hirdetés
2009-08-08 , Írta: Budur Gabriella
Bookmark and Share

„Jancsi általában magányosan, visszavonultan szeretett felkészülni, most a tréning közben rögtönzött versenyzőértekezletet tartott. Maga köré gyűjtötte a fiatalokat – a Zalka versenyzőit is – és kielemezte a pályát, hol, hogyan kell rajta motorozni. Az a bizonyos kanyar sem maradt ki. Edzés után szólt, hogy másnap későn ébresszük, mert az ő futamára csak dél felé kerül sor.”

Egészen addig a pillanatig, míg Talmácsi Gábor világbajnok lett, Drapál János teljesítménye volt a mérce a hazai és a nemzetközi motorsportban is. Legendás alakja volt a magyar sportéletnek és rettegett ellenfele a világ leghíresebb és legeredményesebb külföldi versenyzőinek.



Pályafutását saját bevallása szerint születésének napján kezdte meg. „Amikor nagyapám, Garay József megtudta, hogy fiú unokája lesz, azonnal elkezdte fabrikálni a kisbiciklit.” Drapál sporttól átitatott légkörben nőtt fel, és a gyorsasági motorsporthoz fűződő „szerelmi” kapcsolatából sem a foci, sem más nem tudta elcsábítani. A Népligetben állandó vendége volt a motorversenyeknek, ahol Csepregi, Kurucz Gyuri bácsi, Szabóék minden mozdulatát áhitattal és csodálattal figyelte. Közvetlen kapcsolatba 1965-ben került ezzel a világgal, amikor az imént említett Kurucz György és Reisz János megkereste az ő édesapját, hogy vállalja el a Budapesti Honvéd motoros szakosztályának elnöki tisztjét. Így már valódi kapcsolat alakulhatott ki közte és a kétkerekűek között a szakosztály állomásán. Különleges kapcsolat volt ez, és nem váratott sokáig magára a jogosítvány megszerzése sem, majd azt követően az első igazi motorverseny.
Középen Drapál János a dobogó csúcsán, Juhász Károly jobbra - 1981
Először túra- és krosszversenyeken próbálgatta szárnyait, de 1966-ban már az első gyorsasági rajt is bekerült a portfóliójába. Az emlékezetes napra Tatabányán került sor, ahol a nyolcadliteres sorozatgépek kategóriájában egy Hondával állt rajthoz. 1967-ben már arról cikkezett az egyik szaklap, hogy úgy néz ki, megvan Kurucz utódja. Két évet kellett várnia, mire a világbajnoki mezőnyben is bemutatkozhatott. Addigra a hazai versenypályákon és a nemzetközi porondon is letette a névjegyét, de a Grand Prix világa kicsit még váratta. 1969-ben szerezte meg pályafutása első nemzetközi futamgyőzelmét a Skofja Loka-i versenyen, ahol egy életre szóló barátságot kötött az akkor már óriási sikereket elkönyvelő Szabó II Lászlóval. A világbajnoki debütálásra a Sachsenringen került sor a 350-es géposztályban. Drapál azon a hétvégén köszönt be ebbe a világba, amikor a rendkívüli tehetség Bill Ivy búcsút intett a földi életnek, hiszen a versenyt megelőző edzésnapon akkorát esett, hogy belehalt sérüléseibe. A futamot Agostini nyerte végül, aki egyébként a verseny előtti éjszakán magába roskadva sétálgatott a kelet-német utcákon Ivy halála miatt. Drapál végül a 11. helyen zárt. Csak egy hajszál híja volt, hogy nem szerzett pontot, hiszen akkor még nem az első tizenöt versenyzőt jutalmazták vb-pontokkal, hanem csak az első tizet. Mindenesetre ez komoly erődemonstráció volt így a fiatal és a vb-mezőnyben abszolút tapasztalatlan magyar versenyzőtől.
A magyar box Besztercebányán, 1976-ban
Ezután jóból és kevésbé jóból is kijárt Drapálnak a versenypályákon. A nagy áttörésre 1971-ben került sor a mindannyiunk által imádott és gyakran látogatott Brnóban. Persze akkor még nem a mai formájában működött a pálya, de ha az autópályán haladva, a pálya előtti kihajtótól egy kicsit visszább, jobbra nézelődtök, akkor láthatjátok az akkori boxutca mai napig megmaradt épületeit. Drapál ezen az emlékezetes 250-es versenyen a második edzésidővel állt rajthoz a Yamahával, egy John Dodds nevű versenyzőtől kölcsönkért kuplungbovdennel. Már az első körben az élre állt és 34 másodperc előnyt könyvelt, amit a verseny végéig 40 másodpercre növelt. Külön öröm volt, hogy a második helyen Szabó II László végzett, Jarno Saarinen előtt. Felcsendült a magyar Himnusz akkor, ott először, ráadásul két honfitársunknak is szólt egyszerre. Szólt a Himnusz a későbbiekben is a Grand Prix világában, sokasodtak a nemzetközi és a magyar bajnoki győzelmek és a műszaki hibák miatt elszenvedett csalódások is persze.
Középen Juhász Károly örül a győzelmének
