hirdetés
2010-12-20 , Írta: Kondorné, dr. Kollár Zsuzsanna, Képek: Zomborácz Iván
Bookmark and Share

2010. első félévében számottevő mértékben csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma az előző év hasonló időszakához képest az Állami Autópálya Kezelő Zrt. által kezelt autópálya-hálózaton. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy a szokatlanul csapadékos téli hónapokban tavalyhoz viszonyítva mintegy 14 százalékkal több balesetet regisztráltak a szóban forgó gyorsforgalmi utakon. (Forrás: www.autopalya.hu)

Az összes útkategória közül az autópályák forgalombiztonsága a legkedvezőbb. A hivatalos statisztika szerint a hazai autópályákon háromszor kisebb a baleseti kockázat, mint az országos közutakon, ugyanakkor az egyes balesetek átlagosan súlyosabbak, hiszen a forgalom átlagsebessége is lényegesen nagyobb.

Az ÁAK Zrt. kezelésében lévő úthálózaton mért futásteljesítmény, - vagyis a járművek által átlagosan megtett útszakasz hossza - folyamatosan növekszik, ugyanakkor 2009. hasonló időszakához képest 18,4 százalékkal kevesebb személyi sérüléssel járó baleset következett be. Különösen szembeötlő a halálos balesetek számának csökkenése: 2009 első félévében még 23, 2010 első hat hónapjában viszont már csak 14 ilyen esetet regisztráltak, ami 39 százalékos visszaesést jelent. Összehasonlításképpen: súlyos balesetből a tavalyi 65 helyett idén 54 (16,9%-os csökkenés), míg könnyű balesetből 140 helyett csak 118 következett be (15,7%).

Balesetek a leállósávban

A balesetek egy része a leállósávban történt vagy úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket ütötték el, vagy a műszaki, illetve egyéb okból a leállósávban veszteglő járműveknek ütköztek neki a nagy sebességgel haladók. A leállósávon történt halálos kimenetelű balesetek részletesebb elemzésekor az ÁAK. Zrt. szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy a leálló sávon műszaki vagy egyéb ok miatt megálló járművek a vészvillogót, az elakadásjelző háromszöget nem, vagy alig használják, a járműből kiszálló utasok pedig nem használnak sárga színű láthatósági mellényt.

A társaság a leállósávon bekövetkező balesetek számának csökkentése érdekében a tervek szerint tovább folytatja az elmúlt években megkezdett programját, és figyelemfelhívó kampányokkal, illetve egyéb kommunikációs csatornák bevonásával (pl. változtatható jelzésképű táblákon történő figyelemfelhívás, útellenőri figyelmeztetések) igyekszik tudatosítani az autósokban a leállósávon történő megállás veszélyeit.

Önök tudják, hogy mi célt szolgál a leállósáv?

A KRESZ az úttal kapcsolatos fogalmak között meghatározza a leállósáv fogalmát is. Eszerint leállósáv az útnak az úttesttel azonos szintben lévő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része. A definícióból az következik, hogy a leállósáv az út része ugyan, de nem része az úttestnek. Még mielőtt azt gondolnák, hogy itt most valami értelmetlen zsonglőrködésbe kezdek a szavakkal, had jegyezzem meg, hogy a KRESZ szerint nem az egész út, csak az úttest szolgál a közúti járművek közlekedésére. Főszabály szerint nem a közúti járművek közlekedését szolgálja tehát a leállósáv sem, (hiszen nem része az úttestnek). De akkor vajon mire való a leállósáv? A kérdés megválaszolásához nem árt ismerni a KRESZ néhány – január 1-től részben módosuló – rendelkezését és a forgalomszervezési szabályok némelyikét.

A forgalomszervezési szabályok szerint autópályának csak olyan osztottpályás út (osztott pályas út az olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára két külön úttestje van) jelölhető ki, amely megfelel bizonyos feltételeknek. Az egyik ilyen feltétel, hogy az útnak mindkét úttestje mellett, a menetirány szerinti jobb oldalon leállósávval kell rendelkeznie. (Leállósávja másfajta útnak is lehet, de pld. az autóútnak nem létesítési feltétele a leállósáv)

A KRESZ szerint az autópálya és az autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Ezt a szabályt nyilvánvalóan az itt megengedett nagy sebesség indokolja. Az úttesten történő megállási tilalmat a 2010. január 1-i KRESZ módosítás nem érinti. A 2010. január 1. óta hatályos KRESZ módosítás előtt az 1/1975-ös KPM-BM együttes rendelet úgy fogalmazott, hogy “műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is – kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást – tilos”. A módosítással az idézőjelben foglalt két mondat helyébe a következő rendelkezés lépett: “Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha,
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen,
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi,
c) a jármű útfenntartást, úttisztítást végez,
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi,
e) a jármű megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.”

