 125 Yamaha XT 660 Z Ténéré Aprilia SR 50 LC - 1997 Suzuki DL650 V-Strom Honda XL700V Transalp Honda CB600F Hornet 2005- Aprilia SR 50 DiTech Factory R Suzuki SV650 2003- Honda CBF 600 S 2008- Yamaha TDM850 1996- Yamaha Vmax 2009- Suzuki GSR 600 Yamaha YZF-R125 Suzuki GSX-R1000 K9 Yamaha XV535 Virago Kawasaki Ninja 250 R Suzuki GSX 1300 R Hayabusa 2008- Honda CBF500 Suzuki DR-Z 400 SM 2005 Honda CBR1000RR Fire Blade 2009 Kawasaki ER-6n Yamaha XT1200Z Super Ténéré Kawasaki Z750 2008 Honda VFR 800 2003- KTM 1190 RC8 R 2009 Honda VTX 1800 BMW R 1200 GS 2010 Suzuki GSX-R600 2006-2007 Kawasaki ZX-10R Triumph Tiger 1050 Moto Guzzi V7 Classic 2008 Honda CBF125 2009 BMW S 1000 RR 2010 Suzuki Intruder C 1800 R Yamaha XJ6 Diversion 2009 Honda Hornet 600 Kawasaki ER-6n 2009 Suzuki GSX-R 600 K8 MV Agusta F4 Derbi Senda DRD Pro SM / Enduro Yamaha SR125 1997- Honda CBR600RR 2005-2006 Yamaha XJ6 2009 Honda VTR250 2009 Kawasaki KLR650 / R Suzuki B-King KTM 990 Supermoto T 2009
És ezt olvasta már?Bezár