Drapált szerelője és barátja, Hamar Zsiga bácsi egészen addig a bizonyos napig végigkísérte és segítette a fantasztikus eredmények elérésében. Akkor, azon a napon, 1985-ben Pöstyénben maga Drapál és családja is gyászolt, hiszen néhány nappal azt megelőzően veszítette el édesapját. A boxban most is ott volt vele Zsiga bá és fia Fecó, aki később szintén magyar bajnoki címig vitte, de ott volt Szabó Andor bácsi, Juhász Karcsi és még néhányan. Hársfai Lajos így emlékezett vissza a Drapál életéről szóló könyvben: „Két hellyel Jancsi mögött hajtottam. 180–190 körüli tempóban érkeztünk a lassítóba. A kapukat négy-öt egymásra rakott teherautó-gumiból alakították ki, így ezekből nem lehetett a kanyart belátni. A Yamaha gumijain talált nyomok alapján a festés nem lehetett teljesen száraz, és valószínűleg ezen csúszott meg Jancsi Yamahája. Én a lassítóba érve a földön fekvő motor mellett vettem észre először, de nyomban utána láttam Jancsit a pálya szélén heverve. Azonnal kimentem a pályáról, és a motort a földre dobva odasiettem hozzá. Levettem a sisakot a fejéről, de többet nem tudtam segíteni, nem volt eszméleténél. A mentők egykettőre odaértek, és beemelték őt a kocsiba. Én beszálltam melléjük, és láttam, szívmasszázst alkalmaznak. Aztán az egyikük mondott valamit a másiknak, amiből egy szót sem értettem, de mintha kedvező jelet észlelt volna. Én kézzel-lábbal magyaráztam, hogy gyerünk, induljunk a kórházba. Mikor odaérkeztünk, Jancsit azonnal vitték a műtőbe, de már nem volt segítség.”
Ifjabb Reisz János a győztesnek járó babérkoszorúval
A nyolcvanas évek végéig sok kiváló magyar motorversenyző rótta a versenypályákat. Juhász Karcsi fantasztikus eredményeket ért el, de meg kell említenünk ifj. Reisz Jánost, Repits Gézát, Hársfai Lajost vagy a közismert Szabó Bregyó Jánost, akik hazai és nemzetközi szinten is komoly eredményeket tettek le az asztalra. Harmati Árpád híres HB cigaretta által szponzorált superbike motorja a mai napig élénken él a motorsportrajongók emlékében. A kilencvenes években bukkant fel Dudás Péter, aki a 250-es géposztálytól az ezres Superstock kategóriáig minden géposztályban nyerni tudott. Végh Jana a Superbike-ban volt sokáig verhetetlen, de persze nem szabad elfeledkeznünk Bitter Sanyiról, aki elsősorban az Endurance-világbajnokságról szállította az eredményeket vagy Magda Attiláról, aki az Európa-bajnokságon szerzett kimagasló eredményeket.
Talmácsi Gábor 2007-ben világbajnok lett a 125 cm3-es kategóriában
Sokan voltak és vannak is még jó páran napjainkban is, akik keményen harcolnak az eredményekért, no meg persze leginkább a támogatókért, hiszen igen költséges sportágról beszélünk. Ott van az élen Kispataki Viktor, Németh Balázs és a feltörekvő fiatalság, Bekó Alexandra, aki már most kiemelkedő teljesítményt nyújt ebben a férfias sportban. Ahogy azt már korábban is írtam, voltak kiváló női motorversenyzőink is. Az újkorban, az egyetlen MAMS által kiírt hivatalos magyar bajnokságban győztes versenyzőnő Juhász Rita volt a 125-ös géposztályban. Számára a motorozás családi hagyomány volt, hiszen a mai napig mindkét fivére aktív versenyző, akik szüleik elkötelezett támogatása mellett versenyezhetnek. Részemről a legnagyobb tisztelet őket illeti meg. Persze nem szabad megfeledkezni a szőke ciklonról, Sövegjártó Petráról vagy Kovács Nikiről sem. A legfontosabb azonban, hogy lassan egy évtizede ott vagyunk a világ élvonalában, ismét a legnagyobbak között. 2007-ben Talmácsi Gábornak köszönhetően már világbajnoki címet is szereztünk, míg a világbajnoki sorozat egyetlen magyar csapata, a Team Toth révén, illetve Tóth Iminek köszönhetően folyamatosan szállítják hőseink a jobbnál jobb eredményeket. A Hungaroringen magas színvonalú nemzetközi versenyeket rendeznek, épül a saját MotoGP-pályánk, miközben Brnóban tízezrek zarándokolnak el egy kis benzingőzért és azért, hogy lobogtathassák a magyar zászlót.
Hársfai és Dudás Péter
Visszatekintve az 1800-as évek végéig a magyar motorsport történelmét, habár sokszor tarkította balszerencse, háború, gyász és egyéb nehézségek ennek a sportnak az égiszét, mégis azt kell mondanom, hogy számomra ez a történelem, az elért eredmények, a megismert hősök azt mondatják velem, örülök, hogy ebben az országban élhetek és a világ minden kincséért sem cserélnék Spanyolországgal vagy Agostini hazájával, mert szerintem nekünk kevesebb esélyünk volt a csodára, mégis felértünk a legnagyobbak közé.




