hirdetés
2010-04-29 , Írta: Mező János, Képek: Mező János
Bookmark and Share

Jó, ha az embernek vannak tartalék mániái. Így szükség esetén előszedheti azokat. Itt van például az én esetem. Mániámmá vált, hogy utaznom kell. Egy nagyon kedves barátom (aki nő) egyszer azt mondta, ki kellene analizáltatnom, miért van az, hogy én utazás közben érzem magam igazán jól, és nem akkor, amikor valaki mondjuk bottal veri a talpamat.

Sokat adok ennek a nagyon kedves barátomnak (aki nő) a véleményére, ezért elgondolkodtam, vajon miért is van ez? Aztán az jutott eszembe, nem mindegy, hogy miért van? Utazni jó, világot látni jó és… motorozni is jó. Ezen egyszerű filozófia mentén működöm, így érzem jól magam, emiatt igyekszem így élni, és amikor lehet, utazni.

De világot látni sem mindig egyformán szeret az ember. Nyár közepe óta készültem a Nagy Őszi Szabadságomra, amikor majd elmegyek valahova jó messzire. Marokkóban sok örömöt és érdekeset találtam eddig. Igen ám, de az elmúlt években viszonylag gyakran megfordultam ott, ezért arra gondoltam, hogy idén tereptúrázni indulnánk oda. Jártam már egyedül Marokkóban, nagyon jó is volt, de egymagam nem szívesen mennék terepre, tehát egy barátommal terveztem az utat. Neki végül otthon kellett maradnia, így csak én maradtam.

A motor: a Bamakót is megjárt Yamaha XT660Z Ténéré.
A gumi: még az eredeti Michelin Sirac, egy pár Metzeler Karoo tartalékba és a majdani terepszakaszokra.
Poggyász: egy málhazsák, két oldaldoboz, egy tanktáska a fotóskellékeknek, fotós állvány, sátor, benzinfőző, edények, tartalék lánc, tartalék belsők, kompresszor, némi ruha, alsóruha, fűthető mellény a visszaútra.

Túrák Dél-Franciaország - Canal du Midi
Pihenő valahol Andorrában

Első nap: Őrség–San Remo – kb. 1000 km. Nyárias, mediterrán kora ősz, 24–26 fok. Virágok, illatok, balzsamos esték, pálmafák és tengerparti utak, ropogós pizzatészta és könnyű vörösbor – lehetne, ha nem rohannék.

Második nap: San Remo–Barcelona – kb. 850 km. Pálmafák, platános Rambla, kikötő, Gaudí, és mint kiderült, négynapos katalán ünnep, ezer program és koncertek – lehetne, ha nem rohannék.

Harmadik nap: Barcelona–Almeria – kb. 950 km. Éjszaka komp, aztán még egy teljes nap a Figuig oázisok, és csak itt kezdődik az igazi kaland. Pár nap Marokkó és ugyanez visszafelé. Sok!!!
Mindezt még Barcelonában gondoltam végig, és döntöttem: maradok! Szellősre veszem a programot, rögtönzök, és jól érzem magam. A döntés csodát tett! Felszabadultam egy magamnak teremtette nyomás alól és rájöttem, hogy SZABADSÁGON vagyok. Nem kell írnom, ha nem akarok, a fényképezőgépet pedig akkor veszem elő, ha valóban kedvem van.

 A Canal du Midi utifilm első részének megtekintéséhez kattintson ide!

Barcelonáról az elmúlt időszakban többször is esett szó a Motorrevü lapjain, ezért az itteni élményeket kihagynám. Annyit jegyezzenek meg Kedves Olvasók, hogy szeptember 24. körül zajlik a Merce, a nagy katalán ünnep. Az amúgy is pezsgő város többszörösen az lesz az utcai performance előadások, koncertek, az ingyenesen nyitva tartó múzeumok révén. De mi egyebet tegyek, ha nem megyek Marokkóba – merült fel a kérdés.

