A II. Budapest-Bamako Rali legfurcsább, legmegdöbbentőbb járműve kétség kívül egy Velorex volt.
A Bőregér a szocialista táborban „rokkantkocsi” funkciójában lett
ismert, és SZTK támogatással vásárolhatták a rászorulók. Ha jól
belegondolunk, a Velorexnek mindig is volt köze az egészségügyhöz.
Fénykorában a mozgássérültek, ma az elmekórtan érintettjei közül
kerülnek ki tulajdonosaik. Mint például Novák Krisztián és Pulai
Sándor, akik úgy döntöttek, hogy Velorexszel vágnak neki az öt európai
és három afrikai országot érintő 16 000 km-es extrém távnak. A történet
önmagáért beszél, bárki láthatja, hogy a Novák-Pulai páros nem a
mozgássérültek közül kerültek ki…
Vásároltak egy negyven éves, a kert végében rozsdásodó vázat, bevonszolták Krisztián nappalijába, és nekiláttak a felújításnak. A vázat homokfúvással megtisztították, és lefestették, a 350-es Jawa blokk helyére bontott 650-es Honda Transalp blokkot kerítettek karburátorostól és gyújtásostól. A beszereléshez persze ki kellett alakítaniuk a blokk felfogatásait. Hogy a Transalp szív szaharai környezetben se kapjon hőgutát, három hűtőradiátort szereltek be, amely az európai szakaszon az utastér fűtéséért is felelős volt.

A futómű egy részét újra le kellett gyárttatniuk, és egy füst alatt akkor már át is alakították azt. Az egykori Jawa kerekek helyére Harley felnit és agyat tettek, a lengéscsillapítást a Louisban 50 euróért vásárolt univerzális lengéscsillapítókra bízták, a kerekeket Honda Dominátor tárcsafékkel és féknyergekkel látták el. A hátsó lengővillában futó szintén 16 colos kerék rugóztatását Yamaha lengéscsillapítóval végeztették. A bőregér orr részébe 2 db eredeti Jawa Velorex tankot helyeztek, amelyek 40 liternyi üzemanyagot tárolnak. Ez, a kívülre felfogatott marmonkannával együtt 1000 km megtételére teszi alkalmassá a gépet.
Miután a Transalp blokk karburátora magasabban van, mint a tankok legalacsonyabb része, egy AC pumpa szállítja az üzemanyagot az úszóházba. A Velorex újrabőrőzéséért a tulajdonosok nagy köszönettel tartoznak a Velorex Klubnak. A belső kárpitozást egy oroszlányi cég, a CCC végezte. A két havi megfesztített munka eredményeként egy csodaszép, megerősített, átalakított Velorex gördült ki a Bamako Rali rajtjára, és erről már azt is el tudtuk képzelni, hogy akár Rábafüzesig is eljuthat gond nélkül.
A Velorexnek Bamakóban - ahová a mezőny előtt haladva érkezett meg - a „Sivatag bátor harcosa” különdíjat ítélte a rendezőség. Az elismerést a Mauritánia-Mali közötti homokos, szavannás etap hihetetlenül gyors teljesítéséért kapta. A valaha volt rokkantkocsi pár nap múlva továbbindult és nem rajta múlott, hogy nem jutott el Elefántcsontparta, ahol az újabb kitűzött cél várta. Jobb híján hazajött Magyarországra. Lábon!
megnézném közelről,vagy menet közben,érdekes járgány