A leállósávban történő, műszaki okból való megállás lehetőségét tehát a KRESZ a korábbiakhoz képest szűkítette, hiszen az olyan meghibásodás esetén, amely nem teszi lehetetlenné a továbbhaladást, nem lehet megállni. Az más kérdés, hogy ha valaki műszaki okból való megállásra hivatkozik az arra járó rendőrnél, azt adott esetben csak nagy nehézségek árán lehet bizonyítani, hogy a megállás a továbbhaladást lehetetlenné tette-e. A többi ok, amely a megállást/várakozást szabályossá teszi a leállósávon, a „civil” járműveknél szóba sem jöhet, ezért azokkal részletesen nem foglalkozom. 2010. január 1-től a leállósávon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – csak a forgalmat ellenőrző, útfenntartást, úttisztítást végző, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végző, illetve a megkülönböztető jelzést adó berendezését működtető járművek haladhatnak. Rajtuk kívül csak és kizárólag a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek tehetik ugyanezt. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.

Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levő elromlott gépjárművet - kivéve a kétkerekű motorkerékpárt -, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. A gyalogosnak tilos autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni; továbbá tilos autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni.

Címkék:  balesetmegelőzés , kresz , kresz 2010



FeR1
2010-12-27 19:04:20

És még nem gyújtottad fel????

dragboyz86
2010-12-27 18:32:29

Na na! Nekünk is gázos autónk van!

FeR1
2010-12-23 10:25:48

Gázos autó...hát igen, az szép kék lánggal ég

jmezo
2010-12-23 09:50:09

Ja. Vagy a kék fényt, ha a szervről van szó. De kékkel lehet még mentő, tűzoltó és gázos autó is.

hangszoro
2010-12-23 08:17:28

e) a jármű megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.”

Ez a vészvillogót jelenti?

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >

Kiadja a Media City Magyarország Kft. | 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. | Tel: 225-2390
MediaCity Magyarország Kft.
CHIP Online / Figyelő / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / IPM


Legnépszerűbb motorok: Honda CBR 125 R Aprilia RS 50 Yamaha YZF-R1 2009 Aprilia RS 125 Yamaha XT 660 Z Ténéré Aprilia SR 50 LC - 1997 Suzuki DL650 V-Strom Honda XL700V Transalp Honda CB600F Hornet 2005- Aprilia SR 50 DiTech Factory R Suzuki SV650 2003- Honda CBF 600 S 2008- Yamaha TDM850 1996- Yamaha Vmax 2009- Suzuki GSR 600 Yamaha YZF-R125 Suzuki GSX-R1000 K9 Yamaha XV535 Virago Kawasaki Ninja 250 R Suzuki GSX 1300 R Hayabusa 2008- Honda CBF500 Suzuki DR-Z 400 SM 2005 Honda CBR1000RR Fire Blade 2009 Kawasaki ER-6n Yamaha XT1200Z Super Ténéré Kawasaki Z750 2008 Honda VFR 800 2003- KTM 1190 RC8 R 2009 Honda VTX 1800 BMW R 1200 GS 2010 Suzuki GSX-R600 2006-2007 Kawasaki ZX-10R Triumph Tiger 1050 Moto Guzzi V7 Classic 2008 Honda CBF125 2009 BMW S 1000 RR 2010 Suzuki Intruder C 1800 R Yamaha XJ6 Diversion 2009 Honda Hornet 600 Kawasaki ER-6n 2009 Suzuki GSX-R 600 K8 MV Agusta F4 Derbi Senda DRD Pro SM / Enduro Yamaha SR125 1997- Honda CBR600RR 2005-2006 Yamaha XJ6 2009 Honda VTR250 2009 Kawasaki KLR650 / R Suzuki B-King KTM 990 Supermoto T 2009
És ezt olvasta már?Bezár