És itt jött a tartalék mánia szerepe. Évekkel ezelőtt a televízióban láttam egy útifilmet, amelyben csodaszép, ápolt csatornán, gyönyörű tájakon hajókáztak a szereplők. Tennivalójuk alig akadt, csak csordogáltak, integettek, pezsgőztek és néha zsilipeltek. A csatorna nevére is emlékeztem, úgy hívták, Canal du Midi. Valahol Beziers alatt, Sete környékén kezdődik és az óceánban végződik. Azt találtam ki, hogy ahol csak lehet, végigmotorozom a vonalát – mondjuk Toulouse-tól Beziers-ig – így ez lehet életem első vízi útja kétkerekűn.


Túrák Dél-Franciaország - Canal du Midi
Nagyon szép, nagyon ápolt és nagyon nyugodt - ez a Canal du Midi

Toulouse-t választottam kezdőpontnak. A többször elhalasztott indulás napján szigorúan a nem fizető utakat választva Andorra érintésével indultam célom felé. Gyermekkori olvasmányaim óta romantikus vonzalom él bennem az olyan kis államok iránt, mint San Marino, Monaco vagy Andorra. Olyan másnak, olyan gazdagnak, olyan egzotikusnak, olyan… olyan izének tűnnek a távolból. Értik, ugye? Andorrára különösen vadregényes helyként gondoltam egy kiskori képregényem miatt. Néhány órával korábban még 25 fokos melegben, pálmafák között motoroztam, Andorrában pedig 11 fok volt, felhőket kergetett a szél és lógott az eső lába.

Túrák Dél-Franciaország - Canal du Midi
Andorra látképe. Lábaink előtt szinte az egész állam. A szűk völgyben meglehetősen zsúfoltak a városok

Andorra a hegyek szorításába zárva éli életét. A tág tereket szerető, az Alföldért rajongó Petőfi Sándor egy óra alatt idegösszeomlást kapna itt. A törpeállam gyakorlatilag egy hosszúkás, keskeny völgy, borús időben annyira vidám, mint egy börtön látványa. Amúgy is: akármerre néz az ember, akadályba ütközik tekintete, mindenfelé sziklafalak emelkednek. (Na, jó, ha hosszában nézzük a völgyet, akkor nem annyira…). A városok zsúfolásig tele üzletekkel, állítólag minden fantasztikusan olcsó. Motoros üzletből több tucatot, de lehet, hogy ötvenet is láttam. Sok a hotel, ezek zöme gondolom, a síturizmusra rendezkedett be. Az aszfalt jó minőségű, a francia oldal felé hajtűkanyar hajtűkanyart ér, ha nem hétvégén jár erre az ember, valószínűleg jót lehet motorozni a szerpentinen. Talán a borús időben szerzett tapasztalatainak köszönhető, de Andorra komor, szinte fenyegető érzést hagyott maga után.

Túrák Dél-Franciaország - Canal du Midi
A burzsoázia diszkrét bája: sokmilliós jachtokon tengetik életüket

A GPS-nek hála, az egyébként meglehetősen nagy Touluse-ban hamar megleltem a pontot, ahol a Canal du Midi háromfelé ágazik. Pontosan olyan, mint a filmen. Tükörsima víztükör, vonalzóval rajzolt part ápolt pázsittal, szabályos közönként hatalmas platánfákkal. Hosszúkás, lapos, tömpe orrú túrabárkák, vidám színűre festett lakóhajók mellett modern luxusjachtok vesztegeltek a parthoz kötve, vagy csorogtak méltóságteljes lassúsággal, alig fodrozva a víztükröt. Fedélzetükön mosolygó burzsujok henyéltek, dekadens züllöttségről árulkodó pezsgősvödrök társaságában. Nekem – aki ott állt a felmálházott motorral, mint a Világutazó Élő Szobra – előszeretettel integettek. Valahogy rokon léleknek vélhettek. Pedig három napja nem fürödtem és elindulásom óta ugyanaz a zokni volt rajtam. Az embereket a távolság teszi vonzóvá – így lehetett ez velem is. Igazság szerint két napja fejeztem be Ernesto Che Guevarrától A motoros naplóját, így ennek megfelelő proletár öntudattal bámultam vissza az integető, hajókázó burzsujokra.

