hirdetés
2009-06-15 , Írta: Kondorné Dr. Kollár Zsuzsanna, Képek: Mező János
Bookmark and Share

A közlekedés – bár résztvevői nem egymás ellen játszanak - kis túlzással olyan, mint egy sakkjátszma. Az számíthat sikerre, aki képes előre is gondolkodni.

A latin nyelv – amely joghallgatóként sokszor eszembe juttatta Móricz nyelvóráktól és szigorú nyelvtanáruktól rettegő diákjait – mostanra egyfajta univerzális nyelvvé lényegült át. Igazán kevesen ismerik ugyan, de néhány latin szót mindenki elő tud kapni a szókincséből, és ezek jelentését többnyire ismertnek vesszük. A „prevenció” kifejezés a hétköznapi szóhasználatban éppúgy elterjedt, mint az orvostudományban vagy a jogi nyelvben. A közlekedési jogalkalmazásban pedig olyan sajátos tartalommal telítődött, amellyel a balesetmegelőzés kapcsán érdemes foglalkoznunk.



A közúti közlekedés – és így a KRESZ – egyik alapelve a „bizalmi elv” amely lényegében azt jelenti, hogy főszabály szerint minden közlekedő joggal számíthat arra, hogy a közlekedés szabályait mások is megtartják. Vannak azonban fontos kivételek. Egyrészt nem számíthat mások szabályos közlekedésére az, aki maga is szabálytalanul közlekedik. Másrészt senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a szabályszegés ténye már kellő időben felismerhető. (Ha például egy gyalogos figyelmetlenül az úttestre lépve halad át egy úton, ahol elsőbbsége nincs, attól kezdve, hogy észleljük őt, nem hivatkozhatunk arra, hogy bíztunk a gyalogos megállásában, hanem azonnal elhárításba kell kezdenünk). Harmadrészt nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan személyek is megtartják, akiktől a szabályos magatartás koruk, (gyermekek, idős emberek) testi fogyatékosságuk (pld. vakok) vagy más ok (pld. ittasság) miatt felismerhetően nem várható el. Mit jelent ehhez képest a preventív vezetési mód? Olyan hozzáállást, amelynek révén a járművezető ott is felkészül valamilyen veszélyhelyzetre, ahol egyébként nem lenne köteles. Ha meggondoljuk azt, hogy a KRESZ egy minden tipikus veszélyhelyzettel számoló jogszabály, amely az előírások maradéktalan megtartása mellett elviekben képes lenne minden kockázat kiküszöbölésére, akkor azt is be kell látnunk, hogy a preventív vezetési stílus tulajdonképpen nem jelent mást, mint a fenti főszabály elvetését, vagy más szóval: a kivételek bővítését. A preventív vezetési mód tehát egyfajta olyan gondolkodást és gyakorlatot jelent, amely képessé tesz a mások szabályszegéséből fakadó többletkockázatot akkor is elhárítani, ha annak előfordulására egyébként nem kellene számítani.

Az elmélet illusztrálására lássunk egy valóságban is megtörtént balesetet! Valaki – történetesen egy idős asszony – az irányonként egy-egy forgalmi sávból álló és nagy forgalmú budapesti úton gyalogosként kíván áthaladni az egyik oldalról a másikra, az út hossztengelyére merőlegesen. Ott, ahol az idős nő a járdán állva az áthaladásra várakozik, kijelölt gyalogos átkelőhely nincs. Az út főútvonal. Záróvonal nincs.

A nő észreveszi, hogy a tervezett haladási nyomvonalához képest balról jobbra közlekedő autóbusz vezetője lassít, és beáll abba az autóbuszmegállóba, amely a nő tervezett áthaladási nyomvonalától mindössze 1-2 méterre van, tőle bal kéz felől, és amely az út jobb oldalán, a sávot elfoglalva helyezkedik el. Az autóbusz mögött közlekedő járművek vezetői szintén lassítanak, majd megállnak, mert nem tudják felmérni, hogy a busz megállásának mi az oka. Eközben az autóbusz utasai le-és felszállnak.

Egy fiatal férfi ugyanebben az időpontban motorkerékpárral azon a főúton közlekedik, amelyen az autóbusz is, mégpedig amögött, vele azonos irányban, és az autóbusz megállását, valamint a többi jármű lassítását látva úgy dönt, hogy áttérve a menetirány szerinti baloldalra, megelőzi az előtte haladó és lassító járműveket, és elhalad az álló autóbusz mellett.