A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie! BEJELENTKEZÉS >

Kiadja a Media City Magyarország Kft. | 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. | Tel: 225-2390
MediaCity Magyarország Kft.
CHIP Online / Figyelő / Családi Lap / Digitális Fotó / Műszaki Magazin / IPM


Legnépszerűbb motorok: Honda CBR 125 R Aprilia RS 50 Yamaha YZF-R1 2009 Aprilia RS 125 Yamaha XT 660 Z Ténéré Aprilia SR 50 LC - 1997 Suzuki DL650 V-Strom Honda XL700V Transalp Honda CB600F Hornet 2005- Aprilia SR 50 DiTech Factory R Suzuki SV650 2003- Honda CBF 600 S 2008- Yamaha TDM850 1996- Yamaha Vmax 2009- Suzuki GSR 600 Yamaha YZF-R125 Suzuki GSX-R1000 K9 Yamaha XV535 Virago Kawasaki Ninja 250 R Suzuki GSX 1300 R Hayabusa 2008- Honda CBF500 Suzuki DR-Z 400 SM 2005 Honda CBR1000RR Fire Blade 2009 Kawasaki ER-6n Yamaha XT1200Z Super Ténéré Kawasaki Z750 2008 Honda VFR 800 2003- KTM 1190 RC8 R 2009 Honda VTX 1800 BMW R 1200 GS 2010 Suzuki GSX-R600 2006-2007 Kawasaki ZX-10R Triumph Tiger 1050 Moto Guzzi V7 Classic 2008 Honda CBF125 2009 BMW S 1000 RR 2010 Suzuki Intruder C 1800 R Yamaha XJ6 Diversion 2009 Honda Hornet 600 Kawasaki ER-6n 2009 Suzuki GSX-R 600 K8 MV Agusta F4 Derbi Senda DRD Pro SM / Enduro Yamaha SR125 1997- Honda CBR600RR 2005-2006 Yamaha XJ6 2009 Honda VTR250 2009 Kawasaki KLR650 / R Suzuki B-King KTM 990 Supermoto T 2009
És ezt olvasta már?Bezár