Túrák Dél-Franciaország - Canal du Midi
A zsilipezéshez azért ott kell hagyniuk pezsgősvödreiket

Továbbálltam kempinget keresni, de egy navigációs figyelmetlenség révén valahogy Castres-ban kötöttem ki, pedig ott csak hírből ismerik a Canal du Midit. Viszont Castres-nek is van folyója, úgy hívják, hogy Agout. A lényeg a proletár utazónak: a Fast Hotel 41 eurós ára helyett csodálatos kempinget leltem az Agout partján elterülő csodálatos parkban, a Gourjade-ban – 12 euróért. Itt nem volt véreres szemű, alkoholista portás és áporodott kenderszagú rasztafári, volt viszont pár kékre ondolált hajú, jól szituált nyugdíjas, lakókocsis német nénike galambősz bácsikájával. Úgy néztek rám, motoromra és kiteregetett alsógatyámra kempingautóik előteréből, mint krampuszra a vasárnapi istentiszteleten. (Gondolom, még mindig Che Guevarra hatása alatt állhattam, azért éreztem így.)

Túrák Dél-Franciaország - Canal du Midi

Másnap reggel megnéztem a város és a folyó együttélését és irigykedtem egy sort, hogy de jó lehet ilyen, folyóba zuhanó falú házban lakni. Innen úttalan utakon haladtam, sokszor szőlőskertek között vagy hegyre futó szerpentineken, félórákig nem találkoztam járművel, az út néha egysávosra szűkült, balra-jobbra végre legelők – eddig hiányoltam a francia táj szépségét, hiszen előző nap mezőgazdasági területeken motoroztam, felszántott, barna, rögös földek, kerítések között. Carcassone-ig tartott a magányos barangolás, ahol ismét a Canal du Midi mellé szegődtem. Beziers-ig szinte el sem hagytam, aztán rájöttem, hogy bár szép a táj, de már önmagát ismétli: álmodó, csendes, fasor árnyalta csatorna, madárdalos csönd, néha egy-egy bárka, amely alig fodrozza a víztükröt, merengő bandukolásra való sétányok, beszélgetős kávézók, a parton kocogó és kutyát pisiltető polgárok! Szép volt, de elég! Irány ismét a tengerpart! Jöjjön a Côte d'Azur, a Riviéra, élet, mozgás, pálmafák és szállodasorok!

Túrák Dél-Franciaország - Canal du Midi
Egy kis csalás: bár víz és híd, de ez már Olaszország. A Ventimiglia fölött, a hegyekben megbúvó Dolce Aqua meglátogatása felér egy időutazással

San Remo felé motorozva azon tűnődtem, milyen jó lehet így együtt élni a városokat átszelő csatornákkal, folyókkal. A víz a város része volt mindenhol, legyen szó akár a Canal du Midiről vagy bármelyik folyóról. Ez hiányzik a pesti rakpartról! Nálunk sajnos van a város és van a Duna, de úgy, mintha nem lenne túl sok közük egymáshoz. Mi nem együtt élünk a vízzel, hanem csak úgy vagyunk egymás mellett. Nincsenek Duna-parti sétányaink, a kevés kivételtől eltekintve nincsenek ott kávézóink, bárjaink. A Duna-partot már régen be kellett volna laknunk, oda kellene járnunk sétálni, elmélkedni, udvarolni, mulatozni, szomorkodni és beszélgetni, ahogy a franciák teszik. A Duna-parton pázsitnak és fasornak kellene lennie, hogy örömöt okozzon nekünk, a turistáknak, a kocogóknak, bicikliseknek és a kutyapisiltetőknek.