Az idős nő – annak ellenére, hogy az adott forgalmi szituációban az úttestre nem léphetne, hiszen az autóbusz takarja előle az úttest baloldalát, – megkezdi áthaladását. Eközben könnyelműen bízva abban, hogy balról az autóbuszon kívül más jármű nem érkezhet, - annak ellenére, hogy ez tőle elvárható lenne, - az úttest felezővonaláig behaladva és balra tekintve nem győződik meg arról, hogy neki bal kéz felől, az általa - az autóbusz takaróhatása miatt - be nem látható útszakaszról nem érkezik-e előzést végrehajtó jármű, (ezt ugyanis az adott útszakaszon semmi sem tiltja) behalad a fiatal férfi által igénybevett forgalmi sáv területére. Ezzel a magatartással a gyalogos egy sor KRESZ szabályt megszeg, amelyek elemzésébe most az egyszerűség kedvéért ne bonyolódjunk bele. Legyen elég annyi, hogy ha a gyalogos betartaná a rá vonatkozó szabályokat, a későbbi konfliktus nem jönne létre.

A motoros – a takaróhatás megszűnésének pillanatában – az idős hölgy által keltett veszélyhelyzetet intenzív fékezéssel, és a motorkerékpár balra kormányzásával igyekszik ugyan elhárítani, de ettől a manővertől járműve felborul és miközben a férfi az úttestre zuhan, a motorkerékpár oldalán csúszva, sodródva nekicsapódik a nő egyik lábának. A férfi a baleset miatt olyan súlyos sérüléseket szenved, amelyek egyike akár mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. A hölgy ellen büntetőeljárás indul, és biztosan számíthat az őt elmarasztaló ítéletre.

Na és? - kérdezhetik Önök. Ez a motoros részéről el nem hárítható veszélyhelyzet volt, hiszen ki gondolná, hogy az autóbusz takaróhatásából egy meggondolatlan gyalogos bukkanhat fel? Ha a motoros minden rá vonatkozó szabályt megtartott, akkor igazán nem tehet arról, hogy valaki őt veszélybe sodorja. Ha azt a pillanatot nézzük, amikor a gyalogos a takaróhatásból felbukkan, akkor Önöknek tökéletesen igaza van. Műszaki szakértői számításokkal az esetek többségében meghatározható, hogy a motorosnak mekkora út és idő állt volna rendelkezésére, hogy a gyalogossal történő ütközést elhárítsa, sőt még az is, hogy milyen fékezési intenzításra lett volna szükség ugyanehhez. Létezik azonban egy másik szemlélet is, amely időben korábbról vizsgálja a veszélyhezet kialakulását. Ez pedig az autóbusz megállásának pillanata. Semmilyen szabály nem írja ugyan elő, mégis – miután helyismeret hiányában nehéz felmérni, hogy az autóbusz miért állt meg – hasonló helyzetekben célszerű lassítással felkészülni arra, hogy valami szabálytalan történhet. Gondoljuk meg: az autóbusz azért is állhatna ott, mert vezetője éppen átengedi az egyébként elsőbbséggel nem rendelkező gyalogost. Ezt a motoros nem tudhatja. Sőt: az igazán preventív gondolkodás szerint magát az előzést sem érdemes ilyenkor megkezdeni, mert az az ismeretlen ok, amely miatt a többi jármű vezetője lassít, olyan rejtett kockázatot hordozhat magában, amely az előzés végrehajtása közben válik csak igazán félelmet keltő valóságos veszélyhelyzetté.....

Címkék:  balesetmegelőzés



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >

Kiadja a Media City Magyarország Kft. | 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. | Tel: 225-2390
MediaCity Magyarország Kft.
CHIP Online / Figyelő / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / IPM


Legnépszerűbb motorok: Honda CBR 125 R Aprilia RS 50 Yamaha YZF-R1 2009 Aprilia RS 125 Yamaha XT 660 Z Ténéré Aprilia SR 50 LC - 1997 Suzuki DL650 V-Strom Honda XL700V Transalp Honda CB600F Hornet 2005- Aprilia SR 50 DiTech Factory R Suzuki SV650 2003- Honda CBF 600 S 2008- Yamaha TDM850 1996- Yamaha Vmax 2009- Suzuki GSR 600 Yamaha YZF-R125 Suzuki GSX-R1000 K9 Yamaha XV535 Virago Kawasaki Ninja 250 R Suzuki GSX 1300 R Hayabusa 2008- Honda CBF500 Suzuki DR-Z 400 SM 2005 Honda CBR1000RR Fire Blade 2009 Kawasaki ER-6n Yamaha XT1200Z Super Ténéré Kawasaki Z750 2008 Honda VFR 800 2003- KTM 1190 RC8 R 2009 Honda VTX 1800 BMW R 1200 GS 2010 Suzuki GSX-R600 2006-2007 Kawasaki ZX-10R Triumph Tiger 1050 Moto Guzzi V7 Classic 2008 Honda CBF125 2009 BMW S 1000 RR 2010 Suzuki Intruder C 1800 R Yamaha XJ6 Diversion 2009 Honda Hornet 600 Kawasaki ER-6n 2009 Suzuki GSX-R 600 K8 MV Agusta F4 Derbi Senda DRD Pro SM / Enduro Yamaha SR125 1997- Honda CBR600RR 2005-2006 Yamaha XJ6 2009 Honda VTR250 2009 Kawasaki KLR650 / R Suzuki B-King KTM 990 Supermoto T 2009
És ezt olvasta már?Bezár