Lám, milyen jó, hogy volt tartalék mániám! Már városképrendezőnek is elmehetek…

Címkék:  utifilm , túra , canal du midi



jmezo
2010-05-03 22:55:59

benzinveru.blog.hu

Köszönöm a bíztatást. Nézd meg majd hozzá a video klippeket is. :-)

jmezo
2010-05-03 22:54:28

dragboyz86!

Ha kempingekben alszik az ember, meg mellettük, néha parkolóban, stb, akkor szinte csak üzemanyagba kerül. Na, az sem éppen olcsó, az már igaz, de a panziós-hoteles verziónál mindenképpen olcsóbb.

jmezo
2010-05-03 22:52:28

Hangszóró!

Az ötletet egyszer egy rádióműsorban hallottam, nem az enyém, csak elloptam, hogy egy-egy cikk íráskor vagánykodhassak vele, mintha tele lennék ilyen jó ötletekkel.:-)

dragboyz86
2010-05-03 08:22:37

Kinek van rá valója ne habozzon.

benzinveru.blog.hu
2010-05-02 14:02:33

Ezt marha jó volt olvasni. És van egy újabb kitűzött cél is, ide egyszer el kell menni motorral!

hangszoro
2010-04-29 12:07:09

Tényleg! Miért is nem azt szereted jobban, ha mondjuk egy bottal verik a talpadat? Nem értem, biztos valami úri huncutság lehet ez nálad!
Egy ondolált hajú hölgyek szemrehányó tekintetétől valószínűleg örökéletet kapó világutazó városrendezőre már tényleg nagy szükségünk lenne!
Az is elgondolkodtató, hogy a vízpartjainkat másra is lehetne használni, mint ingyen szemétlerakás, vagy homoklopás.......

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >

Kiadja a Media City Magyarország Kft. | 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. | Tel: 225-2390
MediaCity Magyarország Kft.
CHIP Online / Figyelő / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / IPM


Legnépszerűbb motorok: Honda CBR 125 R Aprilia RS 50 Yamaha YZF-R1 2009 Aprilia RS 125 Yamaha XT 660 Z Ténéré Aprilia SR 50 LC - 1997 Suzuki DL650 V-Strom Honda XL700V Transalp Honda CB600F Hornet 2005- Aprilia SR 50 DiTech Factory R Suzuki SV650 2003- Honda CBF 600 S 2008- Yamaha TDM850 1996- Yamaha Vmax 2009- Suzuki GSR 600 Yamaha YZF-R125 Suzuki GSX-R1000 K9 Yamaha XV535 Virago Kawasaki Ninja 250 R Suzuki GSX 1300 R Hayabusa 2008- Honda CBF500 Suzuki DR-Z 400 SM 2005 Honda CBR1000RR Fire Blade 2009 Kawasaki ER-6n Yamaha XT1200Z Super Ténéré Kawasaki Z750 2008 Honda VFR 800 2003- KTM 1190 RC8 R 2009 Honda VTX 1800 BMW R 1200 GS 2010 Suzuki GSX-R600 2006-2007 Kawasaki ZX-10R Triumph Tiger 1050 Moto Guzzi V7 Classic 2008 Honda CBF125 2009 BMW S 1000 RR 2010 Suzuki Intruder C 1800 R Yamaha XJ6 Diversion 2009 Honda Hornet 600 Kawasaki ER-6n 2009 Suzuki GSX-R 600 K8 MV Agusta F4 Derbi Senda DRD Pro SM / Enduro Yamaha SR125 1997- Honda CBR600RR 2005-2006 Yamaha XJ6 2009 Honda VTR250 2009 Kawasaki KLR650 / R Suzuki B-King KTM 990 Supermoto T 2009
És ezt olvasta már?Bezár